Az Újabb faültetési akció valósult meg a Börzsönyben, Szokolya községhatárban az MBH Bank és az Ipoly Erdő Zrt. együttműködésében - áll a bank közleményében.
Ukrajna európai uniós csatlakozása politikai elköteleződés szintjén már megkezdődött, de a tényleges tagság időpontja bizonytalan, és inkább a 2030-as évek közepére várható. A folyamat hatalmas gazdasági és politikai átalakulást hozna az EU-ban, amelyhez elkerülhetetlenek az intézményi reformok. A legnagyobb kihívások között szerepel Ukrajna gazdasági felzárkóztatása, a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok újraelosztása, valamint a munkaerőpiaci hatások kezelése. A Bruegel Intézet friss elemzése szerint a csatlakozás közvetlen költségei elérhetik a 137 milliárd eurót, de a hosszú távú gazdasági előnyök ezt részben ellensúlyozhatják. Ukrajna kapcsán tehát nem csak az a kérdés, hogy az ország mikor lesz érett a csatlakozásra, hanem az is, hogy az unió képes lesz-e időben alkalmazkodni.
Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.
Profit warningot tett közzé ma a magyar agrár- és takarmányipar egyik meghatározó szereplője, az UBM.
A mezőgazdaság a klímaváltozás által leginkább érintett ágazatok közé tartozik, ami drámai kérdéseket vet fel az élelmiszerellátás biztonságával, az agráriumban dolgozók megélhetésével, illetve tágabban a vidéki közösségek anyagi-kulturális viszonyainak fenntarthatóságával kapcsolatban. A klimatikus viszonyok változása miatt több kockázati tényező is felmerül: a termés mennyisége és minősége évről-évre mind kiszámíthatatlanabbá válik, rontva az ágazat jövedelmezőségét és csökkentve a munkaerő-keresletét. Annak vizsgálata, hogy a klímaváltozás miként hat a leginkább érintett – mező- és erdőgazdasági, illetve építőipari – munkavállalói csoportokra, csupán a 2010-es évektől került fókuszba. A témával kapcsolatos érdeklődés fokozódása azzal is összefüggésben lehet, hogy a pusztító hőhullámok egy elméleti jövőbeli lehetőségből fokozatosan hétköznapi valósággá váltak.
Az agrárszektor kényes egyensúlyozás előtt áll: növelnie kell az élelmiszer-termelést a növekvő globális kereslet kielégítése érdekében, miközben csökkentenie kell a mezőgazdaság által okozott környezeti károkat. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) keretében megvalósított agrár-környezetvédelmi programok (AKG) az elsődleges eszközök arra, hogy a gazdálkodókat környezetbarát gyakorlatok bevezetésére ösztönözzék. De vajon ezek a programok valóban növelik az öko-hatékonyságot, segítve a gazdákat abban, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával és kisebb környezeti hatással termeljenek többet? Legújabb tanulmányunk ezt a kérdést vizsgálja a magyar szántóföldi gazdaságok példáján keresztül.
Az elmúlt hónapban kiemelkedő érdeklődés volt tapasztalható a 3,5 százalékra csökkentett Széchenyi Kártya beruházási hitelek iránt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Portfolio Csoport rendezvény divíziója idén ünnepelte 20 éves születésnapját a piacon és az utóbbi 10 évben már egyértelműen piacvezető pozícióban szervezi évi mintegy 60 rendezvényét, több mint 40 000 résztvevővel. Mi volt a siker titka 2024-ben? Mitől elég csak annyit mondani egy hazai vezetőnek egy megbeszélés végén, hogy találkozunk a következő Portfolio konferencián? A választ a számtalan témát, iparági aktualitásokat és a piacot lázban tartó kérdéseket boncolgató konferenciáink adják. Lássuk, mik voltak ezek 2024-ben!
Az elmúlt években meglepően jól teljesít az állattenyésztés a növénytermesztéssel szemben, azonban mindez nem jelenti azt, hogy az ágazatban nem lennének megoldandó problémák. Az állattartás különböző szegmensei ráadásul merőben eltérően teljesítenek: míg a sertéstartás és a broilernevelés jobb eredményeket mutat fel, a víziszárnyasok és a pulyka termékpályán komoly gondokkal küzdenek a szereplők. Mindez olyan szintet ért el, amely érdemben átrendezheti a piacot a következő időszakban.
Magyarország az Európai Unió egyik vezető víziszárnyas-termelője, azon belül is az egyik legnagyobb pecsenyekacsa-beszállítója, amelyből a magyar piac egyik legnagyobb termelője, a Bács-Tak Cégcsoporthoz tartozó Hunent Zrt. a főbb nyugat-európai piacokon kívül például Kanadába és Japánba is exportál. Az ágazatnak azonban az elmúlt években olyan kihívásokkal kellett megküzdenie, mint a jelentős károkat okozó madárinfluenza vagy az egyre nagyobb mérteket öltő kínai dömping, amelynek bekerülési árával lehetetlen versenyezni, miközben az infláció, az emelkedő bérköltségek, a stagnáló európai környezetben visszaeső fogyasztás hasonlóképpen sújtja az ágazatot, mint a gazdaság más szereplőit. A cégcsoport igazgatóságának elnöke és résztulajdonosa, Kiss István szerint a további növekedés és a piaci pozíciók megőrzése korszerű állattartó telepek megépítésével, és ezen keresztül az állatjólét növelésével érhető el, mert az ilyen módon piacra kerülő termék minőségével nem tudnak versenyezni a kínai kacsák. Az első ilyen telepet már át is adták, a második átadását pedig jövőre tervezik.
A Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián az agrár- és élelmiszeripar kihívásait és lehetőségeit is megvitatták a résztvevők. Becze István előadásában ismertette Székely Termék mozgalom céljait és lehetőségeit, mely után kerekasztal beszélgetés keretein belül szó esett a magyar élelmiszeripar hazai és külpiaci kihívásairól, az árérzékenységből fakadó nehézségekről. A szakértők hangsúlyozták az innováció és a fenntarthatóság fontosságát, emellett a márkaépítés jelentőségére is kitértek. A beszélgetés résztvevői szerint az exportpiacokra való belépés stabil termelési kapacitást, hosszú távú elkötelezettséget és pénzügyi stabilitást igényel, és a KKV-k és nagyvállalatok közötti együttműködés, valamint a jól felépített brandek jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak mind belföldön, mind a nemzetközi piacokon.
Idén is díjazta a Portfolio Csoport a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, az Agrárszektor 2024 Konferencián ebben az évben is kiosztották a Portfolio Agrárdíjakat. Egy 11 tagból álló szakmai zsűri döntött az Év női agrárvállalkozójáról, az Év fiatal agrárszakemberéről, az Év kertészetéről, az Év állattenyésztőjéről, az Év növénytermelőjéről, az Év agrárinnovációjáról, az Év agrárberuházásáról, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj nyerteséről. Emellett átadásra került a Zsűri különdíja, valamint a Fenntartható mezőgazdaságért díjat is kiosztották.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsort a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián rögzítettük Siófokon. A műsor első részében Nagy István agrárminisztert kérdeztük a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokkal kapcsolatban, de kíváncsiak voltunk arra is, hogy mit tervez az agrártárca a szektor fejlesztésével kapcsolatban. Az adás második részében az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárási jelenségek mezőgazdaságra gyakorolt hatását elemeztük Németh Lajos meteorológussal, a Karintia Kft. klímatanácsadójával. A harmadik blokkban pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új elnökével, Papp Zsolt Györggyel azt tekintettük át, hogy a hazai mezőgazdaság legfontosabb érdekvédelmi szervezeteként mit tudnak tenni a szakma és a magyar agrárium fejlesztéséért.
Hosszú várakozás után néhány hónapja eldördült a startpisztoly az élelmiszeripari pályázatokért folyó versenyben, ahol összesen 200 milliárd forint a tét. Ahogy azt előzetesen is sejteni lehetett, a kisebb cégeknek szánt 50, a nagyobbaknak jutó 150 milliárd forint iránt nagyon komoly érdeklődés mutatkozott a piacon, számos kérdés merült fel azonban arra vonatkozóan is, hogy kik, és hogyan tudnak jól élni a lehetőséggel. Erről, valamint a magyar élelmiszeripar versenyképességével kapcsolatos további kérdésekről is szó esett a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián.
2025-ban várhatóan 2-3% körüli növekedhet a magyar gazdaság, az inflációs előrejelzések ugyanakkor a 3,3%-tól egészen 4,4%-ig terjedtek - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencia első finanszírozói kerekasztal-beszélgetésén. Komoly eltérések mutatkoznak abban, hogy a pénzügyi szektor fontosabb szereplői hogyan látják a 2025-ös évben a GDP növekedését, a kamatkörnyezet és az infláció alakulását. A szakértők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy most kell mindenkinek hitelekért folyamodnia, mert később nem lesznek ilyen kedvező feltételek, ahogy abban is, hogy az ágazat valamennyi szereplőjének törekednie kell a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházásokra és fejlesztésekre.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke a Portfolio Agrászektor 2024 konferencián ismertette, hogy a sikeres beruházási programhoz elengedhetetlen a gazdasági környezet kihívásainak kezelése. Kiemelte, hogy az állami támogatások és a pályázatok szűrése során a legversenyképesebb szereplők kaphatnak lehetőséget. Az ágazat fejlődésének érdekében létfontosságú, hogy a 1500 milliárd forintos támogatást ne csupán felhasználják, hanem hosszú távú befektetések formájában építsék be a mezőgazdaság jövőjébe.
25 százalék büntetővámot jelentett be az elnök.
Három nap alatt 6 egység emelkedésben is volt, az euró ellenében.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
