A magyarországi veszélyes üzemek – így az akkumulátorgyáraké is - engedélyeztetése felszalámizva zajlik. A teljes beruházást fázisokra bontják, csak ütemenként vizsgálják. A Samsung, SK beruházásait is bővítésenként, ütemenként külön engedélyeztetik és a CATL-nél is csak az első gyár dokumentumai ismertek. Ezt a szalámi taktikát a WWF is erősen kritizálta, mert az egész kép, a teljes beruházás környezeti hatásai így sosem ismertek, de nem is nagyon becsültek.
Május 28-án lesz a török elnökválasztás második fordulója. Május 14-én, a modern Török Köztársaság létrejöttének 100. évfordulóján sok szempontból korszakos jelentőségű választást tartottak Törökországban, amelyen a választóknak egyszerre kellett dönteniük a jelentős végrehajtó hatalommal felruházott elnök személyéről és a Nagy Török Nemzetgyűlés/Parlament összetételéről.
A közelmúltban a fejlett és a feltörekvő gazdaságokban egyaránt jelentkező magas és volatilis élelmiszer-infláció miatt a politikai döntéshozóknak világszerte szembe kell nézniük azzal a kérdéssel, hogy mennyire hatékony a monetáris politika az élelmiszerár-nyomás stabilizálásában. A monetáris szigorítás az élelmiszerársokkok hatására csökkenti a kibocsátást és a jövedelmet, miközben a monetáris politika nagyobb hatást gyakorol a nem élelmiszerárakra és a kibocsátásra. A politikai döntéshozók számára ez komoly dilemmát vet fel a monetáris politika szerepét illetően az élelmiszerársokkokra gyakorolt hatásáról.
A 2004 és 2013 között érkezett EU-források nagyjából tizedét fordította a magyar állam különféle vállalati támogatásokra, elsősorban annak reményében, hogy a források által generált beruházás technológiai megújuláshoz és termelékenység-növekedéshez vezet, ami hosszabb távon növeli a versenyképességet és a béreket. Jelentőségéhez képest közel sem tiszta, hogy pontosan milyen hatásai voltak és vannak ennek a szakpolitikának. Vajon a nyertes vállalkozók főképp új autóra költötték a támogatást, vagy a szakpolitikának köszönhetően high-tech termékeket kezdtek exportálni, és a legjobb úton vannak az unkornissá válás útján?
Márciusban az IMF jóváhagyott egy 15,6 milliárd dollár hitelnyújtással járó, 48 hónapos Extended Fund Facility (EFF, Kiterjesztett Hitelkeret) támogatási és reformprogramot Ukrajna részére. Ez a program és a londoni Centre for Economic Policy Research (CEPR) „Ukraine Initiative” programjának keretében készült tanulmányok – különösen a tavaly áprilisi „A Blueprint for the Reconstruction of Ukraine” (Tervezet Ukrajna újjáépítésére) és az augusztusi „Macroeconomic Policies for Wartime Ukraine” (Makroökonómiai politika a háborúban álló Ukrajna számára) – jó betekintést adnak abba, hogyan ítélik meg kiváló szakértők szomszédunk gazdasági jelenét és kilátásait.
A területi autonómia kifejezés hallatán valószínűleg sokak előtt feldereng (az egyébként ilyen státusszal nem rendelkező) Székelyföld képe, ám ezen kívül inkább nyugat-európai térségeket (Baszkföld, Katalónia, Dél-Tirol) társítunk a fogalomhoz. Joggal, hiszen Kelet-Közép-Európában kevés működő területi autonómiával találkozhatunk; e kevés kivételhez tartozik a multietnikus Vajdaság és az etnikailag csaknem homogén Gagauzia.
A nők még mindig kisebb valószínűséggel dolgoznak vezető pozíciókban, mint a férfiak. Az írásban bemutatott kutatás azt vizsgálja, hozzájárul-e ehhez az a tény, hogy a férfiak inkább értékelik felül a készségeiket, mint a nők.
Egy jól megtervezett szakképzési rendszer sokféle módon lehet hasznos a társadalom számára. Felgyorsíthatja a munkaerőpiacra való belépést, növelheti a szakképzettek kezdeti keresetét miközben csökkentheti a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolai lemorzsolódás csökkentésével és a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatási esélyeinek és jövedelmének javításával. Azonban a túlságosan specifikus szakmai képzés hosszú távon káros is lehet az itt végzettek számára: a specifikus képességek gyorsan elavulnak így a kezdeti kereseti előnyök gyorsan eltűnhetnek ráadásul a rugalmasabb általános képességek hiányában technológiai változásokhoz is nehezebb alkalmazkodni.
Ebben az írásban a váratlan infláció magyar nyugdíjrendszerre gyakorolt hatását négy dimenzióban vizsgáljuk: 1. A szegényebbeket most jobban sújtja az infláció, mint a gazdagabbakat. 2. A nyugdíjak inflációt követő éves emelése nem védi meg a nyugdíjasokat a nyugdíjak évközi reálértékvesztésétől. 3. A nyugdíjba vonulás jó időzítése túlzottan érzékeny az infláció előrebecslésére. 4. A nagy induló nyugdíjak főszabályhoz képesti csökkentése (degressziója) egyre erősödik.
Gazdasági válságok korát éljük. Ezek az időszakok költségmegtakarításra és a termékportfólió szűkítésére kényszerítik a vállalatokat, de van példa arra is, hogy új termékre térnek át krízis idején. A 2008-as pénzügyi válság hazai vállalatok termékportfóliójára gyakorolt hatását a termékek hasonlóságának függvényében vizsgáljuk. Bemutatjuk, hogy a magyar vállalatok a 2008-as válság során a fő tevékenységükhöz kevésbé hasonló termékekről mondtak le vagy ahhoz hasonló új terméket vezettek be. A vállalati és gazdaságpolitikai döntések számára a korábbi válság elemzése mai helyzetünkben is tanulsággal szolgál.
Habár több kutatás is foglalkozott a nagytérség különféle a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) tagozódásával, azok általánosnak tekinthető teljesítmény mutatóival, a kelet- és közép-európai országok nagyvárosainak versenyképességi vizsgálatai a hazai kutatásokban nem jelentek meg. Megpróbálom rendszerezni a nemzetközi irodalomban, illetve az üzleti-befektetési tanácsadás, valamint a média világában alkalmazott várossorend-, versenyképesség módszereket, s ezekben a kelet- és közép-európai országok másodlagos központjainak megjelenését. A 40 indexből képzett rangsorban, amik nem kimondottan a városok komplex megítélésére vonatkoztak, hanem egy-egy fejlődési, fejlesztési szegmens (egyetemek, kreativitás, smart cities, üzleti környezet, befektetési lehetőségek) értékelése alapján felállított sorrendet mutattak, a nagytérség másodlagos centrumai differenciáltan jelennek meg. A nagyobb népességszámú, kiemelkedő adottságokkal rendelkező, az adott országok egészében is domináns városok már több indexben felbukkannak. Az elemzés rávilágít arra, hogy szükséges lenne a régió nagyvárosaira komplex és szektorális indexeket készíteni, részben átvenni a nemzetközi versenyképességi mérések módszertanát, részben pedig kidolgozni, éppen a városi sajátosságok alapján egyedi indexeket.
Néhány nappal ezelőtt szinte felrobbantotta a médiát a hír, hogy kínai közvetítéssel Irán és Szaúd-Arábia megállapodott kapcsolataik rendezéséről és diplomáciai képviseleteik újra megnyitásáról. Miközben a megállapodást – Izrael kivételével – világszerte mindenütt üdvözölték, számtalan, egyelőre nyitott kérdés maradt. Ugyanakkor – az orosz-ukrán háború árnyékában – sok olyan aspektus is felmerül, mely a világpolitika napirendjét is (át)alakíthatja.
Az Európai Tanács és a Parlament 2019 márciusában fogadta el a külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendeletet (2019/452), amely 2020 októberében lépett érvénybe. Az azóta eltelt két évben sok tapasztalat felhalmozódott a tagállami jelentéseknek köszönhetően, ezekről a Bizottság ősszel szokott kiadni összesített beszámolót. Tavaly szeptemberben érkezett a második ilyen dokumentum, amely az elsőhöz hasonlóan nyomatékosítja az EU szerepét a külföldi befektetések elleni védekezésben, nem elfeledve, hogy továbbra is a tagállamok a végső jóváhagyói vagy tiltói a saját területükre érkező projektek esetében. Mik a tanulságok, és mennyire működik olajozottan a rendszer? Körkép az európai befektetés-átvilágítás helyzetéről.
Vajon mi történik, ha egy online játékban biztatjuk, dicsérjük vagy piszkáljuk az embereket? És jobb teljesítményt érnek-e el, ha megmutatjuk nekik a top10 eredményt? Kutatásunk során egy kísérletben online játékot játszottak a résztvevőink, és meglepő eredményre jutottunk. Kiderült, hogy mi a legjobb kombináció ahhoz, hogy mindenki kihozza magából a maximumot.
Az olimpiai játékok megrendezése mellett gyakran hangoztatott érv a hazai pálya előnye és ennek köszönhetően a hazai sportolók által nyert kiugróan magas éremszám. A hazai pálya jelentette előny számos forrásból fakadhat. A rendező ország részvételi költségei minimálisra csökkennek, sportolóik az igényeikhez igazított létesítményekben versenyeznek és készülhetnek fel, ők a hazai közönség előtt motiváltabbak, és a bírók hajlamosabbak a hazai sportoló vagy csapat javára dönteni. Korábbi tanulmányok szerint, részben a hazai olimpiák előtt a sportra fordított kormányzati források növekedése miatt, a házigazda ország jellemzően 1,8 százalékkal több érmet nyer korábbi teljesítményéhez képest. Mostani kutatásunkban arra keressük a választ, hogy ez a hatás valóban általánosan létezik, vagy csak egy-egy, kiemelkedően sikeres olimpiai rendező országnak köszönhető ez a magyarázat?
A klímaváltozás mára egyértelműen tapinthatóvá vált. A nyári hőhullámok, állóvizeink kiszáradása, vagy éppen az enyhe telek egyre gyakoribbak lesznek. De valóban mindenhol és mindenki ezt érzi? Hogyan viszonyulunk a klímaváltozáshoz? Kinek a feladata tenni ellene? Vajon elkezdtük az alkalmazkodást?
Továbbra is nyitott kérdés, hogy egyes térségek miért képesek jobban ellenállni a gazdasági sokkhatásoknak és tudnak új növekedési pályákat kialakítani, míg mások nem. Kutatásunkban megmutattuk, hogy a technológiai tudás kombinálásának hálózatai 269 európai nagyvárosi térségben eltérő mértékben ellenállóak a technológiák véletlenszerű és célzott kiiktatásával szemben. Ez a technológiai hálózati robusztusság összefügg azzal, hogy ezek a régiók képesek voltak-e fenntartani a foglalkoztatási rátáikat a 2008-as globális gazdasági válság kibontakozása során.
Mint köztudott, a kínai Contemporary Amperex Technology Ltd (CATL) gigaberuházást tervez Debrecenbe. A projekt nemcsak a mérete, hanem a vele kapcsolatos lakossági ellenállás miatt is többször került a médiafigyelem középpontjába. A debreceni gyár lesz a CATL második beruházása Európában, az első tavaly kezdett működni a kelet-németországi Arnstadt városa mellett. A német gyár méretei hatalmasak, de eltörpülnek a Debrecenbe tervezett üzemhez képest.
Magyarországon a legszigorúbb a munkanélküli ellátás az egész Európai Unióban és a kormány még a koronavírus okozta válság alatt sem volt hajlandó a jogosultsági idő növelésére. Pedig korábbi magyar példa mutatja, hogy egyes esetekben még úgy is lehet több ellátást adni az embereknek, hogy az elhelyezkedés idő hossza egyáltalán nem nő.
Az utóbbi években a kapcsolati hálók elemzése egyre népszerűbbé vált a tudományos életben is. A testvérvárosi kapcsolatok Európában az 1900-as évek elején alakultak ki, majd a második világháborút követően világszerte elterjedtek. Ezek a eredetileg a kulturális megértésre és a polgári diplomácián keresztüli békére épültek, azonban a mai társadalomban átalakulóban vannak. Hiszen a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában a nemzetközi jelentőségű nagyvárosok és a makroregionális központok nagy lehetőséget látnak a versenyképességük megtartására. Jelenleg azonban a testvérvárosi partnerségek között nincsen tudatos kelet-közép-európai- és tervszerű együttműködés. A testvérvárosi partnerségek elsősorban a kontinens kisnagyvárosaiban a közép-európai földrajzi régióban, azon belül pedig magyar, lengyel és román városok között koncentrálódnak.
