KRTK blog

Mennyire fontos a magyar vállalatoknak, hogy megkapják az EU-s pénzeket?

Mennyire fontos a magyar vállalatoknak, hogy megkapják az EU-s pénzeket?

A 2004 és 2013 között érkezett EU-források nagyjából tizedét fordította a magyar állam különféle vállalati támogatásokra, elsősorban annak reményében, hogy a források által generált beruházás technológiai megújuláshoz és termelékenység-növekedéshez vezet, ami hosszabb távon növeli a versenyképességet és a béreket. Jelentőségéhez képest közel sem tiszta, hogy pontosan milyen hatásai voltak és vannak ennek a szakpolitikának. Vajon a nyertes vállalkozók főképp új autóra költötték a támogatást, vagy a szakpolitikának köszönhetően high-tech termékeket kezdtek exportálni, és a legjobb úton vannak az unkornissá válás útján?

Gigantikus összegbe kerül majd Ukrajna újjáépítése, mégis rengeteget nyerünk vele

Gigantikus összegbe kerül majd Ukrajna újjáépítése, mégis rengeteget nyerünk vele

Márciusban az IMF jóváhagyott egy 15,6 milliárd dollár hitelnyújtással járó, 48 hónapos Extended Fund Facility (EFF, Kiterjesztett Hitelkeret) támogatási és reformprogramot Ukrajna részére. Ez a program és a londoni Centre for Economic Policy Research (CEPR) „Ukraine Initiative” programjának keretében készült tanulmányok – különösen a tavaly áprilisi  „A Blueprint for the Reconstruction of Ukraine” (Tervezet Ukrajna újjáépítésére) és az augusztusi „Macroeconomic Policies for Wartime Ukraine” (Makroökonómiai politika a háborúban álló Ukrajna számára) – jó betekintést adnak abba, hogyan ítélik meg kiváló szakértők szomszédunk gazdasági jelenét és kilátásait.

Kulturális és területi autonómia, szeparatizmus – Merre tart Kelet-Közép-Európa?

Kulturális és területi autonómia, szeparatizmus – Merre tart Kelet-Közép-Európa?

A területi autonómia kifejezés hallatán valószínűleg sokak előtt feldereng (az egyébként ilyen státusszal nem rendelkező) Székelyföld képe, ám ezen kívül inkább nyugat-európai térségeket (Baszkföld, Katalónia, Dél-Tirol) társítunk a fogalomhoz. Joggal, hiszen Kelet-Közép-Európában kevés működő területi autonómiával találkozhatunk; e kevés kivételhez tartozik a multietnikus Vajdaság és az etnikailag csaknem homogén Gagauzia.

Kimutatták a kutatók: meglepő eredménye lett a magyar oktatási reformnak

Kimutatták a kutatók: meglepő eredménye lett a magyar oktatási reformnak

Egy jól megtervezett szakképzési rendszer sokféle módon lehet hasznos a társadalom számára. Felgyorsíthatja a munkaerőpiacra való belépést, növelheti a szakképzettek kezdeti keresetét miközben csökkentheti a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolai lemorzsolódás csökkentésével és a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatási esélyeinek és jövedelmének javításával. Azonban a túlságosan specifikus szakmai képzés hosszú távon káros is lehet az itt végzettek számára: a specifikus képességek gyorsan elavulnak így a kezdeti kereseti előnyök gyorsan eltűnhetnek ráadásul a rugalmasabb általános képességek hiányában technológiai változásokhoz is nehezebb alkalmazkodni.

Az emelés sem menti meg a magyar nyugdíjasokat a pusztító inflációtól

Az emelés sem menti meg a magyar nyugdíjasokat a pusztító inflációtól

Ebben az írásban a váratlan infláció magyar nyugdíjrendszerre gyakorolt hatását négy dimenzióban vizsgáljuk: 1. A szegényebbeket most jobban sújtja az infláció, mint a gazdagabbakat. 2. A nyugdíjak inflációt követő éves emelése nem védi meg a nyugdíjasokat a nyugdíjak évközi reálértékvesztésétől. 3. A nyugdíjba vonulás jó időzítése túlzottan érzékeny az infláció előrebecslésére. 4. A nagy induló nyugdíjak főszabályhoz képesti csökkentése (degressziója) egyre erősödik.

Hogyan alakítják a vállalatok termékportfóliójukat válság idején?

Hogyan alakítják a vállalatok termékportfóliójukat válság idején?

Gazdasági válságok korát éljük. Ezek az időszakok költségmegtakarításra és a termékportfólió szűkítésére kényszerítik a vállalatokat, de van példa arra is, hogy új termékre térnek át krízis idején. A 2008-as pénzügyi válság hazai vállalatok termékportfóliójára gyakorolt hatását a termékek hasonlóságának függvényében vizsgáljuk. Bemutatjuk, hogy a magyar vállalatok a 2008-as válság során a fő tevékenységükhöz kevésbé hasonló termékekről mondtak le vagy ahhoz hasonló új terméket vezettek be. A vállalati és gazdaságpolitikai döntések számára a korábbi válság elemzése mai helyzetünkben is tanulsággal szolgál.

Mennyire versenyképesek a magyar városok a régió többi városához képest?

Mennyire versenyképesek a magyar városok a régió többi városához képest?

Habár több kutatás is foglalkozott a nagytérség különféle a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) tagozódásával, azok általánosnak tekinthető teljesítmény mutatóival, a kelet- és közép-európai országok nagyvárosainak versenyképességi vizsgálatai a hazai kutatásokban nem jelentek meg. Megpróbálom rendszerezni a nemzetközi irodalomban, illetve az üzleti-befektetési tanácsadás, valamint a média világában alkalmazott várossorend-, versenyképesség módszereket, s ezekben a kelet- és közép-európai országok másodlagos központjainak megjelenését. A 40 indexből képzett rangsorban, amik nem kimondottan a városok komplex megítélésére vonatkoztak, hanem egy-egy fejlődési, fejlesztési szegmens (egyetemek, kreativitás, smart cities, üzleti környezet, befektetési lehetőségek) értékelése alapján felállított sorrendet mutattak, a nagytérség másodlagos centrumai differenciáltan jelennek meg. A nagyobb népességszámú, kiemelkedő adottságokkal rendelkező, az adott országok egészében is domináns városok már több indexben felbukkannak. Az elemzés rávilágít arra, hogy szükséges lenne a régió nagyvárosaira komplex és szektorális indexeket készíteni, részben átvenni a nemzetközi versenyképességi mérések módszertanát, részben pedig kidolgozni, éppen a városi sajátosságok alapján egyedi indexeket.

Történelmi megállapodás született a konfliktusos térségben: Kína veszi át az USA vezető szerepét?

Történelmi megállapodás született a konfliktusos térségben: Kína veszi át az USA vezető szerepét?

Néhány nappal ezelőtt szinte felrobbantotta a médiát a hír, hogy kínai közvetítéssel Irán és Szaúd-Arábia megállapodott kapcsolataik rendezéséről és diplomáciai képviseleteik újra megnyitásáról. Miközben a megállapodást – Izrael kivételével – világszerte mindenütt üdvözölték, számtalan, egyelőre nyitott kérdés maradt. Ugyanakkor – az orosz-ukrán háború árnyékában – sok olyan aspektus is felmerül, mely a világpolitika napirendjét is (át)alakíthatja.

Megtilthatja-e az EU, hogy kínai gigaberuházás legyen Magyarországon?

Megtilthatja-e az EU, hogy kínai gigaberuházás legyen Magyarországon?

Az Európai Tanács és a Parlament 2019 márciusában fogadta el a külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendeletet (2019/452), amely 2020 októberében lépett érvénybe. Az azóta eltelt két évben sok tapasztalat felhalmozódott a tagállami jelentéseknek köszönhetően, ezekről a Bizottság ősszel szokott kiadni összesített beszámolót. Tavaly szeptemberben érkezett a második ilyen dokumentum, amely az elsőhöz hasonlóan nyomatékosítja az EU szerepét a külföldi befektetések elleni védekezésben, nem elfeledve, hogy továbbra is a tagállamok a végső jóváhagyói vagy tiltói a saját területükre érkező projektek esetében. Mik a tanulságok, és mennyire működik olajozottan a rendszer? Körkép az európai befektetés-átvilágítás helyzetéről.

Itt egy kutatás, amelyről minden munkaadónak tudnia kell: így motiválhatják a dolgozókat

Itt egy kutatás, amelyről minden munkaadónak tudnia kell: így motiválhatják a dolgozókat

Vajon mi történik, ha egy online játékban biztatjuk, dicsérjük vagy piszkáljuk az embereket? És jobb teljesítményt érnek-e el, ha megmutatjuk nekik a top10 eredményt? Kutatásunk során egy kísérletben online játékot játszottak a résztvevőink, és meglepő eredményre jutottunk. Kiderült, hogy mi a legjobb kombináció ahhoz, hogy mindenki kihozza magából a maximumot.

A hazai pálya előnye: mítosz vagy valóság?

A hazai pálya előnye: mítosz vagy valóság?

Az olimpiai játékok megrendezése mellett gyakran hangoztatott érv a hazai pálya előnye és ennek köszönhetően a hazai sportolók által nyert kiugróan magas éremszám. A hazai pálya jelentette előny számos forrásból fakadhat. A rendező ország részvételi költségei minimálisra csökkennek, sportolóik az igényeikhez igazított létesítményekben versenyeznek és készülhetnek fel, ők a hazai közönség előtt motiváltabbak, és a bírók hajlamosabbak a hazai sportoló vagy csapat javára dönteni. Korábbi tanulmányok szerint, részben a hazai olimpiák előtt a sportra fordított kormányzati források növekedése miatt, a házigazda ország jellemzően 1,8 százalékkal több érmet nyer korábbi teljesítményéhez képest. Mostani kutatásunkban arra keressük a választ, hogy ez a hatás valóban általánosan létezik, vagy csak egy-egy, kiemelkedően sikeres olimpiai rendező országnak köszönhető ez a magyarázat?

Miért visel meg egyes régiókat jobban egy válság, míg másokat kevésbé? Íme egy magyarázat

Miért visel meg egyes régiókat jobban egy válság, míg másokat kevésbé? Íme egy magyarázat

Továbbra is nyitott kérdés, hogy egyes térségek miért képesek jobban ellenállni a gazdasági sokkhatásoknak és tudnak új növekedési pályákat kialakítani, míg mások nem. Kutatásunkban megmutattuk, hogy a technológiai tudás kombinálásának hálózatai 269 európai nagyvárosi térségben eltérő mértékben ellenállóak a technológiák véletlenszerű és célzott kiiktatásával szemben. Ez a technológiai hálózati robusztusság összefügg azzal, hogy ezek a régiók képesek voltak-e fenntartani a foglalkoztatási rátáikat a 2008-as globális gazdasági válság kibontakozása során.

Miért áll a bál most Debrecenben? A kínai CATL akkumulátorgyárak európai tanulságai

Miért áll a bál most Debrecenben? A kínai CATL akkumulátorgyárak európai tanulságai

Mint köztudott, a kínai Contemporary Amperex Technology Ltd (CATL) gigaberuházást tervez Debrecenbe. A projekt nemcsak a mérete, hanem a vele kapcsolatos lakossági ellenállás miatt is többször került a médiafigyelem középpontjába. A debreceni gyár lesz a CATL második beruházása Európában, az első tavaly kezdett működni a kelet-németországi Arnstadt városa mellett. A német gyár méretei hatalmasak, de eltörpülnek a Debrecenbe tervezett üzemhez képest.

A munkaalapú társadalom nem helyettesítheti a munkanélküli járadékot

A munkaalapú társadalom nem helyettesítheti a munkanélküli járadékot

Magyarországon a legszigorúbb a munkanélküli ellátás az egész Európai Unióban és a kormány még a koronavírus okozta válság alatt sem volt hajlandó a jogosultsági idő növelésére. Pedig korábbi magyar példa mutatja, hogy egyes esetekben még úgy is lehet több ellátást adni az embereknek, hogy az elhelyezkedés idő hossza egyáltalán nem nő.

Magyarország nagyon aktív a testvérvárosi kapcsolatok terén - de van bármi értelme ennek?

Magyarország nagyon aktív a testvérvárosi kapcsolatok terén - de van bármi értelme ennek?

Az utóbbi években a kapcsolati hálók elemzése egyre népszerűbbé vált a tudományos életben is. A testvérvárosi kapcsolatok Európában az 1900-as évek elején alakultak ki, majd a második világháborút követően világszerte elterjedtek. Ezek a eredetileg a kulturális megértésre és a polgári diplomácián keresztüli békére épültek, azonban a mai társadalomban átalakulóban vannak. Hiszen a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában a nemzetközi jelentőségű nagyvárosok és a makroregionális központok nagy lehetőséget látnak a versenyképességük megtartására. Jelenleg azonban a testvérvárosi partnerségek között nincsen tudatos kelet-közép-európai- és tervszerű együttműködés. A testvérvárosi partnerségek elsősorban a kontinens kisnagyvárosaiban a közép-európai földrajzi régióban, azon belül pedig magyar, lengyel és román városok között koncentrálódnak.

Diplomások a munkaerőpiacon: a nők nehezebb helyzetben vannak

Diplomások a munkaerőpiacon: a nők nehezebb helyzetben vannak

Ahogy a diplomás fiatalok aránya emelkedik, egyre több diplomás az első a családjában, aki egyetemre megy. Az írásban bemutatott kutatás azt vizsgálja, hogyan alakulnak az elsőgenerációs diplomás fiatalok bérei a karrierútjuk elején azokhoz a diplomás fiatalokhoz képest, akiknek már a szülei is diplomát szereztek.

Erdoğan kormánya a szakadék szélén egyensúlyoz: mi vár Törökországra a választások előtt?

Erdoğan kormánya a szakadék szélén egyensúlyoz: mi vár Törökországra a választások előtt?

Sorsdöntő év előtt áll Törökország. 2023. júniusában egyszerre lesz parlamenti és köztársasági elnöki választás, ami több szempontból is meghatározó a 86 milliós Törökország életében. Nemcsak azért, mert a választók ezúttal romló gazdasági körülmények és vágtató infláció mellett fogják megítélni a több mint 20 éve kormányzó AKP vezette koalíció, és vezetőjének, Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök tevékenységét, de az időpontja miatt is: 1923. október 29-én kiáltották ki a modern Törökország köztársaságot, így a mostani választások egybeesnek az ország létrejöttének 100. évfordulójával is.

Miért kerüli az Európai Unió a nemzeti kisebbségek kérdését?

Miért kerüli az Európai Unió a nemzeti kisebbségek kérdését?

2022 novemberében az Európai Unió Törvényszéke elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés szervezőinek az Európai Bizottság azon döntése elleni keresetét, amely szerint a brüsszeli testület nem tesz lépéseket új uniós jogszabályalkotásra a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében. A keretszabályozási javaslatcsomag az európai kisebbségek védelme érdekében nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politika területén, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén tesz javaslatot további intézkedésekre vonatkozó uniós jogalkotásra.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.