Itt a friss állampapíradat: így reagáltak eddig a magyarok a prémium állampapír kamatfizetéseire

Február végén összesen 11 385 milliárd forintnyi megtakarítás volt forintos lakossági állampapírokban (a lakossági állampapírokon kívül természetesen a lakosság is fektet intézményi papírokba, például DKJ-kba), ami egy hónap leforgása alatt 84 milliárdos, december vége, vagyis

a nagy PMÁP-kamatfizetések előtti szinthez képest pedig több mint 130 milliárd forint állománynövekedést jelent.

Érdekességképp, a januári-februári időszakban összesen mintegy 670 milliárd forintnyi kamatot fizettek ki a prémium állampapírok, ha ezt összevetjük az idei eddigi 130 milliárdos állománynövekménnyel (és feltételezzük, hogy a többi állampapír esetében nem volt lényegi kamatfizetés), akkor azt kapjuk, hogy

mintegy 540 milliárd forintnyi kamat NEM LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍRBA KERÜLT VISSZA eddig, AMI A PMÁP-KAMATFIZETÉS 80%-A (ennek egy része viszont megjelenhetett például az intézményi állampapírokban).

(A számokban nem kalkuláltunk friss tőkebeáramlással, esetenként az is javított az állományokon.)

Megnéztük azt is, hogyan alakult azoknak a prémium állampapíroknak az állománya, amelyek a januári-februári kamatfizetést követően átárazódtak, de nem jártak le (a 2025/I járt le egyedül eddig, mintegy 49 milliárdos állománnyal). A számok alapján december vége óta

a kamatfizetéssel érintett papírokból összesen mintegy 700 milliárd forintnyi tőke távozott.

A legtöbb pénz a tavaly év végéig legnagyobb sorozatnak számító, 2033-ban lejáró papírból ment ki, de 100 milliárd forint feletti tőkekiáramlás volt a 2027-ben és a 2030-ban lejáró papírokból is (annak ellenére, hogy a 2030/I például 1,5 százalékpontos kamatprémiummal ketyeg):

Nagy Márton nemrég arról posztolt, hogy a visszaváltás a kamatfizetést követő 3-5. napon jellemzően 20% körül jár, vagyis a tőke jó része a kamatfizetések után is a PMÁP-okban maradt, de a belőlük kiáramló pénz is sok esetben egy másik állampapírban talált helyet magának.

Ha megnézzük, hogy a lakossági állampapírok piacán mely konstrukciók szívhatták magukba a PMÁP-okból kiáramló tőkét és a kamatokat, akkor egyértelműen a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír emelkedik ki a mezőnyből.

• A FixMÁP állománya december vége óta mintegy 725 milliárd forinttal nőtt, február végére meghaladva az 1740 milliárdot.
• A BMÁP állománya pedig az év első két hónapjában 315 milliárdos bővülést mutatott, 1525 milliárd körüli szintet elérve február végére.
• Mindeközben a prémium állampapíroknál mindeddig összesen mintegy 860 milliárddal apadt az állomány, csak februárban 524 milliárddal.

Vagyis a FIXMÁP és BMÁP februárig összesen mintegy 1040 milliárddal növelte az állományát, miközben a prémium állampapíroknál ebben az időszakban 860 milliárdos állománycsökkenést és 670 milliárdnyi kamatfizetést láthattunk. Bő 500 milliárdnyi PMÁP-forint tehát nem ebben a két konstrukcióban kereste a helyét

(feltételezve, hogy a BMÁP és a FixMÁP esetében az állománynövekedés csak a PMÁP-átstrukturálásnak köszönhető).

Ennél kisebb, összesen mintegy 100 milliárd forintnyi állománynövekedést a KTJ és a MÁP Plusz is fel tudott mutatni az év első két hónapjában, összességében pedig a lakossági állampapírok (PMÁP-ot kivéve) mintegy 944 milliárdos névértékes állománybővülése áll szemben a PMÁP 860 + 670 milliárdos állomány- és kamatkiáramlásával, tehát elmondhatjuk, hogy közel 590 milliárdnyi PMÁP-pénz nem a lakossági állampapírokban landolt eddig.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ