Mi az öko-hatékonyság?
Az öko-hatékonyság azt jelenti, hogy gazdasági értéket teremtünk, miközben minimalizáljuk a környezeti károkat. A mezőgazdaság kontextusában ez azt jelenti, hogy élelmiszert termelünk kevesebb növényvédőszer, műtrágya és energia felhasználásával, miközben csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását és más szennyező anyagokat. Ez a koncepció az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenésének fényében egyre nagyobb figyelmet kapott, mint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok értékelésének eszköze.
Az agrár-környezetvédelmi programok szerepe
Az agrár-környezetvédelmi programokat az 1990-es években vezették be az EU Közös Agrárpolitikájának részeként, hogy kezeljék az intenzív gazdálkodási gyakorlatok környezeti hatásait. A gazdák pénzügyi kompenzációt kapnak fenntarthatóbb módszerek alkalmazásáért, így az AKG célja az olyan negatív ökológiai hatások csökkentése, mint a talajromlás, a vízszennyezés és a biodiverzitás csökkenése.
Bár az AKG-t dicsérik környezeti előnyeiért, kevés kutatás vizsgálta azok hatását az öko-hatékonyságra. Tanulmányunk ezt a hiányosságot pótolja, azt vizsgálva, hogy az AKG -ben való részvétel javítja-e a magyar szántóföldi gazdálkodók öko-hatékonyságát.
Főbb eredmények: Nincs jelentős különbség
Hat éven át (2015–2020) gyűjtött adatok elemzésével, összehasonlítottuk az AKG-ben részt vevő és nem részt vevő gazdaságok öko-hatékonyságát. Az eredmények meglepőek voltak: nem mutatkozott jelentős különbség az öko-hatékonyságban a két csoport között.
Ez az eredmény megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy az AKG -ben való részvétel automatikusan öko-hatékonyabb gazdálkodáshoz vezet.
Bár az AKG ösztönözheti a fenntartható gyakorlatokat, például a növényvédőszer-használat csökkentését, ezek az intézkedések nem feltétlenül járnak magasabb öko-hatékonysággal. Sőt, a nem részt vevő gazdaságok gyakran ugyanolyan jól vagy még jobban teljesítettek öko-hatékonyság szempontjából.
Miért nem hatékonyabb az AKG?
Több tényező is magyarázhatja, hogy az AKG -ben való részvétel miért nem javította jelentősen az öko-hatékonyságot. Az egyik lehetőség, hogy sok olyan gazda csatlakozik az AKG -hez, aki már eleve fenntartható gazdálkodási módszereket alkalmaz. Ezeknek a gazdáknak az AKG inkább pénzügyi támogatást nyújt anélkül, hogy további javulást eredményezne az öko-hatékonyságban.
Továbbá, az AKG intézkedései gyakran általánosítottak, nem pedig helyi környezeti és mezőgazdasági feltételekhez igazítottak. Ami az egyik területen működik, máshol lehet, hogy nem hatékony, ami a helyspecifikus programok szükségességét jelzi.
Politikai következmények: Ideje újragondolni az AKG-t?
Tanulmányunk eredményei fontos kérdéseket vetnek fel az agrár-környezetvédelmi politikák jövőjével kapcsolatban. Ha az AKG nem növeli az öko-hatékonyságot a várt módon, a döntéshozóknak újra kell gondolniuk ezeknek a programoknak a tervezését és végrehajtását.
Egy lehetséges megoldás célzottabb AKG programok létrehozása, amelyek a legnagyobb öko-hatékonysági potenciállal rendelkező gazdaságokra összpontosítanak. A támogatások és ösztönzők gazdaság-specifikus jellemzők – például méret, elhelyezkedés és jelenlegi környezeti hatás – alapján történő kialakításával a döntéshozók növelhetik az AKG általános hatékonyságát.
Emellett a rámutatunk az adatgyűjtés fejlesztésének szükségességére. Bár az öko-hatékonyság fontos mutató, csak a teljes kép egy részét fedi le. Az AKG környezeti hatásának teljes megértéséhez részletesebb adatokra van szükség a talajminőségről, a biodiverzitásról és az üvegházhatású gázok kibocsátásáról.
Következtetés: A fenntartható mezőgazdaság jövője
Az agrár-környezetvédelmi programok kulcsszerepet játszanak az EU fenntarthatóbb mezőgazdaságra irányuló erőfeszítéseiben. Tanulmányunk azonban azt sugallja, hogy ezek hatása az öko-hatékonyságra korlátozott lehet. Ahogy a döntéshozók a jövőbe tekintenek, elengedhetetlen olyan AKG -t tervezni, amely nemcsak a környezetbarát gyakorlatokat támogatja, hanem az öko-hatékonyság valódi javulását is elősegíti. Ez kulcsfontosságú lesz az EU ambiciózus fenntarthatósági céljainak, köztük a Zöld Megállapodás és a Termőföldtől az Asztalig stratégia megvalósításában.
Baráth, L., Bakucs, Z., Benedek, Z., Fertő, I., Nagy, Z., Vígh, E., Debrenti, E., & Fogarasi, J. (2024). Does participation in agri-environmental schemes increase eco-efficiency?. Science of the Total Environment, 906, 167518.
Baráth Lajos a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa,
Bakucs Zoltán a HUN-REN KRTK KTI tudományos főmunkatársa,
Benedek Zsófia a HUN-REN KRTK KTI tudományos főmunkatársa,
Fertő Imre a HUN-REN KRTK KTI főigazgatója.
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
