• Megjelenítés

KRTK blog

Kiderült, mely ágazatok segítik legjobban a gazdaságot, ha beüt a baj

Kiderült, mely ágazatok segítik legjobban a gazdaságot, ha beüt a baj

A nemzetközi tőkeáramlások liberalizációja megnövelte a gazdaságok sérülékenységét a külső finanszírozási válságokkal szemben. Rövid távon az építőiparban és az árutermelő – elsősorban a feldolgozóipari – ágazatokban koncentrálódik a sérülékenység, középtávon, a válság lecsengését követően azonban inkább a szolgáltató szektorokban tapasztalható elhúzódó lassulás. Bár sérülékenyebbek a válság kezdetekor, mégis az ipari ágazatok lehetnek a motorjai a gazdaság kilábalásának a válságot követő recesszióból, ami összefügghet a hazai fizetőeszköz válságidőszakban való leértékelődésével. Ez rámutat az iparpolitikai diskurzusokban felmerülő újraiparosítási elképzelések kétélűségére.

Látványos térképen mutatjuk, hogy Magyarország melyik részeit forgatja fel a jövő forradalma

Látványos térképen mutatjuk, hogy Magyarország melyik részeit forgatja fel a jövő forradalma

Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar számos kihívással nézett szembe, így többek között az Ipar 4.0 technológiák terjedésével, amely révén fokozódik a robotizáció, a digitalizáció és az automatizáció szerepe a termelési folyamatokban. Ezek nemcsak a vállalkozások tevékenységében és a foglalkoztatásban, de az élet más területein is jelentős változásokat eredményezhetnek. Az Ipar 4.0-val kapcsolatos egyre növekvő kutatói érdeklődésre utal a tudományos szakirodalomban megjelent publikációk számának felfutása is, amelyek legnagyobb hányada a műszaki tudományok, az automatizáció és a számítástechnika terén jelent meg. Szintén számottevő a közgazdaságtanhoz, illetve az üzleti tudományokhoz köthető tanulmányok száma. Ezzel szemben eddig kevesebb figyelmet kaptak az Ipar 4.0 alkalmazásokhoz kapcsolódó földrajzi-területi megközelítések, amelyek a térszerveződés különböző szintjein elemzik ezen technológiák alkalmazását, térbeli terjedését és ezek kapcsolódásást a lokális társadalmi, gazdasági adottságokhoz. Cikkünkben különböző indikátorok felhasználásával megyei szinten tárjuk fel az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásának térbeli mintázatát, az iparszerkezettel, a digitális infrastruktúra ismérveivel és a társadalmi-gazdasági háttérrel történő összefüggésben.

Íme a térkép: ezekben a magyar megyékben pusztít leginkább a felmelegedés

Íme a térkép: ezekben a magyar megyékben pusztít leginkább a felmelegedés

A klímamodellek előrejelzései szerint Magyarországon az évszázad végére az átlaghőmérséklet három fokkal is emelkedhet, a csapadék mennyisége pedig az ország keleti és délkeleti részén csökkenhet, míg a nyugati részen akár növekedhet is. Azonban a hőmérséklet és a csapadékmennyiség változásaiból fakadó hatások súlyosságát számos társadalmi és gazdasági tényező befolyásolja. E tényezők a kitettséggel együtt meghatározzák az egyes területek sérülékenységét. Jelen cikkben arra teszünk kísérletet, hogy hazánk klímasérülékenységét úgy tárjuk fel hogy közben fokozott figyelmet fordítunk a klímaváltozással szembeni kitettségben, érzékenységben és adaptációs képességben mutatkozó területi, regionális különbségekre.

A kézműves sör forradalma: Budapest útja az oligopol piacból a kisüzemi sörfőzdék paradicsoma felé

A kézműves sör forradalma: Budapest útja az oligopol piacból a kisüzemi sörfőzdék paradicsoma felé

Az elmúlt három évtizedben a globális sörpiac jelentős átalakuláson ment keresztül. Az egykor néhány multinacionális vállalat által uralt iparág most a kézműves sör forradalmát éli, különösen Európában. Ez a forradalom, amelyet a mikro- és kézműves sörfőzdék robbanásszerű megjelenése jellemez, az egyes EU-országokban eltérő jogi keretek és fogyasztói preferenciák miatt változik.

Álhírek és tévhitek közt élünk: a divatipar nem is annyira szennyező, mint hisszük

Álhírek és tévhitek közt élünk: a divatipar nem is annyira szennyező, mint hisszük

A divatipar fenntarthatatlanságával kapcsolatos állítások évek óta a döntéshozók, a divatipar vállalatai, valamint a vásárlók érdeklődésének a középpontjában vannak. A gond viszont az, hogy nem is csupán a médiában vagy predátor lapokban, de alapvetően magas impaktfaktorú tudományos folyóiratokban, elismert (és kevésbé ismert) szerzők tollából (és szájából), valamint nagy tiszteletnek örvendő nemzetközi- és nem-kormányzati szervezetek dokumentumaiban keringenek ezek – hamisan. A leggyakrabban előforduló, hamis kijelentéseket vesszük tehát górcső alá – a teljesség igénye nélkül.

Csatlakozhat a nyugati szövetségi rendszerhez az arab világ egyik leggyorsabban fejlődő országa

Csatlakozhat a nyugati szövetségi rendszerhez az arab világ egyik leggyorsabban fejlődő országa

Marokkó az afrikai kontinens északnyugati csücskében fekszik, az arab világ legnyugatabbra fekvő állama, az ország (és a tágabb régió) neve is ezt tükrözi: a Maghreb, a hely, ahol a nap lenyugszik. Mintegy 3000 kilométer tengerpartjának túlnyomó része az Atlanti-óceán partja (ebből közel ezer kilométer az ún. Nyugat-Szahara része), míg a Földközi-tengeri szakasz mintegy ötszáz kilométer. Miközben az ország északi része a tengerpartok és Rif-, illetve az Atlasz-hegységek fő vonulatai között sűrűbben lakott, település- és úthálózata fejlett, a déli részek, illetve a Nyugat-Szaharaként ismert „déli tartományok” az utóbbi évek marokkói fejlesztési programjainak középpontjában állnak.

A magyarok félnek az egyik legjobban a klímaváltozástól, mégis alig tesznek ellene valamit

A magyarok félnek az egyik legjobban a klímaváltozástól, mégis alig tesznek ellene valamit

A klímaváltozás korunk egyik legsúlyosabb kihívása: gazdasági, társadalmi és politikai kérdés világszinten, amely globális megoldást sürget. Bár egyhangú tudományos konszenzus van a klímaváltozás létezéséről és annak nyilvánvaló negatív hatásairól, sőt, a világszerte elvégzett felmérések alapján úgy tűnik, a laikus közvélemény döntő része is egyértelműnek ítéli ezeket a hatásokat, ugyanakkor mégis jelentős probléma, hogy az erőfeszítések, amelyeket az átlagpolgárok a klímaváltozás mérséklése érdekében tesznek, közel sem elegendőek a szakértők szerint. Írásunkban mindezekhez kapcsolódva először arra keressük a választ, hogy a magyar lakosság mekkora része fogadja el a klímaváltozás jelenségét, illetve mennyien tagadják azt. Majd azt vizsgáljuk, hogy azok között, akik elfogadják a klímaváltozást, vajon mekkora arányban vannak azok, akik aggódnak is annak következményei miatt, illetve mennyien közömbösek inkább. Ezek után a cikkünk legfontosabb kérdéseként azt tesszük fel, hogy a lakosság mekkora része cselekszik is aktívan a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében. Ezt először a legtágabb körben vizsgáljuk, vagyis mindazok között, akik elfogadják (vagyis nem tagadják) a klímaváltozást, majd szűkebben, csak a kifejezetten „klímaaggódók” esetében is.

Képesek lehetünk bioélelmiszerekkel ellátni az emberiséget?

Képesek lehetünk bioélelmiszerekkel ellátni az emberiséget?

A biogazdálkodási módszerek bevezetése egyre nagyobb figyelmet kap mind politikai, mind tudományos körökben. A biogazdálkodás paradigmája szerint a gazdaság kiegyensúlyozott egység, amelyben a termelési, környezeti és emberi tevékenységek integrálódnak. Az ökológiai állattenyésztésnek több korlátja van a hagyományos rendszerekhez képest. A legtöbb esetben a gazdaságban ökológiai növénytermesztést is feltételeznek, és a teheneknek legeltetniük kell a nyári időszakban, ami korlátot jelent a nagyobb gazdaságok számára. Az ökológiai állattenyésztésben a mesterséges megtermékenyítéssel szemben a természetes megtermékenyítést részesítik előnyben, és tilos a hormonok vagy más készítmények használata a hőszinkronizáláshoz vagy betegségek megelőzésére. Az ökológiai gazdaságoknak nem engedélyezett az állatgyógyászati készítmények használata, és a gyógyítás utángyógyászati készítményekkel a tej értékesítése kétszer olyan hosszú ideig tilos, mint a hagyományos rendszerekben. Az állatok takarmánya nem tartalmazhat GMO-kat, antibiotikumokat, növekedésserkentőket vagy hormonkészítményeket, és a borjakat három hónapig természetes tejjel kell etetni.

Ami összeköt, az elválaszt? A digitalizáció területi egyenlőtlenségei a magyar feldolgozóipar tükrében

Ami összeköt, az elválaszt? A digitalizáció területi egyenlőtlenségei a magyar feldolgozóipar tükrében

A digitalizáció a 2010-es évek során egyre nagyobb jelentőséget kapott a társadalmi-gazdasági tényezők között egyrészt a digitális eszközök alkalmazásának terjedése, másrészt a gazdasági életben betöltött szerepe révén. Ennek a folyamatnak, amelyet az Ipar 4.0 időszak első hullámának is tekinthetünk, része, hogy ezek az eszközök és megoldások fokozatosan megjelennek a magyar feldolgozóiparban is. Kutatásunk révén arra kerestük a választ, hogy a magyar feldolgozóipar ágazati szerkezete és a digitalizáció térbeli mintázata között vannak-e összefüggések és amennyiben igen, ezek milyen formában jelennek meg egyes ágazattípusok között.

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

Miért járnak négykeréken a gyerekek iskolába, ha van más megoldás is?

Miért járnak négykeréken a gyerekek iskolába, ha van más megoldás is?

Az 1970-es évektől a fejlett országokban a városi terekben kialakult az úgy nevezett ’hátsó ülésen utazó generáció’, azon gyerekek csoportja, akiket a szüleik nap mind nap autóval fuvaroznak az iskolába. A jelenségnek számos negatív hatása van egyrészt a gyermekekre, másrészt a környezetre, harmadrészt pedig a városi terekre. A tanulmány a városi közlekedésszervezésben a napi rendszerességű iskolába járás problematikáját járja körül, bemutatva olyan jó példákat, mint a pedibusz és a bicibusz kezdeményezések, amelyek a globalizációban ellentétben a ’lassú város’ koncepció tükrében a lokális értékekre és erőforrásokra helyezik a hangsúlyt. Bemutat olyan az utóbbi években Magyarországon is meghonosodott városi mobilitást támogató programokat, mint a ’Gödöllői Pedibusz’ és ’Pécsi bicibusz’, amelyek egyrészt felügyelt, biztonságos, csoportos megoldást kínálnak az iskolás gyermekeknek és családjaiknak az iskolába járáshoz, másrészt pedig közösséget építenek a különböző generációk között.

Környezetbarátabbak-e a női gazdák?

Környezetbarátabbak-e a női gazdák?

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) bevezetése az Európai Unió (EU) Közös Agrárpolitikájában (KAP) fontos lépés volt az éghajlatváltozás kezelése és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása felé. Noha számos tanulmány vizsgálta az AKG-k hatását a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségére, a mezőgazdasági üzemek teljesítményére és más aspektusokra, kevés figyelmet szenteltek eddig a nemek közötti egyenlőség kérdésének. Az e cikk alapjául szolgáló kutatás célja az volt, hogy feltárja a nők által vezetett gazdaságok szerepét a zöld mezőgazdasági gyakorlatokban Szlovéniában. A vizsgálat nemcsak az AKG-k elfogadásának és intenzitásának mozgatórugóit kívánja feltárni a nemek közötti egyenlőség szempontjából, hanem betekintést nyújt a női gazdálkodók tapasztalataiba és kihívásaiba is ebben a kontextusban.

Napi több tízezer eurós megtakarítást is hozhat a nagyfeszültségű hálózat hatékonyabb kihasználása

Napi több tízezer eurós megtakarítást is hozhat a nagyfeszültségű hálózat hatékonyabb kihasználása

A villamos energia átviteli hálózat, mely Európa országait összeköti, már ma is integráltan működik, mind műszaki, mind kereskedelmi szempontól. Ugyanakkor a jelenlegi rendszerek csak a menetrendezett villamosenergia-szállításokra fókuszálnak. Kutatásunk vizsgálatai szerint a már meglévő hálózat kapacitása akkor használható ki a leghatékonyabban, ha a területi, regionális alapon szervezett piacok közötti szállítások hálózati koordinációja mellett a különböző típusú energiatermék piacai közötti koordináció is megvalósul. Jelen összefoglaló cikk a Sustainable Energy, Grids and Networks folyóiratban megjelent tudományos közleményünk alapján készült.

Település, járás vagy vármegye? Mi alapján hozzunk szakpolitikai döntéseket?

Település, járás vagy vármegye? Mi alapján hozzunk szakpolitikai döntéseket?

A társadalmi-gazdasági felmérésekben vannak olyan jellemzők, amelyekről egyéni szinten nem állnak rendelkezésre adatok, ezért az aggregált adatokkal kell dolgozni. Például nem állnak rendelkezésre egyénenként jövedelmi adatok, de települések szintjén igen. Ez viszont felveti a módosítható területi egység (MAUP) problémáját. Az aggregáció szintje (település, járás, vármegye, régió) befolyásolja a területileg aggregált adatok elemzéséből kapott eredményeket. Az aggregáció kérdésével azért fontos foglalkozni, mert a területi kutatások eredményeit felhasználják a közigazgatási, területfejlesztési és gazdaságpolitikai döntéshozatalban, és a különböző aggregációs szinteken végzett tanulmányok eltérő eredményekre vezethetnek, ami befolyásolhatja a területfejlesztési vagy egyéb támogatások elosztását.

"Valóságos földi pokol lett Svédországból" – akkora a válság az országban, hogy az már nem is igaz

A fenti, idézőjelben lévő cím talán túlzónak és hatásvadásznak tűnik, ugyanakkor meglehetősen hűen adja vissza valóságot. (Írásunk címét többek között a következő hír inspirálta.) Már amennyiben „valóság” alatt a hazai média, illetve a politikai közbeszéd egy része által az elmúlt években Svédországról kialakított képet értjük. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a narratíva mennyiben tartható, amennyiben tudományos szempontok szerint összegyűjtött adatok és percepciók segítségével tárjuk fel azt, hogy valójában mit is tudunk a svéd társadalom állapotáról, és mit látunk, ha mindezt Magyarországgal hasonlítjuk össze. Jelen írás egy most kezdődő kutatás első eredményeit foglalja össze.

Kasszás Erzsi nélkül elképzelhetetlen a kereskedelem – vagy mégsem?

Kasszás Erzsi nélkül elképzelhetetlen a kereskedelem – vagy mégsem?

A múlt században még elképzelhetetlen volt egy üzlet a reklámokból jól ismert „kasszás Erzsi” nélkül, napjainkban azonban ez már valóság. Sőt egyre több országban hódítanak a kassza nélküli üzletek. A digitalizáció és a technológiai innovációk térhódításával megjelent egy új trend, a pénztár nélküli üzletek, amelyekben applikációk, kamerák és érzékelők váltják fel a humán pénztáros, személyzet szerepét. Ezen új technológiát világszerte számos startup vállalkozás kifejlesztette már, közülük is a legismertebb az amerikai Amazon Go. Azonban az elmúlt öt évben Európában is egyre terjed a technológia és immáron hazánkba is már megérkezett. A tanulmány a kassza nélküli üzletek kialakulását és terjedését mutatja be.

Szakad a magyar energiafelhasználás, de ez nem oldja meg az ország súlyos problémáját

Szakad a magyar energiafelhasználás, de ez nem oldja meg az ország súlyos problémáját

Magyarország teljes energiafelhasználása 2020 óta csökken, de ez nem a fogyasztók attitűdjének kedvező irányú változására vezethető vissza, hanem az elmúlt évek gazdasági és politikai eseményeinek hatásaként fogható fel, így az új ambiciózus uniós célkitűzések elérése továbbra is jelentős beruházásokat igényel.

Magyarország ki van szolgáltatva Kínának – és a függés egyre csak nő

Magyarország ki van szolgáltatva Kínának – és a függés egyre csak nő

A globális értékláncokba erősen integrálódott magyar gazdaság jelentős mértékben függ a Kínából érkező alkatrészektől és részegységektől. Új adatok alapján azt is látjuk, hogy ez a függés változik: egyre kevésbé a Kínában működő külföldi vállalatoktól és egyre inkább a helyi tulajdonban levő cégektől érkeznek ezek a termelési inputok. Mivel feltehetően ez jellemzi más országok Kínával folytatott külkereskedelmét is, így az ú.n. leválás vagy decoupling új megvilágításba kerül: nemcsak vállalati profitmegfontolások tehetik nehézzé, hanem a termelési kapacitások mozgatása, fejlett országokba vagy baráti fejlődő országokba való áthelyezése is sokkal problémásabb lehet, ha maga a termelési kapacitás kínai tulajdonban van.

Már születéskor eldől a magyar gyerekek sorsa

Már születéskor eldől a magyar gyerekek sorsa

A szegény és jobbmódú gyerekek egészségi állapotában már egészen kis gyerekkorban jelentős különbségeket tapasztalunk. Ezek a különbségek az életkor előrehaladtával általában nőnek. A kisgyermekkori egészség komoly hatással van a felnőttkori egészségre és a munkaerőpiaci sikerességre. Milyen tényezők játszanak szerepet a gyerekkori egészségi egyenlőtlenségek alakulásában? Kutatásunkban erre a kérdésre kerestük a választ.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility