Miközben recseg-ropog a magyar egészségügy a pandémia nyomása alatt, az orvostechnikai eszközök piaca – többek között a vírus hatására – elképesztő növekedésen van túl, ahogy a fejlettségi szintje is sokat változott a technológia újításoknak köszönhetőn. Ugyanakkor ezt a fejlődést nem követte párhuzamosan az uniós szabályozási háttér, amelynek hiánya nemcsak tagországi szinten okozott értelmezési gondokat, de olyan világszintű botrányoknak is megágyazott, amelyek végül kikényszerítették a piaci szereplők tevékenységének nagyobb felügyelet mellett való működését.
Fogalmazói hiba miatt került egy bírósági ítélet szövegébe az az állítás, hogy Oroszországból élelmiszert szállítottak a délkelet-ukrajnai szakadár luhanszki és donyecki területeken állomásozó orosz csapatoknak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.
Ki kell terjeszteni a minősített többségi döntéshozatalt az Európai Unió Tanácsában – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a Bundestagban.
A pénzmosás elleni fellépés elmulasztásáért a szabályozott pénzintézetekre kiszabott büntetések 2020-ban 2,2 milliárd dollárra emelkedtek, amely ötször nagyobb, mint 2019-ben. A trend 2021 első felében sem mutat változást.
Nyugati hírszerzők és politikusok szerint Oroszország készen áll arra, hogy megtámadja Ukrajnát, nemrég az ukránok az állítólagos inváziós tervek részleteit is ismertették. Ha hitelesek ezek a tervek, ha nem; amennyiben valóban sor kerül egy ilyen invázióra, kulcsfontosságú szerepet játszanának benne az orosz deszantosok, vagyis a VDV. Az orosz „kéksapkások” több szempontból is sajátos formációnak számítanak, hiszen önálló haderőnemként funkcionálnak, jól képzettek, magas szinten gépesítettek, de még saját állami ünnepnapjuk is van. Bár Zelenszkij-elnök szerint Ukrajna könnyedén kivédene egy orosz támadást, a számok nem éppen ezt mutatják.
Megjelentek a Saxo Bank szokásos Meghökkentő Előrejelzései (Outrageous Predicitions), melyben minden évben kevéssé valószínű, de reális eseményeket vesznek sorra a dán bank közgazdászai. A 2022-es kiadvány kulcsmotívuma a forradalom. A bank szakemberei szerint egyre hangsúlyosabb téma az energia jövője a jelenlegi egyenlőtlen világban, így ma már nem az a kérdés, lesz-e forradalom a világban, sokkal inkább az, mikor és hogyan megy az végbe.
A holland De Nederlansche Bank (DNB) bank engedélyt adott Európa vélhetően legnagyobb értékű első körös forrásbevonására, aminek során a Pollen Street Capital, brit magántőke alap 193 millió euró tőkét fektetett a bunq nevű kihívó bankba.
Abszolút el tudom képzelni, hogy az elszálló energiaárak és az erre adott energiakereskedői, illetve felhasználói stratégiák meglepő helyeken fognak feltörni a magyar gazdaságban és meglepő helyeken fognak problémát okozni az ellátási láncban – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjúban Losonczy Géza. A KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási üzletágának igazgatója emiatt rámutatott, hogy a bankszektornak különösen nagy figyelemmel kell követnie az eseményeket, mert egyrészt finanszírozzák a kereskedőket, másrészt az értéklánc bármely szereplőjét. Az interjúban szóba került az is, hogy milyen kockázatkezelési stratégiákon keresztül tudják az egyes szereplők sikeresen átvészelni ezt a nehéz időszakot, a távhőszektorban milyen irányú beavatkozásokra lenne szükség, illetve milyen makrogazdasági hatásai lehetnek a többszörösére emelkedő energiaáraknak. Utóbbi kapcsán Losonczy Géza rámutatott, hogy bár ez rövid távon lendületet adhat a megújuló energiás projektek terjedésének, de ha ezzel párhuzamosan nem nőnek a kiegyenlítő energia piacán a kapacitások, akkor a magas kiegyenlítő energiaárak nehéz helyzetbe hoznák a kormányzati megújuló energiás fejlesztési célokat, miközben az ellátásbiztonsági kihívásokat is fokoznák.
Ahhoz, hogy az Európai Unió gyorsan fel tudja futtatni a félvezető gyártást a saját területén, az állami támogatási szabályokat kell átírni és ehhez az uniós alapszerződés egyik ritkán használatos cikkéhez fognak nyúlni eszközként – jelezte az EU-Monitornak és több más uniós lapnak adott nyilatkozatában Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa (címlapképünkön). A francia származású biztos azt sem rejtette véka alá, hogy a 2030-as klímacél elérése érdekében mindenképpen támogatja azt, hogy a nukleáris energia is megkapja a zöld címkét az EU-ban, azaz fenntartható energiatermelési megoldásnak minősüljön abban a taxonómia-rendeletben, amely a napokban kerül véglegesítésre az Európai Bizottság asztalára. A paksi bővítés szempontjából is fontos brüsszeli jelzésnek voltak már előjelei az elmúlt hetekben.
Az Európai Bizottság 2021 júliusában fogadta be a „Fit for 55” javaslatcsomagot, hogy az unión belüli üvegházhatású gáz kibocsátás 2030-ig legalább 55 százalékos csökkenjen az 1990-es szinthez képest. Ehhez a Bizottság szerint szükséges a hidrogén energiahordozóként való, szélesebb körű alkalmazása, amit a magyarországi Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve az Európai Bizottság által közzétett hidrogénstratégiák is támogatnak. A technológia elterjedését azonban sok, egyelőre megválaszolatlan kérdés övezi, ezeket tekintik át a KPMG szakértői: Losonczy Géza, az Energetikai és Közüzemi szektor associate partnere, Sipos Márton az Üzleti tanácsadás menedzsere és Szécsi Katalin, az Energetikai és Közüzemi szektor szenior tanácsadója.
Az Egyesült Államok banki felügyeleit intézmények nyilvánosságra hozták a kriptopiacok szabályozását célzó terveiket. Ez egy feladatlista, amiben megfogalmazták a jövő év legfontosabb teendőit, illetve egy új irányelvet, amely arra kötelezné a bankokat, hogy külön engedélyt kell kérniük a hatóságoktól mielőtt digitális pénzekkel kapcsolatos ügyletekbe bocsátkoznának.
A GFM Asset Management szakértője, Tariq Dennison szerint a pekingi szabályozói szigor akár még további 30 évig is eltarthat. A vagyonkezelő szerint azonban a hosszú távon gondolkozó befektetők a kilátások miatt egyre inkább vásárolják az olyan kínai technológiai cégek részvényeit, mint például a Baidu, az Alibaba, a Tencent és a JD.com. Dennison szerint a mostanában hozott szabályozások hosszú távon inkább megerősíthetik ezeket a vállalatokat.
Az energiaárak (földgáz, villamosenergia) történelmi magasságokba emelkedtek. Ennek okaival, hátterével sokan foglalkoznak. Elemző központok, energiaszolgáltatók és kereskedők, befektetési elemzők és stratégák mondják el a véleményüket. Úgy tűnik, strukturális magyarázata is van a mostani őrületnek, de az árakat a piaci pszichózis lőtte az egekbe. Arról ugyanakkor még kevés elemzés készült, hogy a kialakult helyzet után mire lehet számítani rövid távon, és mi következik a magas és hektikusan változó energiaárakból közép vagy hosszabb távon.
Magyarország egyre láthatóbb a globális zöld pénzügyi „térképen”: egy, a napokban publikált globális fenntarthatósági elemzés sok tekintetben az élenjárók közé sorolja hazánkat és az MNB-t. Eközben az OTP Bank révén imagyar pénzügyi szereplője is lett a fenntarthatóságot célul kitűző egyik legfontosabb nemzetközi bankolási kezdeményezésnek – hívta fel a figyelmet a jegybank.
Az Európai Bizottság szerdán három új kezdeményezést fogadott el, melyek ahhoz szükségesek, hogy az Európai Unió valóra váltsa az európai zöld megállapodásban foglaltakat. A Bizottság új szabályokat javasolt az uniós piac kiszolgálása céljából végzett erdőirtás visszaszorítására, illetve az unión belüli hulladékszállításra, továbbá egy új talajvédelmi stratégiát is előterjesztett.
Néhány napja két fontos döntés is született az Országgyűlésben: Magyarország katonákat küld a Száhel-övezetbe és meghosszabbításra került a honvédség iraki missziója is. A külföldi missziókon résztvevő magyar katonák főleg támogatói és tanácsadási feladatokat látnak el instabil, némely esetben kifejezetten veszélyes országokban; feladatuk elsősorban a migrációs forráspontoknak számító országok stabilizálásának elősegítése és a terrorellenes harc támogatása. A Honvédelmi Minisztérium kérdésünkre elárulta: jelenleg összesen 10 országban, 14 külföldi misszión vesznek részt magyar katonák, a jövővel kapcsolatosan pedig megemlítették, hogy a száheli szerepvállalás mellett a Magyar Honvédség látja el majd 2022 második felében a balti államok légtérrendészeti feladatait is.
Nagy változásokhoz kellett alkalmazkodniuk a covid alatt a hazai ingatlanfejlesztőknek. Az irodaházak használatában a hibrid megoldások szinte mindenhol elterjedtek, a turisták számában a korlátozások miatt drasztikus visszaesés következett be, miközben az ipari, logisztikai ingatlanok iránt egyre nagyobb a kereslet. Hogy mit jelentett mindez egy olyan fejlesztő életében, aki mindhárom szektorban érdekelt, miben lettek óvatosabbak a bérlők, a befektetők vagy a finanszírozók, mit jelentenek a projektek szempontjából az építőipari nehézségek és a fenntarthatósági szabályozások, arról Székely Ádámmal, az Infogroup ügyvezető igazgatójával és tulajdonosával beszélgettünk.
Biztos mindenki elgondolkozott már azon, hogy milyen harctéri teljesítménnyel bírna egy több évszázaddal ezelőtti technológiát képviselő haditechnikai eszköz egy mai csatatéren. A szír lázadók megválaszolták a kérdést, akik videót is készítettek arról, hogy egy látszólag XIX. században készült ágyúval bombázzák a szír kormánykatonák állását.
A napokban írtunk arról, hogy egy szimulált összecsapás során fölényes győzelmet arattak Nagy-Britannia tengerészgyalogosai amerikai bajtársaik fölött. Az ötnapos hadgyakorlat félidejénél gyakorlatilag megadták magukat az amerikai tengerészgyalogosok, mert a britek teljesen megsemmisítették katonai eszközeiket. A brit haderő és média most harsányan büszkélkedik a győzelemmel, az amerikaiak pedig dühösek. Nézzük, mi történt az igencsak jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó Green Dagger fedőnevű gyakorlaton.
