Magyarország az Európai Unió egyik vezető víziszárnyas-termelője, azon belül is az egyik legnagyobb pecsenyekacsa-beszállítója, amelyből a magyar piac egyik legnagyobb termelője, a Bács-Tak Cégcsoporthoz tartozó Hunent Zrt. a főbb nyugat-európai piacokon kívül például Kanadába és Japánba is exportál. Az ágazatnak azonban az elmúlt években olyan kihívásokkal kellett megküzdenie, mint a jelentős károkat okozó madárinfluenza vagy az egyre nagyobb mérteket öltő kínai dömping, amelynek bekerülési árával lehetetlen versenyezni, miközben az infláció, az emelkedő bérköltségek, a stagnáló európai környezetben visszaeső fogyasztás hasonlóképpen sújtja az ágazatot, mint a gazdaság más szereplőit. A cégcsoport igazgatóságának elnöke és résztulajdonosa, Kiss István szerint a további növekedés és a piaci pozíciók megőrzése korszerű állattartó telepek megépítésével, és ezen keresztül az állatjólét növelésével érhető el, mert az ilyen módon piacra kerülő termék minőségével nem tudnak versenyezni a kínai kacsák. Az első ilyen telepet már át is adták, a második átadását pedig jövőre tervezik.
A Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián az agrár- és élelmiszeripar kihívásait és lehetőségeit is megvitatták a résztvevők. Becze István előadásában ismertette Székely Termék mozgalom céljait és lehetőségeit, mely után kerekasztal beszélgetés keretein belül szó esett a magyar élelmiszeripar hazai és külpiaci kihívásairól, az árérzékenységből fakadó nehézségekről. A szakértők hangsúlyozták az innováció és a fenntarthatóság fontosságát, emellett a márkaépítés jelentőségére is kitértek. A beszélgetés résztvevői szerint az exportpiacokra való belépés stabil termelési kapacitást, hosszú távú elkötelezettséget és pénzügyi stabilitást igényel, és a KKV-k és nagyvállalatok közötti együttműködés, valamint a jól felépített brandek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak mind belföldön, mind a nemzetközi piacokon.
Idén is díjazta a Portfolio Csoport a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, az Agrárszektor 2024 Konferencián ebben az évben is kiosztották a Portfolio Agrárdíjakat. Egy 11 tagból álló szakmai zsűri döntött az Év női agrárvállalkozójáról, az Év fiatal agrárszakemberéről, az Év kertészetéről, az Év állattenyésztőjéről, az Év növénytermelőjéről, az Év agrárinnovációjáról, az Év agrárberuházásáról, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj nyerteséről. Emellett átadásra került a Zsűri különdíja, valamint a Fenntartható mezőgazdaságért díjat is kiosztották.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsort a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián rögzítettük Siófokon. A műsor első részében Nagy István agrárminisztert kérdeztük a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokkal kapcsolatban, de kíváncsiak voltunk arra is, hogy mit tervez az agrártárca a szektor fejlesztésével kapcsolatban. Az adás második részében az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárási jelenségek mezőgazdaságra gyakorolt hatását elemeztük Németh Lajos meteorológussal, a Karintia Kft. klímatanácsadójával. A harmadik blokkban pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új elnökével, Papp Zsolt Györggyel azt tekintettük át, hogy a hazai mezőgazdaság legfontosabb érdekvédelmi szervezeteként mit tudnak tenni a szakma és a magyar agrárium fejlesztéséért.
Hosszú várakozás után néhány hónapja eldördült a startpisztoly az élelmiszeripari pályázatokért folyó versenyben, ahol összesen 200 milliárd forint a tét. Ahogy azt előzetesen is sejteni lehetett, a kisebb cégeknek szánt 50, a nagyobbaknak jutó 150 milliárd forint iránt nagyon komoly érdeklődés mutatkozott a piacon, számos kérdés merült fel azonban arra vonatkozóan is, hogy kik, és hogyan tudnak jól élni a lehetőséggel. Erről, valamint a magyar élelmiszeripar versenyképességével kapcsolatos további kérdésekről is szó esett a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián.
2025-ban várhatóan 2-3% körüli növekedhet a magyar gazdaság, az inflációs előrejelzések ugyanakkor a 3,3%-tól egészen 4,4%-ig terjedtek - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencia első finanszírozói kerekasztal-beszélgetésén. Komoly eltérések mutatkoznak abban, hogy a pénzügyi szektor fontosabb szereplői hogyan látják a 2025-ös évben a GDP növekedését, a kamatkörnyezet és az infláció alakulását. A szakértők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy most kell mindenkinek hitelekért folyamodnia, mert később nem lesznek ilyen kedvező feltételek, ahogy abban is, hogy az ágazat valamennyi szereplőjének törekednie kell a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházásokra és fejlesztésekre.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke a Portfolio Agrászektor 2024 konferencián ismertette, hogy a sikeres beruházási programhoz elengedhetetlen a gazdasági környezet kihívásainak kezelése. Kiemelte, hogy az állami támogatások és a pályázatok szűrése során a legversenyképesebb szereplők kaphatnak lehetőséget. Az ágazat fejlődésének érdekében létfontosságú, hogy a 1500 milliárd forintos támogatást ne csupán felhasználják, hanem hosszú távú befektetések formájában építsék be a mezőgazdaság jövőjébe.
A most aktuális pályázatok révén hozzávetőleg az élelmiszeripar egy teljes évi eredményét költheti beruházásokra, amelytől jelentős hatékonyság-javulást, a versenyképesség erősödését várják a szereplők. Nagy kérdés, hogy mire és hogyan költik majd el a nagy érdeklődést mutató vállalatok az összeget és milyen változást hozhat mindez a magyar élelmiszergazdaságban. Erről beszélt az Alapvetés podcastban Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Nagyvállalati Ügyfelek Igazgatóságának igazgatója, és Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. A téma szóba kerül Siófokon, az Agrárszektor 2024 konferencián is.
A vártnál is nagyobb érdeklődés fogadta az új KAP Stratégiai Terv pályázatait, a megnyitott felhívások többségére jelentős túligénylés érkezett - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.
A dán kormány messzemenően ambiciózus célokat tűzött ki a kibocsátásának visszafogása érdekében. Az intézkedések részeként erdősítés, tőzeglápok helyreállítása és az állattenyésztés visszafogása szerepel, de a termőterületek egy részét is felszámolnák és visszaadnák a természetnek - jelentette a Fast Company.
Új, a termelők felelősségét pontosabban szabályozó gabonaszerződéseket szeretne látni a kormány – mondták el az Agrárszektor gabonakereskedelemre rálátó forrásai a szaktárca vasárnapi közleménye után. Ha ez megvalósulna, akkor a termelőnek csak addig kellene felelősséget vállalnia az eladott áruért, amíg át nem adja a vevőnek – ez jelenleg sok esetben a végső vevőig tart, vagyis a gazda akkor is bukik, ha a köztes és a végső felhasználó között „leromlik” a gabona minősége.
A klímaváltozás jó ideje, de az elmúlt években kifejezetten erősen érezteti a hatásait. A növénytermesztés jövőbeli lehetőségei és eredményei nagy valószínűséggel a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás és az elérhető technológiák használatának szintjétől függnek majd. A Portfolio Makai Szabolcsot, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatóját az öntözéses gazdálkodás hazai helyzetéről, annak kihívásairól és a víztakarékos technológiák jelentőségéről kérdezte.
Magyarország határában is megjelent az egyik legveszélyesebb kártevő, az őszi sereghernyó: Romániában már egyre több földön pusztítanak a csoportosan megjelenő állatok.
A korszakváltás, aminek a magyar agráriumban mind részesei vagyunk, évtizedes távlatban is a legnagyobb kihívás. Csaknem minden gazdálkodási körülmény egyidejű megváltozása változtatásra, versenyre kényszeríti gazdálkodóinkat. Nem vagyunk ehhez hozzászokva. Elkényeztetett minket a támogatási rendszer, a csak néhány növénnyel való foglalatosság, a kedvező költség-ár viszonyok. Mindennek vége. Ezekben az években omlik le mezőgazdaságunkról az a kéreg, amely burokban tartotta. Vele megy a gazdálkodók széles rétege is. Kevesebb vállalkozás, nagyobb, szélesebb együttműködések mentén, de mindenképpen versenyképesebb lesz agráriumunk, nagyjából e pénzügyi-kifizetési ciklus végére. Ennek előmozdítása érdekében e kétrészes cikkben stratégiai témákat boncolgatunk, évet értékelünk.
A magyar termékek vásárlása nemcsak a hazai termelők támogatása miatt fontos, hanem azért is, hogy a pénz az országon belül maradjon, és az árucikkek rövidebb utat tegyenek meg, mielőtt az asztalunkra kerülnek. De vajon mennyire tartják ezt szem előtt a magyar vásárlók? Mit tehetnek a nagyobb áruházláncok annak érdekében, hogy növeljék a hazai termékek arányát a polcokon? Ezen kérdések mentén beszélgettünk két vendégünkkel, Benedek Eszterrel, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetőjével, és Vincze Gézával, a PENNY beszerzési igazgatójával.
Közel 200 milliárd forintos árbevételt és mintegy 1,5 milliárd forintos adózott eredményt ért el az UBM - derült ki a cég közleményéből.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
