A fő keresleti és kínálati mutatók alapján tavaly kilőtt a fővárosi újlakáspiac, ráadásul a lendület idén több új, a keresletet és részben a kínálatot támogató tényező hatására minden bizonnyal kitart – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.
Az NBS beszerzésimenedzser-indexek a vártnál érdemben rosszabbul alakultak, pedig a többség elkezdte azt hinni, hogy Kínában végre megindulhat a gazdasági folyamatok tartós javulása.
A szintetikus kockázatátruházási megállapodások, angol rövidítéssel SRT-k olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek segítségével a bankok hitelportfóliójuk kockázatainak egy részét átruházhatják a piaci befektetőkre. A szigorodó tőkekövetelmények miatt a bankoknak több tőkét kell tartaniuk eszközeik mögött, az SRT-k viszont lehetővé teszik számukra a kockázatok mérséklését és a tőke felszabadítását, így utóbbit más üzleti területekre csoportosíthatják át. Nem minden alap nélkül emlékezteti ez az embert a 2008-as pénzügyi válsághoz vezető, félrecsúszott értékpapírosítási gyakorlatra: a Nemzetközi Valutaalap jelentése, majd a Financial Times cikke is foglalkozott azzal nemrég, milyen pénzügy stabilitási kockázatokat generálhat ez az - amúgy kockázatmérséklésre kitalált - megoldás.
Jelentős összeg hiányzik az államkasszából a napi e-matrica bevezetésével, ha azt feltételezzük, hogy mindazok, akik megvásárolták ezt a jogosultságot, 10 napos matricát vettek volna helyette.
A mentális egészség megőrzésében régóta ismert a közeli kapcsolatok szerepe, hiszen baj esetén tőlük várhatunk segítséget. Kevésbé kutatott azonban, hogy a tágabb kapcsolatrendszerünk is hatással lehet-e a pszichés jólétünkre. Egy új kutatásunkban 270 ezer ember közösségimédia-hálózatát és antidepresszáns-fogyasztását vizsgálva mutattuk ki, hogy a diverz kapcsolatokkal rendelkezők gyógyszerhasználata csökken. Az eredmények szerint a mentális egészség javulhat, ha több közösséghez tudunk kapcsolódni. A probléma újszerű, adattudományi megközelítése akár új terápiás lehetőségeket is felvethet.
A globális minimumadó reformja alapjaiban alakította át a nemzetközi vállalati adózást, célja a nyereségátcsoportosítás visszaszorítása és az igazságosabb adóteher biztosítása. Egy szlovákiai kutatás alapján a 2024-ben bevezetett szabályozás 4%-kal, azaz 117 millió euróval növelhette az ország társaságiadó-bevételeit, miközben csökkentette a nyereségátcsoportosítás mértékét. Bár a reform nem szünteti meg teljesen az adóelkerülést, jelentős lépést jelent az átláthatóbb adózás felé, miközben a kormányoknak és vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az új rendszerhez. Magyarország számára a szlovák tapasztalatok fontos tanulságokat nyújthatnak a gazdaságpolitikai alkalmazkodás terén.
Több mint tízéves mélypontot ért el a kereskedelmiingatlan-piac befektetési aktivitása tavaly, amikor megközelítőleg 425 millió értékben kötöttek ügyleteket Magyarországon. Különösen az év első fele volt gyenge: ebben az időszakban mindössze 180 millió euró értékű kereskedelmi ingatlan cserélt gazdát. Hogy idén mennyire lehetünk optimisták, az utóbbi években honnan jöttek a legnagyobb befektetők, és melyik szegmens most a legkeresettebb, azt az MNB kereskedelmiingatlan-piaci jelentése és iparági szakértők véleménye alapján gyűjtöttük össze.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy ezen a héten Donald Trump mozgatta a tőzsdéket: volt szó a vártnál lazább kereskedelempolitikáról, masszív AI beruházásokról, és legújabban az amerikai elnök alacsonyabb kamatokat, és olcsóbb olajat irányzott elő a Világgazdasági Fórum során. A tőzsdék általában pozitívan reagáltak Trump kijelentéseire, tegnap az S&P 500 új történelmi csúcsot döntött, amelyet ma további emelkedés követett az ázsiai tőzsdéken. Az ázsiai hangulatot az is támogatta, hogy Trump egy interjújában azt mondta, hogy a Hszi Csin-ping elnökkel folytatott legutóbbi beszélgetése barátságos volt, és úgy vélte, hogy kereskedelmi megállapodást tud kötni Kínával. Eközben az európai piacokon ma is többnyire kitartott az emelkedés, csak az amerikai piacnyitás közeledtével kezdtek veszíteni a lendületükből az európai indexek, miután az amerikai tőzsdék lefelé vették az irányt.
Friss térképeket közölt a független War Mapper az ukrajnai háború alakulásáról: jól látszik rajtuk, hogy a frontvonal több szakaszán is szorult helyzetben vannak az ukrán erők.
Az eurózóna gazdasága visszatért a növekedési pályára 2025 januárjában, bár az expanzió csak marginális volt, derül ki a HCOB és az S&P Global által közzétett előzetes bmi-adatokból.
Az eurózóna két legnagyobb gazdasága, Franciaország és Németország, januárban biztató jeleket mutatott a gazdasági helyzet stabilizálódására. Franciaországban a magánszektor teljesítménye tovább csökkent, de a visszaesés üteme lassult, míg a feldolgozóipar jelentős javulást ért el. Németországban a gazdasági aktivitás enyhe növekedést mutatott, a BMI index hét hónap után először lépte át az 50-es határt, jelezve a recesszió mérséklődését. Mindkét ország feldolgozóipara a legjobb teljesítményét érte el hónapok óta, és a szolgáltatási szektor is javuló kilátásokkal néz szembe.
Mivel a növekedési lehetőségek korlátozottak az olaj- és gáziparban, a befektetők elsősorban a részvényesi juttatásokból várják a hozamot, amely történhet osztalék és részvény-visszavásárlás formájában egyaránt. A Concorde legfrissebb elemzésében utánajárt, hogy a tavalyi erős évet követően hogyan fizethetnek osztalékot a régiós olajcégek.
Az európai bankszektor jelentős mértékű osztalékfizetésre és részvény-visszavásárlásra készül 2024-ben, folytatva ezzel a 2023-ban megkezdett trendet. Az UBS elemzése szerint a legnagyobb tőzsdén jegyzett európai és brit bankok összesen közel 123 milliárd eurót terveznek visszajuttatni részvényeseiknek, ami meghaladja a pénzügyi válság előtti csúcsot - írj a Financial Times.
Az államháztartások világszerte veszélyesen kifeszítettek. Az egy főre jutó növekedés folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjak, az oktatás, az egészségügy és a védelmi kiadások költségei egyre nőnek. Ezek a sürgős prioritások könnyen a GDP további 3-6 százalékát igényelnék. A zöld aktivisták mégis hangosan azt követelik, hogy a kormányok a GDP akár 25%-át is elköltsék a klímaváltozás nevében, ezzel fojtogatva a növekedést.
Az Egyesült Államok új elnöke jelentős energiapolitikai fordulatot tervez, amely a fosszilis energiahordozók kitermelését és exportálását helyezi előtérbe. A beiktatását követően aláírt elnöki rendeletek fő célja az energiakitermelés felgyorsítása: ezt az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és a környezetvédelmi szabályok lazításával kívánja elérni Trump, miközben a megújuló energiaforrásokat teljesen figyelmen kívül hagyja. Az új stratégia nemcsak belföldi növekedést, hanem a nemzetközi kereskedelmet is célozza, mivel az amerikai energiaexport a külpolitikai befolyás növelésének kulcsává válhat.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump bejelentette, hogy február 1-jétől 25 százalékos vámot tervez kivetni a Kanadából és Mexikóból származó autóimportra. Ez a lépés jelentős hatással lehet az észak-amerikai autóiparra, amely évtizedek óta határokon átnyúló működési modellt alkalmaz. Szakértők szerint a vámok rövid távon áremelkedéshez és munkahelyek elvesztéséhez vezethetnek.