Az Európai Unió energiapolitikájának hangsúlyosabbá tétele nem csupán a klímavédelmi célok elérését segíti, hanem kulcsfontosságú a gazdaság erősítéséhez és a társadalmi jólét fenntartásához is.
Azonban az unió energiaszektora nehéz időszakot él meg.
Csak hogy rávilágítsunk a probléma súlyosságára, két példát kiemelünk a Bizottság anyagából:
- Az unió energiabehozatali kitettsége még mindig jelentős, hiszen az EU gázfogyasztásának 90%-a továbbra is importból származik. Ez nem csak geopolitikai kockázatot jelent a régió ellátásbiztonságában, hanem a földgázárak változékonyságával szembeni kiszolgáltatottságot is növeli - utóbbi pedig erősen kihat az európai áramárakra is.
- Részben ennek is köszönhetően a háztartások és a vállalkozások energiaköltségei drasztikusan megemelkedtek, amit jól példáz az, hogy az ipari villamosenergia-árak 2023-ban 97%-kal haladták meg a 2014–2020-as átlagot, ami versenyképességi hátrányt okoz.
Válaszul az Európai Bizottság a mai napon kiadta a Megfizethető Energiáról szóló Akciótervét (Action Plan for Affordable Energy), amelynek lényege, hogy
konkrét, rövid és hosszú távú intézkedések mentén biztosítsa a versenyképes, megfizethető, biztonságos és zöld energiát az európai polgárok és vállalkozások számára.
Az akcióterv egyszerre reagál az azonnali problémákra – mint amilyen a magas rezsi és az ellátási nehézségek – és foglalkozik a mélyebb okokkal, például Európa importfüggőségével és az energiarendszer modernizálásának szükségességével.
A megoldás ezekre a kihívásokra egy tisztább, költséghatékonyabb, eredményesebb és jobban összekapcsolt energiaunió kialakításában rejlik. Nem hátrálunk meg a zöld átmenettől – eltökélten és sürgősen cselekszünk
- emelte Dan Jørgensen, az energiaügyekért és a lakásügyekért felelős biztos az akcióterv kapcsán.
De mit is tartalmaz ez az akcióterv?
Az akcióterv nyolc fő intézkedési területet határoz meg, amelyekkel az EU válaszolni kíván a fenti kihívásokra.
A villanyszámlák megfizethetőbbé tétele
- Az akcióterv előirányozza a hálózati díjak ésszerűsítését olyan tarifarendszerek révén, amelyek a fogyasztói rugalmasságra és az olcsóbb energiaforrásokra építenek, hogy ezzel mérsékeljék a rendszerköltségeket és a felhasználói számlákat.
- Ezzel párhuzamosan javasolja a villamosenergia‐adók, valamint a nem energia jellegű terhek lefaragását (adott esetben akár nullára csökkentését) a többletköltségek kiküszöbölésére.
- A csomag hangsúlyozza továbbá a kiskereskedelmi verseny fokozását és a fogyasztók helyzetének erősítését egy „Polgári energiacsomag” keretében, amelynek része a szolgáltatóváltás akadályainak lebontása, az energiaközösségek támogatása és a célzott intézkedések bevezetése az energiaszegénység enyhítésére, hogy a háztartások kedvezőbb és tisztább energiaforrásokhoz juthassanak.
A villamosenergia költségeinek csökkentése
- Az akcióterv hangsúlyozza a hosszú távú szerződéses formák (PPA, CfD) elterjesztésének fontosságát, hogy a gázárak ingadozása kevésbé befolyásolja a villamosenergia-árakat. Ennek érdekében a Bizottság az Európai Beruházási Bankkal közös pilot programot tervez a PPA-k támogatására, továbbá útmutatót dolgoz ki a különbözeti szerződések megkötéséhez.
- Emellett kezdeményezi a megújuló energia- és az energia-infrastruktúra projektek engedélyezési folyamatának gyorsítását, előírva a tagállamoknak a vonatkozó uniós jogszabályok minél korábbi átültetését és végrehajtását. Ehhez kapcsolódóan a nemzeti engedélyező hatóságok hatékonyságának növelését és digitális eljárások bevezetését is szorgalmazza.
- Ezt egészíti ki uniós szinten a tervezett „Hálózatfejlesztési csomag”, amely a rövidebb engedélyezési határidők és az adminisztratív akadályok csökkentésének szabályozási keretét teremti meg.
A gázpiacok megfelelő működésének biztosítása
- Az akcióterv felvázolja a gázárak mérséklésének egyik kulcsát a gázpiaci felügyelet és átláthatóság erősítésében. Ennek érdekében létrehoz egy Gázpiaci Munkacsoportot, amely átvilágítja a földgázpiacot, és további intézkedéseket javasolhat a piaci visszaélések megelőzésére, valamint a szabályozói ellenőrzés hiányosságainak felszámolására. Ide tartozik az energiapiaci és pénzügyi piacfelügyeleti szabályok (például REMIT) revíziója.
- Az akcióterv arra is kitér, hogy az EU közös beszerző erejét kihasználva jobb gázvásárlási feltételeket lehet elérni: folytatódhat a tagállamok fogyasztási igényeinek összehangolása és a közös LNG-beszerzési rendszer, miközben hosszú távú szerződéseket kötnek stabil LNG-szállítókkal.
- Emellett fontolóra veszi új konstrukciók, például a "japán modell" alapú külföldi befektetések alkalmazását a kedvezőbb és kiszámíthatóbb gázellátás érdekében.
Energiahatékonysági intézkedések
- Az akcióterv céljai között szerepel egy összehangolt uniós energiahatékonysági piac megteremtése, ami élénkítheti az energiahatékonysági szolgáltatások és beruházások piacát. Ezt szolgálja a Bizottság által létrehozott Európai Energiahatékonysági Finanszírozási Koalíció, amely több finanszírozási forrást kíván elérhetővé tenni, illetve pénzügyi ösztönzőkkel támogatni azokat a szereplőket, amelyek vállalatok számára fejlesztenek energiahatékonysági megoldásokat.
- A tervben szerepel továbbá az Európai Beruházási Bank programjainak kibővítése a kkv-k energiahatékonyságának fokozására, és felmerült egy uniós garanciarendszer előkészítése is az energiahatékonysági beruházások mértékének növelésére.
- Az akcióterv szerint a Bizottság frissíti az uniós energiahatékonysági címkézést és ökodesign keretrendszert, és további útmutatókat, digitális eszközöket bocsát rendelkezésre a megfelelés megkönnyítése érdekében, míg a tagállamok ösztönző programokkal segíthetik a fogyasztókat a régi, pazarló berendezések lecserélésében.
Az Energiaunió kiteljesítése
- Az akcióterv olyan hosszú távú, átfogó intézkedéseket irányoz elő, amelyek egy igazi Energiaunió megvalósulását támogatják, vagyis azt a célt, hogy tiszta és megfizethető energia akadálymentesen áramolhasson a tagállamok között.
- Ennek keretében a Bizottság 2025-ben Energiaunió Munkacsoportot hoz létre, és kiad egy Fehér Könyvet a villamosenergia-piaci integráció elmélyítéséről, aminek célja, hogy széleskörű párbeszédet indítson a piac jövőjéről.
- Emellett új stratégiák bevezetését is kilátásba helyezi az energiaátmenet felgyorsítására akcióterv számol egy Elektromosítási Akciótervvel, amely az energiarendszer további villamosítását hivatott ösztönözni, egy Digitalizációs és Mesterséges Intelligencia Ütemtervvel az energiaszektor számára, egy Fúziós Stratégiával, valamint egy átfogó Fűtési és Hűtési Stratégiával, amely a szektor dekarbonizációját gyorsítaná fel.
Háromoldalú szerződés a megfizethető energiáért
- Az akcióterv egy új árampiaci keretrendszert körvonalaz, amelyben az államok, az energiatermelők és a fogyasztók hosszú távú, háromoldalú megállapodásokat köthetnek, ezzel biztosítva kedvezőbb áramárakat. A modell arra épít, hogy ez a termelőknek garantált keresletet kínál (vagyis előre lekötött mennyiségeket), míg a felhasználók számára stabil, előre tervezhető és pénztárcabarát árakat nyújt. Arról, hogy ez hogyan is nézhet ki a gyakorlatban, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
- Az akcióterv emellett azzal is számol, hogy iparági szintű megállapodások jöhetnek létre – például a hidrogén vagy energiatárolás területén – annak érdekében, hogy ezek a kulcsfontosságú szektorok nagyobb léptékben és gazdaságosabban működhessenek.
Az ellátásbiztonság garantálása az árstabilitás érdekében
- Az akcióterv új uniós energiabiztonsági keret kialakítását helyezi kilátásba, amelynek célja a folyamatos ellátás és a stabil árak biztosítása. A Bizottság 2026 elején tervezi benyújtani a vonatkozó jogszabály-módosítást az EU jelenlegi ellátásbiztonsági rendszereinek felülvizsgálatára, a korábbi válságok során szerzett tapasztalatok felhasználásával.
Az energiaválságokra való felkészülés
- Az akcióterv olyan intézkedések bevezetését javasolja, amelyek a jövőbeni energiaár-válságok hatásait enyhíthetik. Az új uniós villamosenergia- és gázirányelvek lehetővé tennék, hogy kiemelt helyzetekben az EU Tanácsa „válsághelyzetet” hirdessen, és ezáltal sor kerülhessen rendkívüli piaci beavatkozásokra.
- A Bizottság iránymutatásokat is készít a tagállamok számára olyan programok kialakítására, amelyek pénzügyi ösztönzőt kínálnak az energiaválságok idején a csúcsidőszaki fogyasztás mérséklésére (például bizonyos órákban díjazva a fogyasztás csökkentését).
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images