Nagyon nehéz geopolitikai helyzetben került sor a németországi választásokra vasárnap, a kancellári posztra esélyes konzervatív Friedrich Merznek pedig egy nagyon megváltozott környezetben kell tovább irányítania Európa vezető gazdasági hatalmát. Merz határozottabban támogatná Ukrajnát, de mindezt úgy kéne megtennie, hogy közben az Egyesült Államok egyre inkább magára látszik hagyni nemcsak Kijevet, hanem az öreg kontinenst is.
Több ponton is változott a babaváró hitel szabályozása 2025-re. A hitelt igénylő házaspár női tagjának maximális életkora január 1-jével 35 évre emelkedett, e korhatár alól a várandósság már nem jelent kivételt. Decemberben a gyerek „lejelentésének” a határideje 180 napról 1 évre nőtt, és a baba kései érkezésével 5 éven túl visszaszerezhetővé vált a kamatmentesség. Aktuális tehát, hogy összefoglaljuk a babaváró hitel lényegét, külön jelezve az újdonságokat. Babaváró 2025-es szabályok, feltételek, részletek egy helyen!
Kisebb változtatások után 2025-ben is elérhető a gyermekkel rendelkezők (nem csak a házasok) számára a jelzáloghitel-elengedési program, amivel 2 gyerek után 1 millió, 3 gyerek után 4 millió forint összegben csökkenthető a fennálló jelzáloghitel-tartozás. A legfontosabb újdonság a szabályokban, hogy a támogatást a korábbi 180 nap helyett 1 évig lehet igényelni a szülés vagy örökbefogadás után. Összefoglaljuk most a tudnivalókat: igénylés, jogszabályi részletek, nyomtatvány és szükséges dokumentumok listája, feltételek egy helyen!
Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában kijelentette, hogy Magyarország készen áll megvétózni a 2027 utáni többéves pénzügyi keretet (MFF), ha a korábbi években visszatartott forrásokat nem kapja meg. Bár a 12,2 milliárd eurós magyar kohéziós keret látszólag elegendő lenne 2026-ig, a miniszterelnök szerint ez nem jelenthet engedményt az uniós források felhasználásában. A fenyegetés azonban egyelőre politikai kommunikációs adunak tűnik inkább, mert évekig nem kerül napirendre az új hétéves költségvetés tárgyalása, másrészt jogi mozgástér nincs az idén év végével végleg elvesző források visszaszerzésére. Ráadásul a most elérhető forrásokat bírságlevonások és jogvesztő határidők fenyegetik.
A 12 évvel ezelőtt tapasztalt módon készül bejelenteni Orbán Viktor az egyik legfontosabb személycserét, igaz most lényegesen korábban. A miniszterelnök ugyanis az ígéretek szerint a szokásos péntek reggeli közrádiós interjújában rántja le a leplet arról, hogy kit javasol a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára. Tizenkét évvel ezelőtt, 2013-ban pár nappal a hivatalba lépése előtt dőlt el a személyi kérdés, 2019-ben pedig egy hónappal a mandátum lejárta előtt jelentette be a miniszterelnök. Az biztos, hogy Matolcsy György nem hosszabbít a jegybank élén, de az eddigi jelzések alapján érdemes összefoglalni mit tudunk a fontos személycserékről.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a mesterséges intelligencia, a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de a Trump-győzelem miatt mostanában a hazai piacra termelő, kis méretű amerikai cégek iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag kisebb szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, holott a legfontosabb világformáló megatrend, a mesterséges intelligencia vélhetően nagy bajban lenne nélküle: ez pedig nem más, mint az atomenergia. És ha viszonylag kis szegmensről beszéltünk, akkor itt érdemes csavarni még egyet a történeten: az elmúlt hetekben egyre több tech-óriáscég fordul egy olyan nukleáris technológia felé, ami a hagyományos erőművekhez képest gyorsabban, olcsóbban és biztonságosabban tud energiát termelni. De pontosan milyen technológiáról is van szó, miért lehet belőle a következő évek nagy robbanása, és befektetőként hogyan lehet kivenni a részünket mindebből? Lássuk!
A munkáshitel után társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az új, Vidéki Otthonfelújítási Program tervezetét is. 2025 elejétől 2026 közepéig az 5000 fő alatti településen élők igényelhetik az akár 3 millió forintos felújítási támogatást, és ennek megelőlegezésére a 6 milliós kamattámogatott hitelt, energetikai megkötés nélkül. Ha valaki igénybe vette már a 2021-2022-es otthonfelújítási támogatást, akkor a különbözetre lehet jogosult. Nagy változás, hogy 5 évig a felújított ingatlanban kell lakni, ha pedig az otthonfelújítási kölcsönt is igénybe veszi valaki, az akkori 3%-nál magasabb lehet, sőt változhat is az új hitel kamata.
2025 ünnepnapok terén is tervezést igényel, ezért ideje ismét szemügyre venni az év legfontosabb táblázatát, amely segítséget nyújthat a szabadnapok 2025-ös megtervezésében. Összeszedtük, mikor lesznek ünnepnapok és hosszú hétvégék 2025-ben, illetve mikor esnek ünnepnapok 2025-ben hétvégére. Hány háromnapos és négynapos hosszú hétvége lesz? Hányadikára esnek a húsvéti ünnepek? Milyen napokra esik karácsony 2025-ben? Itt minden kérdésre választ találsz, ami 2025 ünnepnapjait és 2025 hosszú hétvégéit illeti.
A Belügyminisztérium két hónappal ezelőtt megjelent tervezete után a kormány hivatalosan is kihirdette a 2024/25-ös iskolai tanév rendjét. A csütörtök este megjelent közlönyben kihirdetett rendeletből így kiolvasható, hogy mikor lesz az őszi szünet, a téli szünet és a tavaszi szünet a 2024/2025-ös tanévben.
Ma hajnalban közzétette idei második negyedéves gyorsjelentését a Mol. A legfrissebb számok bár messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, de az elmúlt hónapokban több tekintetben is rendkívül kedvezően alakultak a fundamentumok a Mol körül, elég csak a megugró gázárakra és az emelkedő olajárakra, vagy akár a Downstream szegmensnél látott magas keresletre gondolni - elsősorban ezeknek köszönheten nagyon erős negyedévet tudott zárni az olajcég, a friss számok ismeretében a 2024-es célszámokat megerősítette a Mol.
Jóllehet elsőre jóval többnek érződik, csupán másfél hét telt el Joe Biden amerikai elnök azon sorsfordító közleménye óta, miszerint visszalép a 2024-es elnökválasztási versenytől, és Kamala Harris alelnököt támogatja a jelöltség átvételében. Bár ezt megelőzően bőven akadtak olyan hangok, akik nyílt versenyt szerettek volna látni a párton belül, Harris nem késlekedett, és már a vasárnapi bejelentés után 48 órával gyakorlatilag bebiztosította, hogy novemberben ő szálljon ringbe a republikánus zászlóvivővel, Donald Trumppal szemben. Ami a fejére fordult verseny jelenlegi állását illeti, az elmúlt napokban több közvélemény-kutatás is nyilvánosságra került, amely immár nem elméleti síkon, hanem a valóságban méri össze Harris és Trump esélyeit. A korai számok pedig azt mutatják, Kamala Harrisszel az élen valóban egy vadonatúj párbaj vette kezdetét.
Legutóbb 1968-ban volt példa arra, hogy egy újabb ciklusra jogosult amerikai elnök ne mérettesse meg magát. Lyndon B. Johnson akkor a vietnámi háború okozta népszerűségvesztés miatt döntött így, Joe Biden pedig az életkora körüli kétségek miatt kényszerült ugyanerre a döntésre tegnap; bár ő Johnsonnal ellentétben elindult a demokrata előválasztáson, és meg is nyerte azt. Célba ért tehát a Fehér Házra gyakorolt nyomás, és idén novemberben immáron nagy eséllyel Kamala Harris alelnök mérkőzhet meg a republikánus exelnökkel, Donald Trumppal. A helycsere részletei azonban korántsem tiszták.
Minden igyekezete ellenére sem lélegezhet fel Joe Biden amerikai elnök: a Demokrata Párt továbbra is erősen megosztott abban a kérdésben, hogy a 81 éves elnök folytassa-e az újraválasztási kampányát. Jól példázza ezt, hogy eddig húsz párttársa szólalt fel a hivatalban lévő zászlóvivő lecserélése mellett. Biden helyzete és esélye a maradásra a héten gyakorlatilag napról napra ingadozott, attól függően, hogy a médiában milyen riportok jelentek meg. A szivárogtatások szerint két veterán politikus kulcsfontosságú szerepet játszhat az elnök jövőjét illetően, miközben a párt egyik legfontosabb bázisának számító hollywoodi elit is elkezdett kihátrálni Biden mögül. Az előttünk lévő napok még az eddigieknél is kritikusabbak lehetnek a demokraták várható jelöltje szempontjából.
Megúszós uniós csúcstalálkozó ért véget csütörtökön. Az utolsó napokban már eleve minden konfliktusosabb témát kihúztak a napirendből, hogy legalább az Európai Unió csúcsvezetőiről megállapodásra jussanak, mégha teljes konszenzus nélkül is. Az elmúlt időszakban ritkán értek egy nap alatt a tárgyalások végére, még ritkábban fordult elő, hogy ne tolták volna tovább a kényes ügyeket egy újabb találkozóra. Most viszont sikerült megállapodni arról, hogy Antonio Costa lesz a Tanács új elnöke, Ursula von der Leyent jelölik egy újabb ciklusra a Bizottság élére, amiről még az Európai Parlament dönthet. Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökök ugyan lefutották a kötelező köröket, hogy megtámadják a jelölteket, és a német–francia tandem is megpróbálta kisiklatni a Stratégiai Menetrendről szóló vitát, de végül mindenki inkább haza akart menni.
Jelentős az esélye annak, hogy a jelenlegi magyar-orosz gázszállítási struktúra szétesik a következő hónapokban a Gazprom elleni választottbírósági ügyhalmaz következményeként – mondta el a Portfolio-nak két megbízható, a témára rálátó szakmai forrás. Egy harmadik szakértő pedig azt jelezte, hogy már el is indult a háttérben a mozgolódás - például Törökországban - arra, hogy ezt a nagy változást kezelni lehessen. Egy negyedik forrásunk az orosz-ukrán trazit jövőre tovább élésének egyik fontos jeléről adott információt. Fontos, hogy még ha tényleg szét is esik a magyar-orosz gázszállítási keret jelenleg ismert formája, akkor is eljutna hozzánk az orosz gázmolekula, csak más együttműködések, és esetleg más útvonalak segítségével. Éppen ezért a fenti forgatókönyv egyelőre nem jelentene érdemi kockázatot a magyar ellátásbiztonságra, és egyébként is az elmúlt évtized legmagasabb szintjén áll a magyar gáztárolók töltöttsége. Emellett az oroszon kívüli gázellátási együttműködéseink, illetve az eddig megtett óvatos diverzifikációs lépéseink is segíthetnek átnavigálni egy turbulensebb gázpiaci környezetet. A gázpiaci kilátásokról, diverzifikációról, ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, részletek és jelentkezés itt.
Kedvezőtlen étkezési szokások és fizikai aktivitás, romló szerhasználati és egészségi állapotmutatók jellemzik a magyar kiskamaszokat és a tinédzsereket, ugyanakkor erős családi támogatottságot éreznek, és a gyerekek 75 százaléka szereti az iskoláját - derült ki az ELTE Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children - HBSC) elnevezésű nemzetközi életmódkutatás friss jelentéséből, amelyet szerdán ismertettek Budapesten.
A Belügyminisztérium közzétette a 2024/2025-ös tanév rendjét, amelyből kiderül, mikor lesz a 2024/2025-ös tanév első tanítási napja és utolsó tanítási, valamint az is, mikor lesz az őszi szünet, a téli szünet és a tavaszi szünet a 2024/2025-ös tanévben.
Vasárnap összeültek az olajhatalmak, hogy megvitassák a következő hónapok kitermelési politikáját. A találkozók a vártnál eseménydúsabban alakultak, a döntéseket meredek olajár-zuhanás követte, ilyen mértékű esést már több, mint fél éve nem tapasztaltunk. De vajon jól értelmezi a piac az OPEC döntését, vagy esetleg túlreagálás lehet az ilyen mértékű olajár-esés? Miért nem olyan kedvező a helyzet, mint ahogy elsőre látszik? Ami talán a legfontosabb: mit jelent mindez a hazai üzemanyagokra nézve, ismét egekbe szökhet a benzin ára Magyarországon?
Jelentősen zuhant a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt években, 2019 eleje és tavaly június között majdnem 19 ezer üzlet zárt be, amely közel 15 százalékos mínusz. Bár maga a kiskereskedelmi forgalom is hatalmasat zuhant az elmúlt 1,5 évben mégsem lehet mindent erre fogni. A járvány miatti lezárások, a növekvő ingatlanárak és a rezsiköltségek elszállása is közrejátszhatott abban, hogy rengeteg üzlet húzta le a rolót.
