Afelől senkinek sincs kétsége, hogy az egyetem alatti kapcsolatépítés fontos. Ám érdemes felismernünk, hogy az egyetemi ismeretségek nem csupán társasági életünk kulcsszereplői lehetnek. A felsőoktatásban töltött időszak alatt felhalmozott kapcsolati tőke akár hosszabb távon, az egyetemi világon kívül is meghatározó lehet. Többek között a munkaerőpiacon is. Na de mégis, hogyan is segíthetnek minket szaktársi kapcsolataink a munkaerőpiacon és miképp is befolyásolhatják a karrierünk alakulását?
Idén Claudia Goldin amerikai gazdaságtörténész és munkagazdász kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, a nők munkaerőpiaci helyzetének több évtizedes kutatásáért. Cikkünkben azt járjuk körül, mi ennek a jelentősége, és hogyan járult hozzá Goldin ahhoz, amit a nők munkapiaci helyzetéről tudunk.
Az alacsony bérű foglalkoztatás sokakat érint az európai munkaerőpiacokon, a hosszú távú karrier és bérmobilitás szempontjából pedig sokszor zsákutcának bizonyul. Két, Svédországra vonatkozó, adminisztratív adatokon alapuló kutatás alapján ebben az írásban amellett érvelek, hogy a munkatársi kapcsolathálózatok, illetve a helyi munkaerőpiacok foglalkozási szerkezetének sajátos diverzifikációja segítenek az alacsony bérű foglalkoztatásból való kiszabadulásban.
Mióta a legújabb technológiai vívmányok a zsebünkbe költöztek, az online interakciók és a minket körülvevő fizikai tér végérvényesen egymásra hat, elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A mindennapokban ennek jeleit a “klasszikus” földrajzi térben, az ételrendelő alkalmazások futárjainak gyülekezési pontjai, az online csomagrendeléseket szállító furgonok sajátos parkolási stílusa rajzolhatja ki a városlakó számára. Nem véletlenül, hiszen azon internetes platformok csoportja, amelyek helyhez kötöttek (Spilda et al. 2022; Morales-Muñoz-Roca 2022) legyen az rövidtávú szálláskiadás vagy autómegosztás, a kritikus tömeg révén elsősorban a városi terekben terjedtek el (Leszczynski 2020; Graham 2022; Bissell 2020). A hétköznapi tapasztalatok ugyanakkor nem elégségesek komolyabb következtetések levonására, így szükségessé válik, hogy empirikus úton is megvizsgáljuk az internetes platformok és az offline tér kölcsönhatásait a városok esetében. Jelen írás egy telekocsi esettanulmányon keresztül teszi ezt meg, melynek fő kérdése, hogy egy online felületen szerveződő, magánszemélyeket összekötő platform-alapú közlekedési forma milyen helyekhez kötődik a településeken belül? Mindezt az OSZKÁR.com telekocsi platform adatbázisára támaszkodva vizsgálom, összesen öt hazai vidéki városban a telekocsi találkozási helyek feltérképezésével.
Az elmúlt három évtizedben a sörpiac gyors globalizációs folyamaton ment keresztül. A sörgyártás mára erősen oligopolisztikus piacként jellemezhető, amelyet a nagy multinacionális vállalatok uralnak. Megfigyelhető azonban egy új piaci szegmens megjelenése ebben a technológiailag érett iparágon belül. Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a kisüzemi sörfőzdék száma. A kézműves sörágazat terjeszkedése azonban időben és térben is egyenlőtlenül oszlott meg az Egyesült Államokban és azon kívül. Bárhol is történt a terjeszkedés, a kézműves sörök forradalma néhány közös vonással jár, bár eltérő időzítéssel és formában. A kézműves sörfőzdék elindítása viszonylag alacsony bérű és alacsony belépési költségű tevékenységnek tekinthető, amely jó lehetőség a mikro- és kisvállalkozások számára. A sör előállítási költségei általában meglehetősen stabilak, kivéve a komló és az energia inputok árait, amelyek ingadozóbbak. Az egyéb költségek olyan tényezőkhőz kapcsolódnak, mint például a helyi munkaerőköltségek és a vízárak. A helyi hagyományok és mozgalmak kihasználják a globális sörpiac mélyreható változásait, és új üzleti tapasztalatokat halmoznak fel. A kérdés az, hogy ezek a közös vonások azonosíthatók-e és milyen mértékben Magyarországon.
A kulturális és kreatív iparágakat a gazdaság egyik legperspektivikusabb ágazataként ismerik el világszerte, ezek nagy potenciállal rendelkeznek, hozzájárulnak a helyi és regionális jóléthez, illetve munkahelyeket teremtenek. A 21. század első évtizedében a kulturális és kreatív ipar (CCI) a gazdaság jelentős részévé vált. Cikkünk a kulturális és kreatív gazdaság helyzetét vizsgálja a Szigetközben. Célunk a szűken értelmezett kulturális és kreatív ipar erejének és a benne rejlő, eddig még feltáratlan potenciáloknak a feltárása komplex módon a vizsgált 35 településen a 2015-2020 időszakban. A tanulmány a szigetközi kistáj kulturális és kreatív iparának problémái és hiányosságai mellett a fejlesztési lehetőségekre is rávilágít.
Az EU-s és a magyar antitröszt jog viszonyát az elmúlt három évtizedben egy sajátos kettősség jellemezte. A tagállamok közötti kereskedelmet nem érintő ügyek tekintetében a versenyjog és versenypolitika nemzeti hatáskör, a magyar versenyjogi jogalkotás és joggyakorlat azonban alapvetően az EU-s versenyjog szabályozási modelljét követi.
2012-ben a hazai rokkantellátási rendszer jelentős átalakításon ment keresztül. Az átalakítások nyomán sok érintett elveszítette az ellátást. Írásunkban összefoglaljuk a rokkantsági ellátások átalakításának hatásait vizsgáló tanulmányunk főbb eredményeit. Bemutatjuk, hogy a munkapiaci integrációhoz a pénzügyi ellátások csökkentése vagy megvonása önmagában nem elegendő, a foglalkoztatást támogató programok segíthetik az integrációt.
A modern földrajz-, biológia-, az agrártudományok és az urbanisztika is sokféle célra használja a műholdas távérzékelést. Ez lehetővé teszi a Föld és az élőlények részletes megfigyelését, a folyamatok és jelenségek elemzését távoli eszközök segítségével. Így előre tudjuk jelezni a környezeti károkat, vagy éppen segíteni tudjuk a tervezési folyamatokat. Jelen tanulmányban azonban a távérzékelés eszközeivel igyekszünk betekintést adni abba, hogy a szomszédunkban zajló háborúban hogyan alkalmazzák a lövészárkokat. Miben új a mai árokháború, mint a 109 évvel ezelőtti? Mi az, ami semmit sem változott 1914 óta? Mindez arra is választ ad, hogy miért olyan kínosan lassúak az ukrán és az orosz támadások, még akkor is, amikor sikeresek. Konkrét koordináták alapján az olvasó is megnézheti őket.
A világjárvány élénk versenypolitikai viták közepette érkezett. A korábbi válsághelyzetekhez hasonlóan a versenyhatóságokra erős nyomás nehezedett, hogy egyfelől lazítsanak a versenyszabályozás szigorán, másfelől erőteljesen lépjenek fel egyes jelenségekkel szemben. A járvány terjedésével versenyt futva azonnal reagálniuk kellett a felmerülő problémákra. Teljesültek-e ezek a kívánalmak? Tanultak-e hatóságok a korábbi válságok tapasztalataiból? A járvány során a leggyakoribb potenciális versenykorlátozó lépéseknek az árdrágítást, a versenytársak közötti együttműködést, egyes fúziókat és az állami támogatások elosztási rendszerét tekintették. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk tanulmányunkban.
Ukrajna megszállása óta a nyilvánosságban időről időre felvetődik az orosz szakemberek elvándorlásának témája. Bár mindez nehezen számszerűsíthető, digitális nyomkövetési adatok felhasználásával mégis megbecsülhetjük az orosz értelmiség eltűnésének mértékét. Módszerünk szerint 2022 őszéig az IT szakemberek 11 százaléka emigrált, de ez az adat inkább az alsó határát jelentheti a valós elvándorlásnak: úgy véljük akár egyharmaduk is elhagyhatta az országot. Az adatok alapján azt is megfigyelhetjük, hogy az emigrált szakemberek sokkal produktívabbak és együttműködőbbek, illetve információt kaphatunk arról is, hogy milyen célpontokat részesítenek előnyben.
A Magyarországnak járó uniós kifizetéseket több oldalról is befagyasztotta az EU a tavalyi év végén (például a költségvetési eljárás, valamint a horizontális feltételek keretében), melynek eredményeképpen számos mérföldkövet kell teljesítenie Magyarországnak, ha hozzá akar jutni az uniós forrásokhoz. Ezek a lépések egy egymással összefüggő kritériumokat tartalmazó követelményrendszer részét képezik. Ennek egy része az úgynevezett 27 szupermérföldkő, melyeket a Helyreállítási Alapok miatt kell megvalósítani. Az alábbiakban az EU-s megvonásoknak kifejezetten ez utóbbi szeletét mutatjuk be, kitérve arra is, hogy más uniós tagállamok hogyan állnak ezeknek a pénzeknek a felvételével, a hozzájuk kapcsolt követelmények teljesítésével.
A városi közlekedés átalakulása Budapesten is érezhető, újabb és újabb cégek kínálnak innovatív mobilitási szolgáltatásokat: jelenleg már kettő bérelhető kerékpárokat (MOL Bubi, Donkey), négy bérelhető rollereket (Lime, Bird, Tier, Whoosh), egy bérelhető mopedeket (Blinkee) és három bérelhető autókat (MOL Limo, Share Now, GreenGo) üzemeltető vállalkozás összesen több mint 10000 járművel van jelen a fővárosban. Fogyasztói piackutatási eredmények alapján a városi közlekedők kombinálják a különféle közlekedési eszközöket, ugyanakkor valamilyen mértékben helyettesítői is egymásnak az egyes közlekedési módok. Ebben az írásban azt járjuk körül, hogy milyen kapcsolat fedezhető fel a különféle városi közlekedési módok között Budapesten, fókuszba helyezve a közösségi kerékpárrendszereket.
A kereskedelmi forgalomban kapható műholdképek alapján számos földrajzi kérdést meg lehet vizsgálni: aszályveszély, erdőírtás és a cannabis illegális termelése néhány példa. E felvételek arra is alkalmasak, hogy az egyes országok laktanyáit megvizsgálva kövessük a páncélos technika mennyiségét. Oroszország 2200 darabos és Ukrajna 600 darabos harckocsi veszteségének a raktári készletekre gyakorolt hatását mutatjuk be konkrét központi harckocsitároló bázisok (ЦТРБ) műholdképein keresztül. A koordináták segítségével az olvasó is megtekintheti őket.
Tizedik évében jár a kínai Egy Öv Egy Út kezdeményezés. A Hszi Csin-ping nevével fémjelzett program eredeti fókusza infrastruktúra építés volt, azóta az angol mozaikszóból lett BRI (Belt and Road Initiative) plecsnit Kína minden olyan projektre ráaggatja, amely az együttműködést illusztrálja. A 2010-es évek közepén a Visegrádi Négyek egymást követve csatlakoztak a programhoz, az utóbbi időszakban azonban megcsappant a lelkesedés. A Kínához fűződő várakozások nem váltak valóra, míg az Ukrajna elleni orosz agresszió folytán a térség összezár az euroatlanti közösséggel. Kivétel ez alól Magyarország, amely kitart Kína-politikája mellett, vállalva az ezzel járó feszültséget a V4-ek között. Vajon Peking mára valóban elvesztette volna a térséget? Pillanatkép a V4-ek és Kína kapcsolatáról 2023 nyarán.
A gyerekek leggyakoribb betegsége a fogszuvasodás. Kezeletlen formában ez az élet számos területére ható negatív következményekkel jár. Az európai országok közti kisgyermekkori egészségkülönbségek rendkívül nagyok, nincs ez másképp a fogak állapota esetében sem. A magyar gyerekek fogaik épségét tekintve az Európai Unió országai közül az alsó negyedben találhatóak. De mi a helyzet a Magyarországon belüli egyenlőtlenségekkel? Milyen életkorban alakulnak ki? Mik lehetnek az okaik? Mit lehet velük kezdeni? Kutatásunk ezekre a kérdésekre próbált választ adni.
A történelem során először a világon több ember él városokban, mint falvakban. 1950-ben a világ népességének még kevesebb mint 30%-a élt városokban. 2010-re ez az arány megfordult, a városlakók száma meghaladta a vidéki lakosokét. 2018-ban már a népesség 55%-a városi térségekben lakik. A világ városlakóinak összlétszáma az 1950. évi 751 millióról napjainkra közel 4,2 milliárdra növekedett. Ez a tendencia a prognózisok szerint a jövőben is folytatódni fog: 2050-ben a világ népességének már 68%-a városokban lakik majd. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a városodás és a világ népességének általános növekedése együttesen 2,5 milliárd fővel növeli a városlakók számát 2050-ig. (UN 2018).
Semmiképpen sem indokolatlanul került a figyelem középpontjába az elmúlt időben a tanárhiány, és az a kérdés, hogy „ki fog holnap tanítani”. A legutolsó években, 2016 után rendkívül módon megnőtt a tanárhiány, és a területi mintázatai is megváltoztak a korábbi mintázatokhoz képest. Egy nemrég közölt tanulmányban azt mutattam be, leíró elemzés segítségével, hogy míg korábban a települési rangsorban felfelé haladva egyre kisebb volt a pedagógushiány, 2019-re, 2020-ra minden hiánymutató azt jelezte, hogy Budapesten romlott legjobban a helyzet.
Az egykulcsos jövedelemadórendszer és a családi adókedvezmények 2011-es bevezetése jelentős változásokat hozott. Ki nyert velük és ki veszített? És hogyan változott az szja-rendszer újraelosztási szerepe az egykulcsos reform bevezetése óta? Az ezzel kapcsolatos kutatásunk eredményei olvashatók alább.
Nem kétséges, hogy az új világnak – ha egyáltalán létezik – minden szegletét belakja majd a mesterséges intelligencia milliónyi formája. Személyes túlélésünket, boldogulásunkat abban a világban a mesterséges intelligenciák megszelídítése és a domesztikált mesterséges intelligenciákkal való sikeres közösségi és személyes kooperáció biztosíthatja. Az, hogy ilyen kooperációra képes és hajlandó AI-k népesítik-e be az új világot láthatóan nem tartozik sem egyéni, sem nemzeti hatáskörbe. Az viszont, hogy egy ország, a benne élő emberek hogyan boldogulnak majd az új világban, az már annál inkább.
