Donald Trump amerikai elnök büntetőintézkedések széles körét rendelte el Kolumbiával szemben vasárnap, mert a latin-amerikai ország nem fogadja vissza az Egyesült Államokból kitoloncolt illegális bevándorlókat.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) drasztikus változásokra készül a külföldi segélyek elosztásában. A Trump-kormányzat utasítására az ügynökség munkatársainak át kell alakítaniuk a segélyezési rendszert, összhangban az "Amerika az első" politikával. A döntés világszerte érinti az amerikai segélyezési programokat, és komoly aggodalmakat kelt a humanitárius szervezetek körében.
A TikTok jövőjéről folynak a tárgyalások, Donald Trump amerikai elnök szerint hamarosan döntés születhet a népszerű alkalmazásról sorsáról. Az Oracle szoftvercég és külső befektetők bevonásával próbálják megmenteni a kínai tulajdonú platformot, miközben az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági aggályai továbbra is fennállnak - írja a Reters.
Donald Trump amerikai elnök számára a mostani volt az első hét, melyet a 2020-as elnökválasztási veresége és 2021. januári, közel sem békés távozása után ismét a világ legerősebb országa élén tölthetett. A hétfőn beiktatott republikánus elnök nem húzta az időt, az Egyesült Államokban és a Föld valamennyi pontján még mindig kapkodják a fejüket, hogy pontosan mit írt alá a sajtó képviselői előtt az Ovális Irodában, milyen hatással járhatnak az általa hozott intézkedések, vagy éppenséggel mit posztolt ki legutóbb a közösségi oldalára. Bár rendeleteinek egy része szimbolikus, illetve egyelőre nem egyértelmű a konkrét következményük, számos olyan húzást tett, melyek érezhető, azonnali és radikális fordulatot jelentenek az ezelőtt hatalmon lévő, demokrata Joe Biden kormányzatához képest. Még úgy is, hogy Trump lépéseinek oroszlánrésze nagy valószínűséggel hosszas bírósági csatározásokhoz fog vezetni.
Remek a hangulat a világ tőzsdéin, új történelmi csúcsokat döntenek az európai és az amerikai részvényindexek is, gőzerővel robognak az izgalmas sztorik, például a mesterséges intelligencia területén. Úgy tűnik azonban, hogy az Apple-t senki nem hívta meg ebbe a buliba: a többi tech-óriással ellentétben zuhan az iPhone-gyártó árfolyama, ráadásul a csúcs óta látott 15 százalékos esést követően most egy nagyon fontos szintre került a jegyzés. Sűrűsödnek a viharfelhők a világ legértékesebb cége felett, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy nem úgy alakulnak az Apple kínai eladásai, mint amire a cég számított, ráadásul az AI-sztori is nagyon döcögősen megy egyelőre a vállalatnál.
Az Európai Unió legújabb klímaszabályozásai, különösen az ESG irányelv, amely szigorú munkajogi és környezetvédelmi előírásokat ír elő a vállalatok számára, már most feszültséget generál a kereskedelmi partnerekkel. A szabályozás 2027-től kötelezi a cégeket a teljes ellátási láncuk szigorú ellenőrzésére, és jelentős büntetésekkel fenyegeti azokat, akik nem felelnek meg a szabványoknak. Az EU legnagyobb LNG beszállítóinak, Katarnak és az Egyesült Államoknak már most aggályai vannak a szabályozással kapcsolatban: az említett két ország már azt is belengette, hogy ha nem lesz változás az előírásokban, akkor nem szállít gázt az Európai Unióba - írta meg a Politico.
Bár a péntek reggeli közrádiós interjúban három feltételt is szabott Orbán Viktor kormányfő azért cserébe, hogy az EU meghosszabbítsa a január végén lejáró oroszellenes szankciókat, összességében mégis azt üzente, hogy nem fog vétózni a magyar kormány a következő napokbeli brüsszeli döntéskor. Utóbbi azért is valószínű, mert a minap Donald Trump új amerikai elnök is belengette, hogy még keményebb szankciókat hozhat Oroszországgal és az orosz kőolaj, földgáz megmaradt vásárlóival szemben, ha az oroszok nem ülnek tárgyalóasztalhoz az ukránokkal.
Az Európai Néppárt (EPP) kritizálta az uniós pénzek felhasználását, amely szerintük az EU érdekeivel ellentétes lobbista kampányokat támogatott. Az Európai Bizottság elismerte, hogy történtek hibák, de szerintük a problémát már orvosolták, míg mások ezt a környezetvédelmi szervezetek elleni széles körű támadás részeként értékelik – írja az Euronews.
Michael Bloomberg volt New York-i polgármester alapítványa csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok ismételt kilépésével a párizsi klímaegyezményből társszervezeteivel magára vállalja a korábbi amerikai hozzájárulás további finanszírozását a globális klímavédelemhez.
Donald Trump, az USA hétfőn beiktatott elnöke, valószínűleg jelentős változásokat vezet be az Egyesült Államok kereskedelmi politikájában. Az elnök első munkanapján bejelentette, hogy február 1-től általános, 10 százalékos vámtételt tervez bevezetni a Kínából érkező termékekre, fontolóra veszi 25 százalékos vámok kivetését Kanadára és Mexikóra, de az aggasztó kereskedelmi többlet miatt az EU esetében is új vámok lehetnek. A Boston Consulting Group (BCG) friss, Global Trade jelentése szerint a vámoknak komoly hatása lesz a világkereskedelemre.
Donald Trump minden idők messze legnagyobb AI-projektjét jelentette be, aminek a megvalósításával, és főként a beruházás nagyságrendjével kapcsolatban sokan szkeptikusak, az viszont látszik, hogy az amerikai elnök eltökélt abban, hogy az Egyesült Államok megőrizze előnyét Kínával szemben a mesterséges intelligencia fejlesztésében, az AI-projekteket országonként futtató Európa pedig csak irigykedhet az amerikai példára. Mutatjuk, hogy mit tudunk eddig a Stargate Projectről.
Az elmúlt időszakban a teljes Egyesült Államokban elsötétülő TikTok ügye volt a legnagyobb visszhangot keltő sztori a technológiai sajtóban. A kínai ByteDance tulajdonában álló platform betiltását még Joe Biden terjesztette elő tavaly év elején, a törvényhozás pedig kétpárti támogatással fogadta el a javaslatot. Donald Trump érkezése azonban még hozhat fordulatot a társadalmi szinten is megosztó betiltási ügyben. Cikkünkben a Google Trends segítségével megnéztük, mennyire foglalkoztatta az embereket a TikTok sorsa, valamint, hogy Trump hivatalba lépése hogyan befolyásolta az internetes érdeklődést.
Az Európai Unió tervei szerint legalább egy évvel meghosszabbítják a gáztárolók feltöltési kötelezettségére vonatkozó szabályozást, amely 2025 decemberében lejár - tudta meg a Reuters. Az előírások célja, hogy pufferként szolgáljanak az ellátásbiztonsági kockázatok kezelésére, amit az orosz-ukrán háború következményeként fellépő energiaellátási problémákra válaszul írtak elő.
Hétfőn hivatalosan is beiktatták Donald Trumpot második elnöki hivatalába. A republikánus politikus kampánya során meredekebbnél meredekebb állításokat tett: Grönlandot és Kanadát az Egyesült Államokhoz csatolja, a Panama-csatornát megszállja, vámokat vet ki az EU-ra és Kínára, száz nap alatt lezárja az orosz-ukrán háborút. Van azonban egy olyan régió, ahol valószínűleg minden szereplő lélegzetvisszafojtva figyeli, mit fog tenni az Egyesült Államok 47. elnöke. Ez a Közel-Kelet.
Az indiai olajfinomítók minden rendelkezésre álló lehetőséget vizsgálnak, hogy pótolják a legutóbbi amerikai szankciók miatt kieső orosz kőolajimportot. Napi 1,8 millió hordó, azaz az ország teljes importjának egyharmadának pótlása komoly kihívást jelent, ezért az állami tulajdonú finomítók világszerte – különösen a Közel-Kelet, Afrika és az Egyesült Államok területén – hirdetnek tendereket a beszerzésre. Eközben a kormány reménykedik abban, hogy a kiskapuk kihasználásával Oroszország továbbra is képes lesz biztosítani a szükséges nyersolajat - írta meg a Bloomberg.
Erős üzenetekkel kezdte az EU soros elnökségének terveit összegző programbeszédét Donald Tusk lengyel miniszterelnök az Európai Parlamentben szerdán tartott beszédében. Ebben többek között azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi uniós szabályozások láthatóan hozzájárulnak az „elfogadhatatlanul magas” energiaárakhoz, amelyek az EU gazdasági versenyképességét és a lakosság jólétét egyaránt veszélyeztetik. Tusk figyelmeztetett arra is, hogy a magas energiaárak destabilizálhatják a demokratikus kormányokat, ezért a zöld szabályozások felülvizsgálatát sürgette – számolt be a főbb üzenetekről a biznes.pap.pl lengyel portál.
Nagyrészt az északi félteke utóbbi években megszokottnál hidegebb időjárása következtében a vártnál magasabb szintre emelkedett a világ kőolajigénye 2024 utolsó negyedévében. A fogyasztásnövekedés a gazdasági kilátások javulásával 2025-ben is folytatódhat a Nemzetközi Energiaügynökség szerint, és elérheti azt a szintet, melyet a szervezet a 2030 előtt várható keresleti tetőzésre korábban előre jelzett.
Az Egyesült Államok új elnöke jelentős energiapolitikai fordulatot tervez, amely a fosszilis energiahordozók kitermelését és exportálását helyezi előtérbe. A beiktatását követően aláírt elnöki rendeletek fő célja az energiakitermelés felgyorsítása: ezt az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és a környezetvédelmi szabályok lazításával kívánja elérni Trump, miközben a megújuló energiaforrásokat teljesen figyelmen kívül hagyja. Az új stratégia nemcsak belföldi növekedést, hanem a nemzetközi kereskedelmet is célozza, mivel az amerikai energiaexport a külpolitikai befolyás növelésének kulcsává válhat.
Ahogy az várható volt, Donald Trump rögtön az elnöki kinevezése után nagy lendülettel csapott bele a munkába, több radikális intézkedése fogalkoztatja a piaci közvéleményt is. Ehhez képest a feltörekvő piaci devizák - köztük a forint - egyelőre kiegyensúlyozottan teljesítenek a héten. Szerda délelőtt folyamán tovább gyengült a dollár, ez pedig megfogta a forint reggeli gyengülését is. Aztán megjelent az MNB alelnökével, Virág Barnabással egy podcast, amelyben héjább hangvételű üzeneteket mondott, és ezek még tovább lendítették az erősödés felé a forintot, a dollárral szemben 393-nál új egyhavi csúcsra ért. Az viszont érezhető, hogy a lengyel zloty jobban erősödik mint a forint, közel hétéves csúcsára került a lengyel fizetőeszköz.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump bejelentette, hogy február 1-jétől 25 százalékos vámot tervez kivetni a Kanadából és Mexikóból származó autóimportra. Ez a lépés jelentős hatással lehet az észak-amerikai autóiparra, amely évtizedek óta határokon átnyúló működési modellt alkalmaz. Szakértők szerint a vámok rövid távon áremelkedéshez és munkahelyek elvesztéséhez vezethetnek.