Magyarország európai éllovas a kínai befektetések terén: de ki jár ezzel jól?
Az elmúlt két évtizedben a világgazdaság teljes külföldi közvetlen-tőkebefektetési állományában Kína részesedése rendkívül gyorsan nőtt. Az UNCTAD adatai alapján míg 2000-ben a részaránya elhanyagolható volt, addig 2023-ra már a teljes állomány közel 7%-át tette ki. Ez a gyors növekedés ellentétben áll a többi BRIC-ország stagnáló és a vezető fejlett gazdaságok (különösen az USA) enyhén vagy jelentősen csökkenő részesedésével. 2009 óta minden évben „dobogós” Kína a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések éves nagyságát tekintve, legtöbbször az USA mögött és Japánt megelőzve a rangsorban. De volt már olyan év, amikor a legtöbb közvetlentőke-befektetés Kínából ment külföldre a világgazdaságban: például 2014-ben vagy 2020-ban. 2022-ben a világgazdaság összes kifelé irányuló éves közvetlentőke-befektetéseinek több mint 10 %-a, 2023-ban több mint 9,5 %-a származott Kínából. Hongkonggal együtt ezek a részesedések több mint 17%-ra, illetve több mint 16%-ra nőnek (UNCTAD). (A további növekedést valószínűsíti, hogy 2023-ban Kínában a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések a GDP 16 %-át tették ki, míg az OECD-átlag 52%, de még a kelet-közép-európai országok esetében is 20% körüli ez a mutató.)
