Keresett kifejezés: orbán | Találatok száma: 79865 Új keresés
Lengyelországban 13 hónapja a legmagasabb szintre emelkedett az éves infláció januárban a lengyel statisztikai hivatal nem végleges adatai szerint. A magas adatért elsősorban a lakhatási költségek ugrása volt felelős, melyek éves szinten 8,8 százalékkal emelkedtek.
Japán GDP-je 0,7%-kal nőtt negyedéves alapon a 2024 negyedik negyedévében, ami meghaladta az előző negyedév felülvizsgált 0,4%-os növekedését és a piaci konszenzus 0,3%-os várakozását. A gazdasági növekedés elsősorban az erős külső keresletnek köszönhető, különösen a félvezetők iránti globális kereslet növekedése segítette az exportot és a vállalati beruházásokat, miközben a belföldi kereslet valamelyest gyengült.
A forint árfolyama az elmúlt héten jelentős mozgásokat mutatott, miután az ukrajnai béketárgyalásokkal kapcsolatos remények és az amerikai inflációs adatok felerősítették a piaci volatilitást. A következő napokban a befektetők figyelme az MNB keddi devizatartalék-adatára, valamint a szerdai amerikai jegybanki jegyzőkönyvre irányul, amelyek befolyásolhatják a forint és a dollár árfolyamát. Leginkább a geopolitikai fejlemények rángathatják meg a piacokat.
A hétvégén lezajlott a várva várt Müncheni Biztonsági Konferencia és bár magán az eseményen orosz delegáció híján nem volt semmilyen „béketárgyalás,” a rendezvénnyel párhuzamosan orosz-amerikai vonalon több, jelentősnek mondható lépés is történt az orosz-ukrán háború lezárása felé. Megvan a Trump-Putyin találkozó helyszíne, talán időpontja is, elkezdődtek az előkészületek és hivatalos keretek közt is javult Moszkva és Washington diplomáciai viszonya. Mindezektől függetlenül Ukrajna és Európa sem lehet túlságosan boldog: továbbra is úgy néz ki, hogy Trump inkább gyors, mintsem tartós békére törekszik, Ukrajna valószínűleg legalább de facto el fogja veszteni területeit és a NATO-ba se kerülhet be, az EU-t pedig teljesen ki akarja hagyni a Fehér Ház a béketárgyalásokból, de azért Ukrajna védelmét rájuk lőcsölnék. Nézzük meg, mi történt az elmúlt napokban az orosz-ukrán-amerikai békekötés témájában.
IT vezetői körkép a hazai nagyvállalatok 2025-ös várakozásairól.
Tavaly júliusban néhány republikánus képviselő azt hangoztatta, Kamala Harris alelnök csak a származása és a neme miatt jutott pozícióhoz, miután a volt kaliforniai szenátor átvette a demokrata párti elnökjelöltséget Joe Bidentől. Idén a halálos áldozatokkal járó, Los Angeles környéki erdőtüzek közepette Kristin Crowley tűzoltóparancsnokot azért támadták, mert a tűzoltóságon belül nagy hangsúlyt fektet a sokszínűségre. A pár héttel ezelőtti washingtoni helikopterbaleset kiváltó okai kapcsán szintén előkerültek ugyanezek a vádak, különösen Donald Trump amerikai elnök kormánya részéről. A három közelmúltbeli esetet három betű, a D, az E és az I köti össze. De ha már ennyit emlegetjük, mit takar pontosan ez a rövidítés, és mi vezetett odáig, hogy az amerikai politika egyik legmegosztóbb kérdésévé váljon?
A Dubajból hazafelé tartó Orbán Viktor a Mandinernek adott rövid interjút, amelyben az ukrajnai háború lezárásáról is beszélt.
A tengerszint emelkedése nem csupán egy távoli ökológiai probléma, hanem egy olyan globális kihívás, amely társadalmi, gazdasági és politikai szinten is sürgető megoldásokat igényel. A hatékony alkalmazkodás és kárenyhítés összetett döntéseket és hosszú távú tervezést követel meg. A kérdés nem csupán az, hogy milyen technikai megoldásokkal védhetők meg a part menti közösségek, hanem az is, hogy milyen társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők befolyásolják az egyes régiók alkalmazkodási lehetőségeit.
Az európai vezetők informális találkozót terveznek Ukrajnáról, amelynek részleteiről jelenleg is egyeztetések folynak. A francia elnökség egyik tisztviselője megerősítette, hogy Franciaország tárgyalásokat folytat szövetségeseivel a lehetséges csúcstalálkozóról, bár konkrét döntés még nem született - írja a Reuters.
Az éghajváltozással kapcsolatos szélsőséges eseményeket érthetően rendkívüli médiafigyelem kíséri, legyen szó extrém hőhullámokról, évszázados rekordokat megdöntő árvizekről, katasztrofális erdő- és bozóttüzekről. Ugyanakkor kevesebbet beszélünk és olvasunk a klímaváltozással kapcsolatos tengerszintemelkedésről. Talán azért van ez így, mert ez a jelenség egy kevésbé látványos hosszabb távú folyamat, amely jelenleg még nem jár együtt komoly emberi áldozatokkal és súlyos gazdasági károkkal.
Bár az infláció felett mintha győzelmet hirdettünk volna, az elmúlt időszakban számos olyan adat jött az USA-ból, ami szerint épp most kezd újjáéledni. Vajon tényleg kell emiatt tartani, és ha igen, akkor az hogyan érintheti a kamatokat és a befektetéseinket?
Ha felületesen nézzük, a nyugati szankciók nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot, sőt paradox módon hozzájárultak a növekedés visszaállításához. Mindez az állami kiadások drasztikus emelkedésének, a belső fogyasztásnak és a szankciók által előidézett importhelyettesítésnek köszönhető. A kedvező számok mögött mélyebb problémák húzódnak: a gazdasági növekedés döntően a hadikiadásokból fakad, a munkaerőhiány és az infláció egyre súlyosbodik, miközben az orosz technológiai fejlődés elmarad. Mindez arra utal, hogy bár Oroszország egyelőre elkerülte az összeomlást, a hosszú távú fenntarthatóság kérdéses, és a háború befejezése válhat a gazdasági stabilitás kulcsává.
Többpólusúvá váló világunkban az Egyesült Államok relatív súlya egyre csökken, ezzel párhuzamosan azonban új pólusteremtő hatalmak jelennek meg a színen. Miközben a világot egyre inkább az Egyesült Államok és Kína küzdelme határozza meg, Oroszország pedig régi befolyása újraélesztésével próbálkozik, új kihívók is megjelentek, akik szintén szerepet követelnek a nagy globális játszmában. Az éppen Münchenben zajló biztonsági konferencia az esemény előtt adta közre éves biztonsági jelentését „Multipolaritás” címmel, amelyben külön fejezetet kapott három ilyen kihívó: India, Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság. Cikkünkben ezeket a fejezeteket ismertetjük.
Hírszerzési jelentést tett közzé pénteken a brit védelmi minisztérium az ukrajnai konfliktusról, ezúttal a drónháború számairól.
Az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatos piaci bizakodás többhavi csúcsra ugrasztotta a forintot pénteken délelőtt az euróval és a dollárral szemben, de aztán éles fordulat mutatkozott piaci hangulati és technikai elemzési okok miatt. Az euró jegyzése így 401 alattról átmenetileg 403,5-ig, a dolláré 382-ről 385,5-ig ugrott, majd szinte teljesen visszasüllyedt. A befektetők figyelme most elsősorban a pénteken kezdődő Müncheni Biztonságpolitikai Fórumra irányul, amelynek keretében amerikai-orosz egyeztetés történik. A délutáni amerikai adatcsomagból a kiskereskedelmi statisztika a vártnál gyengébb lett, míg az ipari termelési adat erősebb, de ezekre a dollár mindkét esetben gyengüléssel reagált.
Dörzsölhetik a tenyerüket az amerikai bankárok Trump győzelme miatt: eddigi ismereteink szerint lazább tőkekövetelményekre, jóval enyhébb szabályozásra, illetve kifejezetten kriptobarát légkörre rendezkedhetnek be az érintettek. A kedvező széljárásnak köszönhetően az amerikai bankok még nagyobb versenyelőnyre tehetnek szert európai konkurenseikkel szemben ahhoz képest, mint ha megvalósultak volna a tavaly már körvonalazódó, lényegesen szigorúbb szabályozói elképzelések.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Az első részben a forint árfolyammozgását és az ezt kiváltó tényezőket elemeztük. Vendégünk Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője volt. A második blokkban arról beszéltünk, hogy újabb bővítés előtt áll az Európai Unió, és olyan országok csatlakozhatnak a közösséghez, amelyek felzárkóztatásra szorulnak. Ez Magyarországra is hatással lehet, mivel csökkenhetnek az uniós forrásokat. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. A harmadik részben a ma megjelent építőipari adatokat elemeztük Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével.
J. D. Vance amerikai alelnök pénteken előadást tartott a Müncheni Biztonsági Konferencián, amelyen többek között az Európára leselkedő veszélyekről beszélt.
Az ókorból eredő Valentin-nap ünnepe csak az utóbbi századokban vált egyértelműen a szerelem ünnepévé. Az ünnepet manapság sok kritika éri abból kifolyólag, hogy felesleges nyomást helyez azokra, akik egyedül vannak február 14-én, illetve drága ajándékok megvásárlásába kényszeríti bele a párkapcsolatban élőket. Más kritikusok szerint a szerelem megünneplésének nem egyetlen napról és különféle tárgyi ajándékokról kellene szólnia. De vajon az ünnepnap modernkori kritikái mennyire hatnak ki a Valentin-nappal kapcsolatos Google-keresésekre? Ennek járunk utána cikkünkben a Google Trends segítségével.
A Budapesti Értéktőzsde február 13-án a BÉT Legek díjátadó keretében idén is díjazta a pesti parkett 2024. évi kiemelkedő teljesítményeit, a díjak zömét a Tőzsdei Tanácsadó Testület szakmai zsűrije ítélte oda. Az Év legnagyobb új részvénybevezetése címet a Gránit Bank érdemelte ki, amely tavaly december 23-án jelent meg a tőzsde Standard kategóriájában. A Portfolio a díjátadón kérdezte az elmúlt hónapok tapasztalatairól, a tőzsdei jelenlétről és a Gránit-papírok árfolyamáról Hegedüs Évát, a pénzintézet elnök-vezérigazgatóját.
Orbán Viktor mai évértékelő beszédében bejelentette, hogy tényleg alkotmányos jog lehet a készpénzhasználat....
Ahogy közeledik a 2025-ös határidő a naptári üzleti éves vállalatok transzferár dokumentációjának elkészítésére... 
Ha már a múlt héten is a párkapcsolat volt a téma, folytassuk most szombaton is ezzel. Íme egy másik cikk a témában...
Meddig élvezhetjük reggeli kedvencünket? Hogyan hat rá a klímaváltozás? Milyen további kihívások várnak a kávéiparra?...
Egyértelmű, hogy egy alulárazott részvényben nagy a potenciál az emelkedésre. De a múlt példái bőven bizonyítják... 
Cser Tamással a (nem)olcsó európai részvényekről, Sándorfi Balázzsal a (nem)olcsó magyar ingatlanpiacról beszélgetünk...
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
