Novemberben az előzetes adatok szerint 1283 millió euró hiány halmozódott fel a magyar külkereskedelmi mérlegben. Ez minden idők harmadik legnagyobb áruforgalmi deficitje. Lehetett sejteni, hogy pocsék lesz a novemberi adat, hiszen a gázárak nyár végi, ősz eleji emelkedése az ősz végi importszámlákban éreztethette leginkább a hatását.
Novemberben a magyar ipari termelés volumene 0,7 százalékkal maradt el az októberi szinttől - jelentette a KSH. Az adat kellemetlen meglepetést jelent ahhoz képest, hogy az ipar mindeddig viszonylag jól teljesített az orosz-ukrán háború kitörése ellenére is.
A Világbank attól tart, hogy a további kedvezőtlen sokkok 2023-ban recesszióba taszíthatják a világgazdaságot, ami különösen a kis államokat érinti majd – számol be a hírről a Bloomberg.
Felesleges szépíteni: siralmas évet zártak 2022-ben a hazai részvényalapok, mindössze négy sorozat tudott 10% feletti hozamot elérni, ezeken kívül hat sorozat volt pluszban tavaly és itt a vége, a többi lakossági, 87 forintos sorozat mínuszban zárta az évet. Csodálkozni mondjuk nem kell, tavaly szinte a világ összes tőzsdéje is siralmasan teljesített, ez pedig rányomta bélyegét a hazai részvényalapok hozamaira is. Az biztos, hogy nem a megszokott piacokon lehetett pénzt keresni tavaly.
Olyan gyenge kiskereskedelmi adat érkezett, ami a romlásra számító makroelemzőket is meglepte. Az év első felének egyszeri transzferei kifutottak, már csak a növekvő infláció és a csökkenő reálbérek maradtak velünk. A novemberi kiskereskedelmi számok a szakértők szerint megerősítik, hogy Magyarország technikai recesszióban lehet. Mindeközben a csökkenő volumenek és az üzleteket sújtó terhek miatt további bolcsődökre számítanak.
Nikolaos Panigirtzoglou, a JP Morgan stratégája úgy véli, hogy az 1969-ben kezdődött recesszió egyezik meg a leginkább az elmúlt év "recesszió előtti" részvénypiaci mintázatával - írja a MarketWatch. A stratéga azt is elmondta, hogy mit jelent ez a részvénypiaci kilátásokra való tekintettel.
Két évtizedes csúcshoz értek a magyar kötvényhozamok tavaly, amelyeknek az infláció és a kamatemelések mellett a gyenge forint sem tett jót. Nem voltak könnyű hozamszerzési helyzetben a magyar kötvényalapok, különösen a hosszú futamidejű, magyar piacra fektető alapok szenvedtek 2022-ben. Nagyon is jól vannak viszont a pénzpiaci alapok, amelyek az elmúlt évek nulla körüli hozamsivatagából tavaly sok esetben a kötvényalapokat is meghaladó hozamokat értek el. Ami még érdekesebb, hogy bár a hozamok még nem az igaziak, elképesztő vagyonok áramlottak tavaly a kötvény- és pénzpiaci alapokba, sok esetben a lakossági állampapírok kárára.
Tíz éve, vagyis 2013 óta nem volt olyan gyenge a december az adásvételek számát tekintve, mint 2022 végén. Ahogy korábban megírtuk, a tavalyi utolsó hónapban mindössze 6474 lakás cserélt gazdát és az azt megelőző hónapok is nagyon visszafogottak voltak. Vajon ez a trend kitart az idei évben is? Nézzük, milyen folyamatok határozhatják meg 2023-ban a lakáspiacot, mi szól a kereslet további csökkenése mellett, és mi szól ellene, illetve, milyen lakások lehetnek továbbra is népszerűek a piacon?
A közgazdászok várakozásai szerint az Egyesült Királyság gazdasági visszaesése 2023-ban majdnem olyan mély lesz, mint Oroszországé, mivel a háztartások életszínvonalának erőteljes csökkenése visszaveti az aktivitást - írja a CNBC.
A 2022-es évre még nagyon sokáig fogunk emlékezni: a sokadik hullám és oltás után kezdtük végre elfelejteni a koronavírust, és mire a nyomasztó emlékeket az asztal alá söpörve fellélegezhettünk volna, Vlagyimir Putyin egy váratlan mozdulattal felborította azt a bizonyos asztalt, és a vírushoz hasonlóan olyan helyzetet teremtett, amit előtte senki nem vélt elképzelhetőnek. Jött tehát a háború, elszabadult a már előtte is meredeken emelkedő infláció, a monetáris politika példátlan tempójú kamatemelésekkel próbálta és próbálja tartani a lépést, közben egyre hangosabban kopogtat az ablakon a globális recesszió réme. Az ehhez hasonló helyzetekben a történelem során gyakran a különböző menekülőeszközöknél kereste a helyét a tőke: a 2022-es év viszontagságai után elmondhatjuk, hogy egy elég minőségi táptalaj alakult ki az arany csillogásához 2023-ra. De mit gondolnak az elemzők, miért lehet az idei év sztárterméke a sárga nemesfém? És ha ez valóban így lesz, akkor mégis milyen konkrét befektetési lehetőségek kínálkoznak?
A tegnapi könnyedebb nap után ma már beindulnak az adatközlések, a német munkanélküliségi számok közlése mellett BMI-adat is jön az USA-ból. Az ázsiai tőzsdéken ma reggel jó hangulat látszott, míg oldalazás után egyre jobb hangulat látható az európai börzéken is. Amerikában ugyancsak pluszban nyitottak a tőzsdék, de a kedvezőtlen szállítási adatok után komoly esésben van a Tesla részvénye, és az Apple-t is megütötték, ez pedig lefordulást hozott a piacokon. Közben a mai emelkedésével több mint fél éves csúcsra ért az arany jegyzése, és egyes elemzők szerint egyébként a november eleje óta tartó kiváló teljesítménynek közel sincs még vége, a recessziós félelmek árnyékában könnyen lehet, hogy 2023 az arany éve lesz.
Nem volt könnyű év hozamszerzési szempontból 2022 az abszolút hozamú alapoknak, a részvénypiacok visszaesése, a kötvénypiaci hozamok emelkedése, a geopolitikai feszültségek, az inflációs nyomás és a recessziós félelmek a hazai profik által kezelt alapok teljesítményére is rányomták a bélyegüket. De még ezekkel együtt is volt pár alap, amelynek sikerült 10% felett hoznia tavaly. A legnagyobb abszolút hozamú alap most is az OTP Supra, amely több év szenvedés után ismét szép hozamot tudott felmutatni a befektetőknek. A legjobban teljesítő alap pedig az lett, amelyik a kötvényhozamok emelkedésére fogadott.
A dollár uralma véget ér, a kötvények felpattannak és a feltörekvő piacok újra emelkednek - ez csak néhány azok közül az szcenáriók közül, amelyekre a nemzetközi alapkezelők 2023-ban számítanak. Az égekbe szökő infláció és az elmúlt 12 hónap során látott közel 300 jegybanki kamatemelés miatt a hangsúly most már erősen arra helyeződik, hogy a gazdaságok mennyire rogynak meg a magasabb kamatlábak alatt, és hogy ez kényszeríti-e az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-t és társait a monetáris politikai irányváltásra. A Reuters friss cikkében összegyűjtött öt olyan kereskedési ötletet és témát, amelyet a világ alapkezelői ajánlanak az idei évre.
Több mint két és fél éve nem mért aktivitási mélyponton zárta a tavalyi évet a brit gyáripar a kedden ismertetett átfogó decemberi mérőszámok alapján. Egybehangzó elemzői vélemények szerint a brit gazdaság egésze is már recesszióban van.
A Scion Asset Management alapítója, Michael Burry szerint az infláció ugyan elérte a csúcspontját, de a kormányzati ösztönző intézkedések hatására valószínűleg ismét felgyorsul - írja a Bloomberg.
Keményebb lesz a következő 12 hónap, mint 2022 volt, a világgazdaság egyharmadát recesszió fogja sújtani idén – írja az IMF vezetőjét hivatkozva a Financial Times.
A kamatkörnyezet 2022-es emelkedése ellenére a 20 legnagyobb európai bank közül még mindig csak 2 bank (a svájci UBS és a finn Nordea) részvényeivel kereskednek a tőzsdén könyv szerinti érték felett – írja a Financial Times.
Nem sok befektető fogja megköszönni a tavalyi évet: a tőzsdék beszakadtak a különböző makrogazdasági és geopolitikai események miatt, de főleg a jegybankok kamatemelési ciklusának elindulása nyomta rá a bélyegét a piaci hangulatra. Utóbbinak viszont már látszik a vége, legalábbis ami a sorvezetőnek számító amerikai jegybankot illeti, bár azzal kapcsolatban továbbra is vannak kérdések, hogy mégis meddig maradhat magas a kamatszint. A másik nagy kérdéscsokor a várható recesszióval kapcsolatos, egészen pontosak azzal, hogy hol, mikor, és mekkora recesszióra lehet számítani. Ha ezekre a kérdésekre megtaláljuk a választ, akkor annak megfejtéséhez is közelebb kerülünk, hogy mikor és mibe érdemes befektetni 2023-ban. Ehhez nagy segítséget nyújt annak szemrevételezése, hogy a legnagyobb amerikai bankok elemzőcsapatai milyen tőkepiaci folyamatokra számítanak az idei évben.
2022-ben a világ legnagyobb jegybankjai olyan lépésekre kényszerültek, amelyekre 40 éve nem volt példa, a jövő közgazdasági tankönyvei egészen biztosan sokat hivatkoznak majd a tavalyi évre. Amit viszont még nem tudunk, hogy milyen felhanggal teszik majd ezt. Jelenleg abban reménykedünk, hogy a 2022-es jegybanki szigorítások évét sikerként jellemzik majd, ugyanis még csírájában elfojtották vele a magas inflációt. Megvan viszont az esély arra is, hogy a kamatemelések évét a recesszió éve követi majd, és ez némileg árnyalja majd a jegybanki szigorítás interpretációját.
Alig, hogy kezdett feleszmélni a világ a koronavírus járvány okozta megpróbáltatásokból, máris újabb kihívásokkal kellett szembenéznünk: az orosz-ukrán háború kitörésével egekbe szökő energiaárak, az évtizedes csúcsokra emelkedő infláció, majd a jegybankok agresszív kamatemelései nem mindennapi kihívás elé állították a gazdasági szereplőket. Ezt követően pedig a 2023-as év is érdekesnek ígérkezhet, a Saxo Bank elemzői pedig összeállították szokásos újévi előrejelzésüket, melyek között találunk igencsak meghökkentő eseményeket.