Dodik 2023-ban került vád alá, miután olyan törvényeket írt alá, amelyek felfüggesztették az alkotmánybíróság és Christian Schmidt bosznia-hercegovinai főképviselő döntéseit.
A történtek háttere, hogy a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződés során Bosznia-Hercegovinát két úgynevezett entitásra osztották, egy bosnyák-horvát entitásra, illetve a Szerb Köztársaságra, de létrehoztak egy főmegbízotti pozíciót is, amelynek betöltője kötelező erejű rendelkezéseket hozhat.
Dodik valószínűleg elkerüli a most kiszabott börtönbüntetést, mivel Boszniában pénzbírsággal kiváltható az egy évnél nem hosszabb szabadságvesztés. A szerb vezetőnek két hete van, hogy fellebbezzen a döntés ellen.
Dodik ma Banja Lukában, a szerb entitás fővárosában híveinek azt mondta:
Mától nincs Bosznia-Hercegovina. A nép támogatására van szükségem, és elmegyek a végsőkig.
A boszniai szerb vezető megjegyezte, a szerdai nap folyamán beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is. A EuroNews értesülése szerint Vučić összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését, és bejelentette, hogy szerda este Banja Lukába utazik.
Dodik jó viszonyt ápol Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz államfővel is. Moszkva elfogadhatatlannak nevezte a boszniai bíróság döntését.
Milorad Dodik elleni vádemelés tisztán politikai jellegű, nyugati ihletésű. Ez az egész balkáni régió stabilitására fog csapást mérni
– közölte az orosz külügyminisztérium.
Címlapkép forrása: Pierre Crom/Getty Images
