A gazdasági és kereskedelmi bizonytalanságok további kérdéseket vetnek fel Kína jövőbeli energiafelhasználásával kapcsolatban. Az ázsiai ország energiaigénye az utóbbi években példátlan ütemben nőtt.
2023-ban a villamosenergia-felhasználás 6,8%-kal emelkedett, ami jelentősen meghaladta a gazdasági növekedés ütemét.
Ez a tendencia komoly kihívást jelent Kína azon törekvése szempontjából, hogy 2030 előtt elérje a kibocsátások csúcspontját.
Az energiaigény növekedésének fő hajtóereje az ipari szektor, amely Kína áramfogyasztásának mintegy kétharmadát teszi ki. Bár az ingatlanpiac visszaesése negatívan hatott bizonyos iparágakra, más területeken, mint például a réz-, alumínium- és petrolkémiai termékek gyártása, rekordszintű termelés volt tapasztalható tavaly.
A gazdaság egyre inkább villamosenergia-intenzívvé válik, részben az úgynevezett "új minőségű termelőerők" ösztönzése miatt. Ez magában foglalja olyan ágazatok fejlesztését, mint a repülőgépgyártás, a napelemek és az elektromos járművek előállítása.
Az elektromos járművek terjedése is hozzájárul az energiaigény növekedéséhez.
Az EV-k töltésére irányuló kereslet tavaly 38%-kal ugrott meg, bár szakértők szerint ez még mindig "nettó klímanyereséget" jelent a hagyományos járművekhez képest.
A mesterséges intelligencia térnyerése szintén növeli az energiaigényt. A Goldman Sachs elemzői szerint az adatközpontok energiafogyasztása a jelenlegi 1,6%-ról 2030-ra várhatóan a teljes energiafogyasztás 5%-ára nő.
Az elmúlt években tapasztalt hőhullámok is hozzájárultak az energiaigény növekedéséhez, a légkondicionálók használatának emelkedésével.
Bár vannak jelei annak, hogy Kína ipari fellendülése lassulhat, a kormány várható gazdaságösztönző intézkedései és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek miatt továbbra is sok a bizonytalanság az ország jövőbeli energiafelhasználását és kibocsátás-csökkentési céljainak elérését illetően.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
