Szinte teljesen leállt a hitelezés az eurozónában augusztusban, miközben a gazdaság továbbra sem növekszik, és a térség a recesszió szélére került – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) szerdán közzétett adataiból.
Ugyan a kormány részvétele nélkül, de szerda délelőtt 11 órakor újra tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, mivel az év elején 16 százalékkal megemelt minimálbér és a 14 százalékkal feljebb tornázott garantált bérminimum sokat veszített a reálértékéből. A jegybank legfrissebb várakozása szerint az idei átlagos áremelkedési ütem 17,9 százalék lehet, magasabb, mint amennyivel nőttek a legkisebb bérek.
A mai 100 bázispontos újabb kamatvágással és a monetáris eszköztár átalakításával párhuzamosan kiadta friss inflációs jelentésének főbb előrejelzéseit a Magyar Nemzeti Bank, amelyből az derült ki, hogy mind az idei, mind a jövő évi inflációs előrejelzéseit megemelte júniushoz képest a jegybank, amellyel párhuzamosan mind az idei, mind a jövő évi GDP-növekedési előrejelzéseit rontotta. Az idei évre így már akár enyhe recessziót is elképzelhetőnek tart éves átlagban a jegybank.
Sajtóközleményben reagált Nagy Márton minisztériumának ultimátumára a Magyar Bankszövetség. A kormány által a hitelezés helyreállítása érdekében elvárt intézkedési tervről nem esik benne szó, a bankok alacsony teherviselő képességét viszont hangsúlyozza.
Júliusban a világkereskedelem volumene három éve nem látott mértékben csökkent – derül ki a friss adatokból. Ez annak a jele, hogy az emelkedő kamatlábak miatt kezd mérséklődni az áruk iránti globális kereslet.
A nyugati közvélemény összeomlást, a független közgazdászok két számjegyű visszaesést vártak Oroszországban a nyugati szankciók bevezetése után. Hamar kiderült, hogy egyik várakozás sem teljesül, de arra alighanem még az oroszok sem számítottak, hogy nemcsak az összeomlás marad el, hanem a tartós recesszió is: jövőre az orosz gazdaság teljesítménye már elérheti a háború előtti szintet. Oroszország meglepően ellenálló, de a kiváló teljesítmény nem felfoghatatlan, a GDP-növekedés helyreállása mögött jól azonosítható okok vannak. Ezek az okok arra is rámutatnak, hogy a növekedés fenntarthatósága legalábbis kérdéses, és az is egyértelmű, hogy a kedvező adatok ellenére az orosz kilátások továbbra sem jók. A stabilitási problémák már jelentkeztek is, és láthatóan aggasztják az orosz gazdaságpolitikai vezetést.
Ukrajna vagy kapitulál Oroszország feltételei szerint, vagy megszűnik államként létezni - írta Vjacseszlav Vogyodin, az orosz parlament alsóháza (Állami Duma) elnöke hétfői Telegram-bejegyzésében. Írásában „hét tényt” is felhozott, igaz azok meglehetősen egyoldalúan, csak az ukrajnai és a nyugati nehézségek oldaláról igyekeztek alátámasztani az eszmefuttatását és a kapitulációs felszólítását. Az orosz gazdasági, pénzügyi és katonai nehézségekről, és főleg utóbbi kapcsán az eredetileg kitűzött célok töredékének eléréséről nincs ezek között szó.
Ahogy csökken a magyar kamatelőny az európai, és főleg az amerikai kamatszintekhez képest, és közben minél tovább tart a magyar gazdaság visszaesése, úgy nő az esélye a növekedésösztönzés felé való elmozdulásnak és a gyengébb forint árfolyamnak. Tiszta vizet öntünk a pohárba: sorra vesszük, melyek most a magyar gazdaság legégetőbb kérdései, mik lehetnek az arra adott válaszok, reakciók és mi lesz a forinttal.
A hitelkártya-társaságok a 2008-as pénzügyi válság óta a legnagyobb veszteséget szenvedhetik el a Goldman Sachs jelentése szerint. Mindez nagyon betehet az amerikai fogyasztásnak is.
A hazai gazdaságpolitika vezetői részéről a Közgazdász Vándorgyűlésen elhangzott kijelentések miatt ismét a figyelem középpontjába került a költségvetés helyzete. Jól látható, hogy már a költségvetésért felelős miniszter is látja, hogy nincs minden rendben. Ezt az álláspontot támasztják alá a péntek délelőtt megjelent részletes államháztartási adatok, amelyek azt mutatják, hogy az áfabevételek oldalán már nem kicsi a baj, hanem óriási.
Továbbra is negatív a kötvénypiac kilátásaival kapcsolatban Bill Ackman, aki szerint a hosszú hozamok tovább emelkednek majd az államadósságok növekedése, a magasabb energiaárak és a zöld átállás költségei miatt – írja a Bloomberg.
Az egekbe szökő olajáraknak komoly következményei vannak világszerte, minden autós közvetlenül érezheti a bőrén a történetet, ugyanis egyre drágábban lehet tankolni a benzinkutakon. Ezen felül az olajár-emelkedés inflációra gyakorolt hatását sem lehet fél vállról venni, bár ennek súlyosságáról megoszlanak a vélemények. Az mindenesetre világos, hogy a szaúdiak árfelhajtó tevékenysége komoly fejtörést okoz a kormányzatoknak világszerte - adódik a kérdés, hogy meddig maradhat ilyen magasan az olajár? Mire számítanak az elemzők, mennyibe fog kerülni a Brent hordója 2023 végén? Elemzésünkben ennek járunk utána.
A 61. Közgazdász-vándorgyűlésen Matolcsy György, Varga Mihály és Bod Péter Ákos egy plenáris beszélgetés során vitatja meg a magyar gazdaság helyzetét. Matolcsy György jegybankelnök előadásában arról beszélt, hogy az MNB egyedül maradt az inflációs harc elején, tömegbalesetnek nevezte a gazdaságpolitikai kormányzati lépéseket és hangsúlyozta a monetáris és fiskális politikai együttműködés fontosságát. Bod Péter Ákos egyetemi tanár szerint a magyar gazdaság helyzetét nehezíti, hogy túl sok olyan külső tényezőnek van kitéve, amelyekre nincs ráhatása, jelentős esélyt lát arra, hogy recesszióközeli állapotba szorulhatunk. Varga Mihály pénzügyminiszter kritizálta a jegybank tavaly őszi kamatpolitikai lépéseit, valamint úgy látja, hogy politikai döntésen múlik majd az Európai Uniótól érkező források feloldása. A tárcavezető ismét elmondta, hogy az idei hiánycélt is átírják, és kiigazítási lépésként több intézkedést, köztük újabb bankadót is belengetett.
Bár az ingatlanpiaci kilátások a legtöbb szektor esetében nem indokolják az optimizmust, a Bécsben megrendezett CEE Property Forum 2023 konferencia résztvevői mégis bizakodva tekintenek a jövőbe. Ingatlanbefektetések terén például a legtöbben nem várnak csökkenést az elmúlt 12 hónaphoz képest, jóllehet a mostani szintek eleve nagyon alacsonyak, így nem csoda, hogy a szakértők harmada a befektetési volumen növekedésére számít. De mik a várakozások az egyes szektorok szintjén? Nézzük, mennyire indokolt az optimizmus és mi az a folyamat, ami a jövőben gyökeresen fogja felforgatni a ma ismert ingatlanpiacot!
Nem módosította alapkamatát a Bank of England. A brit jegybank csütörtöki bejelentése alapján a monetáris tanács az eddigi 5,25 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat.
Vészesen közeledik az idei Budapest Economic Forum, már egy hónap sincs hátra a Portfolio legfontosabb makrogazdasági-üzleti konferenciájáig. Az eseményen neves hazai és nemzetközi szakértők, közgazdászok, elemzők és cégvezetők segítségével elemezzük a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és kilátásait.
Strukturális változásokra van szükség Németországban, különben Európa legerősebb gazdasága gyorsan „Európa betegévé” fog válni – mondta ma Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója egy konferencián.
A 2020-as Covid-válság óta egy folyamatos harc, bizonytalanság, újraszervezés, átrendeződés, kihívás a hazai ingatlanpiac minden egyes szegmensének a mindennapja. Bezuhant a lakáspiac, aztán brutális erőre kapott és most megint összeomlott, eközben a retail először térdre rogyott miközben a logisztikai ingatlanokért öldöklő verseny indult, ma pedig mintha itt is fordulna a helyzet, eközben az irodaházak a home office okozta megpróbáltatásokkal és értelmezéssel küzdenek azóta, de szerencséjükre a szerződések tömege 3-5 éves, így csak mostanában és folyamatában jön el az igazság pillanata, ami ma már jóval szolidabb hatású lehet, mint lett volna 2021-2022-ben. Eközben a finanszírozást talán mindenki pontosan látja és bőrén érzi, hogy mennyire kilátástalan, de ami rosszabb, hogy bizonytalan, miközben a befektetők a legjobb vételeket keresik, de a nyomás nélküli (egyelőre) piacon nehezen mozdulnak az árak, ezért szinte befagyott minden.
De tényleg ennyire sötét a helyzet és cégek tucatjai, emberek százai lesznek kénytelenek egy időre elhagyni a hazai ingatlanpiacot és csak a legerősebbek maradnak talpon? Vagy azért sokkal kedvezőbb, bizalomtelibb és árnyaltabb ez a kép a fent lefestetthez képest? Ha kíváncsi vagy a valódi válaszokra, és a legfontosabb nyilvános és háttér-információkra a hazai ingatlanpiac jövőjéről, akkor ne hagyd ki szeptember 28-án a Portfolio Property Investment Forum konferenciát, ahol a hazai ingatlanszakma több mint 650 legfontosabb véleményvezére és cégvezetője találkozik! Részletek.
A közvélemény egyre biztosabb benne, hogy a Fed - történelmében gyakorlatilag először - sikeresen hajtja végre az úgynevezett puha landolást, azaz recesszió nélkül tereli vissza az inflációt a célhoz. A betonstabilnak látszó várakozás több ponton is billeg: egyáltalán nem biztos, hogy a gazdaság ereje tartós lesz, ha pedig mégis, nem látszik, miért ne pattanna fel ettől az infláció. A központi bank pontosan tisztában van a "felpattanó gazdaság-csökkenő infláció" érvelés tarthatatlanságával, és ha ezzel kapcsolatos vélekedését ma a nyilvánosság elé tárja, az meglepetésként hathat a piacokra. A kamatdöntésben ugyanis aligha lesz meglepetés, nem is ezért lesz érdekes a mai ülés.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy egy német-francia terv az EU átalakítását tűzte ki célul, aminek egyik nagy vesztese Magyarország lehet. Úgy semlegesítenék a vétófegyvert, hogy közben a kohéziós forrásokon keresztül továbbra is befolyást tudnának gyakorolni a magyar folyamatokra, ráadásul a legfontosabb uniós döntésekbe nem szólhatnánk bele. A témáról Szabó Dánielt, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. A műsor második részében Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke volt a vendégünk, akit a magyar makropályáról, valamint arról kérdeztünk, hogy miért hibás a jelenlegi gazdasági helyzetünkre a válság kifejezést használni.