Nagy István beszámolt arról, hogy két, már mentesített telepen fertőtlenítés zajlik, a két másik telepen, ahol a napokban jelent meg a vírus, folyik a mentesítés és megtörtént a vakcinázás is a lehető legkisebb víruskibocsátás érdekében. Felállt az állategészségügyi operatív törzs, hogy a védekezéshez a rendészeti, rendvédelmi szervezeteket is integrálva, miniszteri hatáskörön túlnyúló intézkedéseket tudjanak biztosítani - tette hozzá. A szarvasmarha telepek mentesítésén túl a következő legnagyobb feladat a sertéságazat működésének biztosítása, ugyanis a biztonsági térségben hetente 10 ezer hízó keletkezik, már 3,5-4 hete nem történnek kiszállítások, ezért ott majdnem 40 ezer állat halmozódott fel.
Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés új műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
Kéz a kézben jár a Portfolio egymás követő napokra tervezett két agrárcsúcstalálkozója, amelyek a fenntarthatóság témakörére és az élelmiszeripari vállalatokat érintő legfontosabb kérdésekre fókuszálnak. A bőrünkön évről évre érezhető éghajlatváltozás és a jelenlegi állategészségügyi vészhelyzet még aktuálisabbá teszi mind a Portfolio Agrofood, mind a Portfolio Agrofuture 2025. évi, május 20-21-én Kecskeméten sorra kerülő kiadását.
Újabb magyarországi szarvasmarha-állományokban merült fel a száj- és körömfájás gyanúja. A Dunakiliti Agrár Zrt. 2300 tehenes telepén és egy darnózseli farmon is vizsgálják a fertőzés jelenlétét - írta az Agrárszektor.
Megjelent a kormányzati segítségnyújtást lehetővé tevő rendelet, amely alapján a Bérgarancia Alapból is anyagi támogatásban részesülhetnek a ragadós száj- és körömfájás betegséggel sújtott gazdálkodók – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.
További segítséget kapnak a ragadós száj- és körömfájás betegséggel sújtott agrárvállalkozások – közölte az Agrárminisztérium. Nagy István agrárminiszter bejelentette, a kormány lehetőséget teremt arra, hogy a Bérgarancia Alapból is részesülhessenek anyagi támogatásban a rendkívül gyorsan terjedő betegséggel sújtott gazdálkodók.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a száj- és körömfájás betegség hazai berobbanásáról volt szó. A piac eddigi reakciójáról és egy járvány potenciális következményeiről Szabó Istvánt, az OTP Bank agrárgazdasági értékesítési igazgatóját kérdeztük. A második blokkban a kistelepülések helyzetével és demográfiájával foglalkoztunk annak kapcsán, hogy a kormány bejelentett egy intézkedéscsomagot az elvándorlás és a népességfogyás megfékezésére a falvakban. Mindeközben – pénteki adatok szerint – februárban soha nem látott mélypontra zuhant a születésszám Magyarországon. A témával kapcsolatban Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
Az Újabb faültetési akció valósult meg a Börzsönyben, Szokolya községhatárban az MBH Bank és az Ipoly Erdő Zrt. együttműködésében - áll a bank közleményében.
Közel 1,8 milliárd forint költségvetésű beruházás keretében naperőművet épített Nyírmeggyesen az UBM. A 4 MW teljesítményű naperőmű 5880 MWh villamos áramot termel majd éves szinten. Ennek köszönhetően az UBM Feed által működtetett takarmánykeverő gyárak és egyéb üzemek villamosenergia-szükségletének 64 százalékát biztosítja majd megújuló energiaforrásból a vállalat.
A Portfolio Agrárium 2025 konferencián a szakértők az öntözésfejlesztési támogatások hatásairól és a precíziós öntözési rendszerek előnyeiről beszéltek, kiemelve a szenzorok és az automatizáció szerepét. Részletesen elemezték a piaci trendeket, különösen a kukorica visszaszorulását és a napraforgó térnyerését, valamint a klimatikus és geopolitikai tényezők hatásait. A finanszírozási és gazdálkodási stratégiák kapcsán hangsúlyozták a költséghatékonyság és a tőkeerő fontosságát, amely segíti a termelőket a piaci ingadozások kezelésében. Az ukrán termékek importkorlátozásainak jövője és az agrárhitelezés változásai is kiemelt téma volt, mivel ezek alapvetően befolyásolják a magyar mezőgazdaság versenyképességét. A szakértők szerint a következő időszakot a folyamatos alkalmazkodás és az új technológiák iránti nyitottság fogja meghatározni.
Egyre jobban terjed a díjtámogatott növénybiztosítások rendszere Magyarországon, az igénybevétel pedig évek óta folyamatosan nő - mondta el az Agrárszektornak Orcsik Tímea, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. nagyvállalati igazgató-helyettese. Kiemelte, a vagyonbiztosítások körében az alulbiztosítottság jelenti az egyik legnagyobb kockázatot, sokszor ugyanis a gazdák csak a káresemény bekövetkezésekor szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a biztosító nem a tényleges kárt téríti meg. A szakember lapunknak beszélt többek között arról is, hogy, milyen tipikus hibákat követnek el a gazdálkodók a biztosításkötés során, illetve hogyan lehet ezeket elkerülni.
Ukrajna európai uniós csatlakozása politikai elköteleződés szintjén már megkezdődött, de a tényleges tagság időpontja bizonytalan, és inkább a 2030-as évek közepére várható. A folyamat hatalmas gazdasági és politikai átalakulást hozna az EU-ban, amelyhez elkerülhetetlenek az intézményi reformok. A legnagyobb kihívások között szerepel Ukrajna gazdasági felzárkóztatása, a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok újraelosztása, valamint a munkaerőpiaci hatások kezelése. A Bruegel Intézet friss elemzése szerint a csatlakozás közvetlen költségei elérhetik a 137 milliárd eurót, de a hosszú távú gazdasági előnyök ezt részben ellensúlyozhatják. Ukrajna kapcsán tehát nem csak az a kérdés, hogy az ország mikor lesz érett a csatlakozásra, hanem az is, hogy az unió képes lesz-e időben alkalmazkodni.
Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.
Profit warningot tett közzé ma a magyar agrár- és takarmányipar egyik meghatározó szereplője, az UBM.
A mezőgazdaság a klímaváltozás által leginkább érintett ágazatok közé tartozik, ami drámai kérdéseket vet fel az élelmiszerellátás biztonságával, az agráriumban dolgozók megélhetésével, illetve tágabban a vidéki közösségek anyagi-kulturális viszonyainak fenntarthatóságával kapcsolatban. A klimatikus viszonyok változása miatt több kockázati tényező is felmerül: a termés mennyisége és minősége évről-évre mind kiszámíthatatlanabbá válik, rontva az ágazat jövedelmezőségét és csökkentve a munkaerő-keresletét. Annak vizsgálata, hogy a klímaváltozás miként hat a leginkább érintett – mező- és erdőgazdasági, illetve építőipari – munkavállalói csoportokra, csupán a 2010-es évektől került fókuszba. A témával kapcsolatos érdeklődés fokozódása azzal is összefüggésben lehet, hogy a pusztító hőhullámok egy elméleti jövőbeli lehetőségből fokozatosan hétköznapi valósággá váltak.
Az agrárszektor kényes egyensúlyozás előtt áll: növelnie kell az élelmiszer-termelést a növekvő globális kereslet kielégítése érdekében, miközben csökkentenie kell a mezőgazdaság által okozott környezeti károkat. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) keretében megvalósított agrár-környezetvédelmi programok (AKG) az elsődleges eszközök arra, hogy a gazdálkodókat környezetbarát gyakorlatok bevezetésére ösztönözzék. De vajon ezek a programok valóban növelik az öko-hatékonyságot, segítve a gazdákat abban, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával és kisebb környezeti hatással termeljenek többet? Legújabb tanulmányunk ezt a kérdést vizsgálja a magyar szántóföldi gazdaságok példáján keresztül.
Nagy volt a zuhanás.
Három magas rangú tisztségviselőt függesztettek fel hivatalából.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Geopolitikai fegyver kerülhet az EU kezébe.
Az ALTEO szakértőivel beszélgettünk.
Erről és a magyar nyugdíjasokról volt szó a keddi Checklistben.
