4iG: Elon Musk és a One
A 4iG-nál a konszolidáció időszaka volt az elmúlt egy év, háttérbe szorultak az akvizíciók a Vodafone felvásárlását követően, legalábbis ami a távközlési szegmenst illeti. A vállalatok integrálása lett a cél a 2023 végén meghirdetett „transzformációs program” keretein belül, amelynek célja, hogy a végén négy nagy terület alá terelje a 4iG érdekeltségeit: telekommunikáció, infrastruktúra, IT és rendszerintegráció, valamint űr-és védelmi szolgáltatások.
De ez nem jelenti azt, hogy unalmas lett volna az év a 4iG-nál, sőt, zajlottak az események.
A többlépéses transzformációs program egyik fontos mérföldköve volt idén, hogy szeptember végén döntöttek a részvényesek az informatikai üzletág leválasztásáról. A másik látványos esemény, hogy a távközlési portfólió egységesítése elérkezett az utolsó szakaszához: 2025. január elsejétől a 4iG kivezeti a magyarországi piacról a Vodafone, a Digi, az Antenna Hungária és az Invitech márkákat, amelyek ezt követően egységesen One márkanév alatt nyújtják lakossági és vállalati távközlési szolgáltatásaikat. Az új márkanév mellé új szlogen és logó érkezik majd, amelyben a türkiz, a fehér és a fekete színek dominálnak majd.
Miközben zajlott a már meglévő vállalatok integrációja, a nemzetközi terjeszkedés azért nem állt le, a 4iG nyáron szándéknyilatkozatot írt alá az első számú egyiptomi távközlési vállalattal egy Európát Egyiptommal összekötő telekommunikációs korridor létrehozásáról. Közös vállalat létrehozásáról és egy tíz évre szóló, 220 milliárd forintos beruházásról is döntöttek, amellyel interkontinentális távközlési kábelrendszert alakítanának ki. Ez a 4iG történetének eddig legnagyobb nemzetközi beruházása lesz.
Nem csak a távközlés körül forgott a 4iG élete az elmúlt egy évben, a vállalat feltörekvő üzletága, az űripar és védelem nagy előrelépésekről számolt be és ambiciózus terveket fogalmazott meg. A befektetők pedig nagy lelkesedéssel fogadták, hogy decemberben Jászai Gellért személyesen találkozott Elon Muskkal Floridában, ahol az űripari tervekről is szó esett. Bár konkrét részleteket nem árult el a cég a nagy figyelemmel övezett találkozóról, idén a 4iG arról beszélt, hogy szolgáltatásokkal, termékekkel és gyártókapacitással is kilépne az űrtechnológiában a nemzetközi piacokra. Ehhez egy külön vállalatot alapított, minden űripari kompetenciáját a 4iG Space & Technology Zrt. alá szervezte ki, amit a műholdak tervezésével és gyártásával foglalkozó Remred 45 százalékos részesedésének felvásárlásával is megtámogatott. A vállalat egy jelentős beruházással megépíti Magyarország első űripari gyártóközpontját Martonvásáron, ami 2026-ban kezdheti meg működését. A 4000 négyzetméteres technológiai központ műholdak gyártására, összeszerelésére és tesztelésére is alkalmas lesz. A 4iG egy nagyszabású műholdprogramot is bejelentett, amelynek célja egy geostacionárius műhold, valami nyolc földmegfigyelési műholdból álló konstelláció pályára állítása 2032-ig, az innen származó adatokat pedig feldolgozná és értékesíteni a cég, amiből jelentős bevételt remél.
Magyar Telekom: száguldó árfolyam
Miközben a 4iG az űripari bejelentésekkel mozgatta meg a befektetők fantáziáját, a Magyar Telekom a részvénypiaci teljesítményével hívta fel magára a figyelmet 2024-ben. A Magyar Telekom papírjai közel 90 százalékkal értékelődtek fel idén, amivel az egyik legjobban teljesítő papír volt a nagy európai távközlési vállalatok között és a magyar tőzsdén is,
az árfolyam a dotkomlufi óta nem látott magasságba emelkedett.
A Magyar Telekom éveken át egy „elfeledett” papír volt a magyar tőzsdén, de az osztaléksztori újjáéledése ismét a részvényre irányította a befektetők figyelmét, miután a vállalat új részvényesi készpénzvisszajuttatási politikáról döntött 2022-ben. Ez csak a kezdet volt, ezt követően az inflációkövető díjkorrekció bevezetése adott lendületet a Telekomnál a növekedésnek, ami elemzők szerint valóságos game changer volt, hiszen azóta tartósan kétszámjegyű bevétel-és eredménynövekedést produkál a vállalat. A Magyar Telekomnál nem volt az év során annyi látványos változás, mint a 4iG-nál, a cég szépen hozta az eredményeket, kétszer is megemelte az idei évre vonatkozó várakozásait, fizette az osztalékot, vette a saját részvényeit, folytatta hálózati modernizációs programját, és élvezhette a csökkenő adóterhek előnyeit a közműadó 2024-es és a távközlési pótadó 2025-ös kivezetésével. Évközben a cég bejelentette, hogy sok szektortársához hasonlóan vizsgálja az infrastruktúra leválasztásának lehetőségét, ami elemzők szerint további értéket rejthet a részvényekben.
Yettel: új tulajdonos
A Yettelnél fordulópontot hozott az idei év, hiszen a távközlési cég anyavállalatába, a PPF Group távközlési érdekeltségeiben többségi részesedést vásárolt az abu-dzabi székhelyű Emirates Telecommunications Group (e&). Hálózatfejlesztés a társaságnál is zajlott idén és tavasszal megállapodást között a magyar kormány a Yettellel és a Cetinnel, hogy 2024 és 2028 között további legalább 72 milliárd forint értékű hálózatfejlesztési beruházást hajt végre.
Mi lesz most?
A piaci konszolidációval, a szereplők számának háromra csökkenésével adódik a kérdés, hogy mi lesz a piaci versennyel, mire számíthatnak a fogyasztók a szolgálatások minőségében és hogy alakulnak az árak. Mind a három nagy szolgáltató bevezette az inflációkövető áremelést az infláció megugrását követően 2023-tól, bár 2024-ben ennél valamivel kisebb mértékben emelték az áraikat. Az igazán nagy meglepetést viszont az októberi inflációs adat hozta, amely azt mutatta, hogy a távközlési szolgáltatások ára havi alapon 6,8 százalékkal csökkent. Ráadásul a december elején publikált legfrissebb inflációs adatok szerint novemberben a távközlési (telefon, internet) szolgáltatási díjak árszintje az előző hónaphoz képest nem változott, vagyis egyelőre tartósnak bizonyul az októberben elszámolt áresés. Ez egyben azt jelenti, hogy nem az először indoklásként felhozott szeptemberi árvízkedvezmények, hanem nagy szolgáltatók általánosabb akciói vezettek az áreséshez.
A jövő évi árváltozásokkal kapcsolatban eddig a Vodafone nyilatkozott, pontosabban a jövő évtől One márkanév alatt futó szolgáltató, miszerint májustól 3,5 százalékos áremelést vezet be. A Magyar Telekomnál és a Yettelnél feltehetőleg januárig nem derül ki, hogy a jelenlegi versenyhelyzet milyen mértékű áremelést enged meg, a KSH ugyanis január közepe felé publikálja éves inflációs adatát, így a fogyasztóknak egy kicsit még várniuk kell arra, hogy milyen drágulással kell jövőre szembenézniük, a befektetőknek meg arra, hogy milyen hatással lesz a (piaci szereplők saját bevallása szerint erős) verseny a bevételi-és eredménykilátásokra.
A menedzsment-várakozások szerint a 4iG-nál nyáron zárulhat le a transzformációs program, ezt követően jelentkeznek majd a szinergiahatások, de a számokon már idén elkezdtek látszódni a hatások és a 2024-es teljes évben már 200 milliárd forint felett lehet az EBITDA. Fekete Péter vezérigazgató a jövőbeli tervekkel kapcsolatban elmondta azt is, hogy szeretnének beszélgetni a három nagy hitelminősítővel, mert cél, hogy kilépjenek a nemzetközi kötvénypiacra.
A Magyar Telkekomnál publikus célkitűzések egyelőre 2024-re vannak, a 2025-ös kilátásokról még nem beszélt a vállalat. A bérek alakulásáról lehet fogalmunk, október végén közzétette a vállalat, hogy 2025-ben átlagban 6 százalékos béremelés jön és egyszeri jutalmat is kifizet a társaság, viszont elbocsát 120 dolgozót.
A Yettel anyavállalata az új tulajdonos megjelenését követően is elkötelezett a magyar piac iránt - mondta el a Portfolio kérdésére a távközlési csoport vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a cél, hogy egy hagyományos SIM-szolgáltatóból egy teljes körű technológiai vállalattá váljon.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
