• Megjelenítés

KRTK blog

Jó-e, ha Kína irányítja majd a magyar akkumulátor-exportot?

Jó-e, ha Kína irányítja majd a magyar akkumulátor-exportot?

Magyarország már jelentős mennyiségben exportál akkumulátorokat. A kivitel fő iránya Németország, de az utóbbi években nőtt a földrajzi diverzifikáció, más európai országok is célpiacok. A kínai akkumulátoripari cégek tömeges érkezésével az akkumulátor-export tovább nő, a BYD révén pedig a járművek kivitelének egy része is kínai cégtől származik majd. Mindez biztonsági és gazdasági kockázatokat vethet fel egy konfliktusosabbá váló geopolitikai helyzetben.

Ezért kereshetnek többet a magyar férfiak, mint a nők

Ezért kereshetnek többet a magyar férfiak, mint a nők

Ha a nemek közötti bérkülönbségekről van szó, fontos megkülönböztetni, hogy az általános különbségekről, vagy adott munkahelyen és munkakörön belüli bérkülönbségekről beszélünk. Utóbbi összevetés ugyanis jóval kisebb különbségeket takarhat, mivel nem tartalmazza a két nemnek az egyes foglalkozásokba és eltérő vállalatokba történő eltérő szelekcióját. Minden igyekezet ellenére mind Magyarországon, mind nemzetközi viszonylatban ez a fajta bérszakadék is még mindig jelen van. Ennek pedig számos olyan oka van, ami miatt az egy munkahelyen belüli, nemek közötti bérkülönbségek még várhatóan továbbra is fennmaradnak. Azonban van néhány biztató fejlemény és törekvés mind EU-s mind hazai szinten.

Mit gondolnak a magyarok arról, ki irányítja az életüket?

Mit gondolnak a magyarok arról, ki irányítja az életüket?

Tehetetlennek érzi magát az élet nehézségeivel szemben? Néha úgy érzi, csak sodródik az életben? Vagy ön az a típus, aki ha elhatároz valamit, azt véghez is viszi? A pszichológia tudományában évtizedek óta ismert az úgynevezett kontrollhely (locus of control) fogalma, mely éppen ezt az attitűdöt, világlátást hivatott megragadni. Cikkünkben bemutatjuk, mi is az a kontrollhely, majd magyar adatok segítségével vizsgáljuk, milyen viszonyban áll ez olyan egyéni eredményekkel, mint például a jövedelem, vagy a végzettség. Eredményeink többsége egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal, azonban rávilágítunk eddig kevéssé tárgyalt jelenségekre is. A cikk eredeti verziója a Közgazdasági Szemlében jelent meg.

Mennyire igazságos a magyar nyugdíjrendszer?

Mennyire igazságos a magyar nyugdíjrendszer?

A nyugdíjak egyenlőtlenségét a legtöbb fejlett országban nagyobb figyelem övezi, mint a keresetekét. Bár a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer lényegében véve követi az életpálya-kereseteket, helyenként tartalmaz újraelosztó, a kereseti egyenlőtlenségeket kiegyenlítő elemeket. A magyar nyugdíj-egyenlőtlenségek az elmúlt években jelentősen emelkedtek, és véleményünk szerint ez a folyamat társadalmi méretekben nem előnyös. Ugyanakkor az elmúlt években beköszöntő magasabb inflációs környezetben, valamint a reálbérek robbanásszerű emelkedésének elmúltával az induló nyugdíjak reálnövekedése mára leállt (amit egy nyugdíjrendszerbe épített technikai hatás, a nominálisan rögzített degressziós küszöbök elértéktelenedése is segített), sőt meg is fordulhat.

Mennyire nagy baj az egyenlőség hiánya a magyar oktatásban?

Mennyire nagy baj az egyenlőség hiánya a magyar oktatásban?

A magyar közoktatási rendszer egyik alapvető problémája az általános iskolai oktatásban tapasztalható nagymértékű iskolai szegregáció. A rendszerváltást követő években a különböző társadalmi hátterű tanulók iskolai elkülönülése erősödött, aminek következtében a 2000-es évek elejére a szegregáció mértéke nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékűvé vált. Hogyan alakult az általános iskolai szegregáció mértéke az azóta eltelt két évtizedben Magyarországon és ennek milyen következményei lehetnek a társadalmi egyenlőtlenségekre? Kutatásainkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Miért magasabbak a bérek Magyarország egyik részében, mint a másikban?

Miért magasabbak a bérek Magyarország egyik részében, mint a másikban?

Az elmúlt harminc évben a regionális bérkülönbségekben nem volt kedvező irányú tartós elmozdulás Magyarországon. Különösen aggasztó, hogy az Európai Unió kohéziós politikáján keresztül lehívható fejlesztési források elköltésével sem sikerült látványos eredményeket elérni a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklésében. Az ország egyre inkább a nyertes és vesztes térségek markánsan elkülönülő csoportjaira szakad, a növekedés közvetlen előnyeiből egyre inkább csak a főváros és vonzáskörzete részesül, miközben a vidék nagy részén tartósan alacsony marad a bérszínvonal. Míg a fővárosban tavaly 370 ezer forint volt a nettó havi átlagkereset, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy átlagos munkavállaló csupán 222 ezer forintot vitt haza a hónap végén. A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és az ELTE Regionális tudományi Tanszék munkatársai egy friss kutatásukban arra vállalkoztak, hogy mikroadatok segítségével számszerűsítsék a munkavállalók és a járások szintjén megfigyelt havi átlagbér-különbségek egyéni, munkáltatói és térségi összetevőit.

Fokozódó területi egyenlőtlenségek a lakáspiaci bővülés idején

Fokozódó területi egyenlőtlenségek a lakáspiaci bővülés idején

Magyarországon az elmúlt évtizedben európai szinten is kiugró lakáspiaci növekedés jellemezte a magántulajdonra épülő lakásrendszert. A 2000-es évek nagy lakáspiaci boomját globális gazdasági és ingatlanpiaci válság követte, amely Magyarországon elsősorban a finanszírozhatatlan devizahitelekhez kapcsolódott. A válságkezelés jelentősebb mértékben 2014-ig folyt, amikor az ingatlanpiac mélypontra került, majd 2015-től újraindult a fellendülés. Az újabb lakáspiaci ciklust európai összevetésben is kiugró adatok jellemezték, egészen a 2022-es visszaesésig.

Kínálhat-e jövőt a fejlesztéspolitika a perifériák számára?

Talán még az olyan, különösebb szociális empátiával nem rendelkező, és a centrumokban, illetőleg a fejlett városi központokban élő – kétségkívül többségi – lakosság számára is nyilvánvaló, hogy a kevésbé fejlett térségek jövője az egész országot érinti. Ha a ballaszt átalakítható olyan motorrá, amely miatt a hajó gyorsabban halad, az mindenki számára előnyös. Ha viszont a ballaszt súlya nőttön nő, azt – közvetve-közvetlen – mindenki érezni fogja, miközben az ország az európai versenyképességi ranglistán egyre lejjebb csúszhat. Hazánkban a periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket.

Jobb-e munkanélkülinek lenni, ha körülöttünk többen munkanélküliek?

Jobb-e munkanélkülinek lenni, ha körülöttünk többen munkanélküliek?

A munkahely elvesztése nemcsak az anyagi helyzet romlását hozza magával, hanem szubjektív jóllétre, azaz az egyének által érzékelt életminőségre is negatív hatása van. A munkanélküliség szubjektív jóllétet romboló hatásában az anyagi nehézségeken túl az állás elvesztéséből fakadó pszichológiai, egészségügy és társadalmi következmények is tükröződnek. Sőt, a munkanélküliségnek hosszan tartó negatív jólléti következményei vannak: az állásukat elvesztők elégedettsége még több évvel az újbóli elhelyezkedés után sem tér vissza a korábbi szintre.

Budapest szerepe a nemzetközi politikában sokkal fajsúlyosabb, mint gondolnánk

Budapest szerepe a nemzetközi politikában sokkal fajsúlyosabb, mint gondolnánk

A diplomáciai tevékenységet ma is inkább nemzetállami feladatnak tekintik, miközben – különösen az utóbbi néhány évtizedben – számos más szereplő (civil, üzleti, multinacionális szervezet, települési és területi önkormányzat) jelent meg közvetlenül a nemzetközi térben. Nemzetközi kapcsolatrendszereik révén az önkormányzatok világszerte kiterjesztik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás jó gyakorlatait, közpolitikai modelleket cserélnek.

Miért fontos a hely a körforgásos átmenetben?

Miért fontos a hely a körforgásos átmenetben?

A hatvanas és 70-es évek környezetvédelmi mozgalmainak egyik fő témája a Föld erőforrásainak túlhasználata volt, a körforgásos gazdaság is ebben az időben jelent meg. A koncepció az elmúlt évtizedben egyre inkább előtérbe került reagálva a fenntarthatósági kihívásokra. Az erőforrás-hatékonyságra való törekvés a globális geopolitikai változások révén fokozódott, és az olyan válságok, mint a Covid-19 világjárvány, előtérbe helyezte a körforgásos gazdaságra való áttérés értékét.

Mennyibe kerül a vállalatoknak a munkavállalók veszekedése?

Mennyibe kerül a vállalatoknak a munkavállalók veszekedése?

Ki ne ismerné, hogy mi a konfliktus? Valószínűleg mindannyian voltunk már személyes vagy munkahelyi konfliktus helyzetben. A konfliktusok hatással vannak a közérzetünkre és a munkamódszerünkre. Csökkenthetik a teljesítményünket, de csökkenthetik az együttműködési hajlandóságunkat a kommunikációra, a tanácskérésre vagy jelentősen rombolják a másokba vetett bizalmunkat. Az általános elégedettségünk sérül, miközben  a konfliktus érzelmileg megvisel bennünket. Az ilyen helyzetek a vállalatok életére is hatással vannak, mivel a munkavállalók fokozódó kilépési  szándékának a magasabb fluktuáció és alacsonyabb teljesítményszint lesz az eredménye. A személyes jóllétünkre gyakorolt hatások közvetve a vállalatokra is hatással lehetnek.  Ezeknek a hatásoknak az  eredményei minőségi jellegűek. A vállalatok számára azonban kulcskérdés, hogy mennyi pénzt veszítenek a munkahelyi konfliktusok miatt.

Mire kell fókuszálnia a városok és falvak vezetésének, hogy elkerüljék a leszakadást?

Mire kell fókuszálnia a városok és falvak vezetésének, hogy elkerüljék a leszakadást?

Cikkünk Baranya megye általános dilemmáit veti fel, a településeket objektív (statisztikai adatok alapján) és szubjektív (kérdőív és interjúk segítségével) sikeresség szempontjából vizsgálja. Igazoljuk a központok és perifériák tartós fennmaradását a megyében, s amellett érvelünk, hogy ezt az állapotot csupán a helyi adottságok megfelelő hasznosítása, a lakossági aktivitás, a tudatos tervezés és településmenedzsment, helyenként a polgármester személye képes ellensúlyozni.

Szövetségeseket toborzott Kína, hogy megdöntsék az USA uralmát: hogy állnak az esélyek a dominanciáért vívott harcban?

Szövetségeseket toborzott Kína, hogy megdöntsék az USA uralmát: hogy állnak az esélyek a dominanciáért vívott harcban?

Az eredeti ötről tizenegyre nő az angolul csak tégláknak becézett BRICS létszáma. Az erről szóló bejelentés az éves csúcstalálkozón érkezett, amit idén augusztusban a dél-afrikai Johannesburgban tartottak. A 2009-ben létrejött csoport Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködését takarja, a meghívás elfogadása esetén 2024. január elsejével Egyiptom, Etiópia, Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Argentína is taggá válik. Közös törekvésük a dollártól való függés mérséklése, a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszer diverzifikálása. Ugyanakkor nem egységes az egyes országok viszonya a Nyugathoz, és egyéb konfliktus is terheli a belső együttműködést. Lehet-e a BRICS a Nyugat-kritikus államok legfontosabb pólusa, vagy megmarad egy integrációra és mélyülésre képtelen egyeztetési felületnek?

Radikálisan új bevásárlási szokás terjed Magyarországon, amellyel mindenki nagyon jól járhat

Radikálisan új bevásárlási szokás terjed Magyarországon, amellyel mindenki nagyon jól járhat

A klímaszorongás egyre többeket sarkall életmódjuk zöldítésére, ennek pedig egy kiemelkedően fontos területe az élelmiszervásárlási- és fogyasztási szokások megváltoztatása. Akár a csomagolásmentesség, akár a kisebb karbonlábnyom elérése, akár a közvetlen termelő-kapcsolatok erősítése a cél, a bevásárlóközösségek a helyi termékek megbízható, és egyre népszerűbb beszerzési forrásai. De vajon milyen szerepe lehet e közösségeknek a növekedési kényszer meghaladásában, és hol tart ma a bevásárlóközösségek hazai mozgalma?

Mennyit segítettek az EU-s források Magyarország egyik legszegényebb megyéjén?

Mennyit segítettek az EU-s források Magyarország egyik legszegényebb megyéjén?

A területi különbségek mérséklését, a periférikus sajátoságok negatív hatásainak csökkentését számos alapelv és fejlesztési módszer kívánja elősegíteni, melyek közül a fejlesztési források mértékét, elosztását és felhasználási módját meghatározó elvek és konkrét szabályok különösen fontosak, hiszen ezek összehangolt, optimalizált működtetése teremti meg az esélyét a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának. Baranya megye sajátos fejlődési pályája, a perifériára kerülés folyamata, az elmúlt évtized konjunktúrájából való kimaradás középpontba helyezi az EU források hatékony felhasználásának kérdését.

Újabb adót kapnak a nyakukba a magyarok, de ezúttal a saját érdekükben

Újabb adót kapnak a nyakukba a magyarok, de ezúttal a saját érdekükben

Már az utolsó kérdőíveket töltötték ki a kérdezőbiztosok kutatóközpontunk megbízásából az éghajlatváltozáshoz való lakossági hozzáállás megismerése érdekében, amikor 2022. július 13-án a magyar kormány bejelentette, hogy átalakítja a 2013 óta fennálló rezsicsökkentés rendszerét. Ebben a kérdőívben olyan kérdések is voltak, amelyek felmérték a szén-dioxid-árazás társadalmi elfogadottságát, a fizetési hajlandóságot, valamint azt, hogy milyen hatással van az elfogadottságra és a fizetési hajlandóságra ezeknek a bevételeknek a lakosság felé történő visszaosztása különféle programokon keresztül. Közép- és Kelet-Európában ilyen felmérés korábban nem készült, pedig az Európai Unióban 2027-től bevezetik a szén-dioxid-árazást az épületekre és a közlekedésre, és fontos tudni, hogy egy viszonylag korlátos társadalmi-gazdasági környezetben hogyan alakul az elfogadottság, és milyen intézkedések hatékonyak a közvélemény támogatásának a megnyeréséhez.

Mi kell a jól fizető álláshoz? A szakmai tudás mellett van még egy nagyon fontos dolog

Mi kell a jól fizető álláshoz? A szakmai tudás mellett van még egy nagyon fontos dolog

Afelől senkinek sincs kétsége, hogy az egyetem alatti kapcsolatépítés fontos. Ám érdemes felismernünk, hogy az egyetemi ismeretségek nem csupán társasági életünk kulcsszereplői lehetnek. A felsőoktatásban töltött időszak alatt felhalmozott kapcsolati tőke akár hosszabb távon, az egyetemi világon kívül is meghatározó lehet. Többek között a munkaerőpiacon is. Na de mégis, hogyan is segíthetnek minket szaktársi kapcsolataink a munkaerőpiacon és miképp is befolyásolhatják a karrierünk alakulását?

Hogyan törjünk ki az alacsony fizetés csapdájából?

Hogyan törjünk ki az alacsony fizetés csapdájából?

Az alacsony bérű foglalkoztatás sokakat érint az európai munkaerőpiacokon, a hosszú távú karrier és bérmobilitás szempontjából pedig sokszor zsákutcának bizonyul. Két, Svédországra vonatkozó, adminisztratív adatokon alapuló kutatás alapján ebben az írásban amellett érvelek, hogy a munkatársi kapcsolathálózatok, illetve a helyi munkaerőpiacok foglalkozási szerkezetének sajátos diverzifikációja segítenek az alacsony bérű foglalkoztatásból való kiszabadulásban.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility