Keresett kifejezés: alapok portfolio hu | Találatok száma: 1543 Új keresés
Azok után, hogy februárban indulása óta a leggyengébb értékesítési hónapot zárta a szuperállampapír, márciusban is gyengén kezdett: a friss adatok szerint múlt héten összesen 44,5 milliárdot jegyeztek le a papírból, ami az eddig mért második leggyengébb hét. Az értékpapíradatok alapján azonban továbbra is az állampapírok az egyetlenek, amelyek érdemi megtakarítást tudnak bevonzani a lakosságtól.
Komoly összeomlást okozott a világ tőkepiacain a koronavírus-pánik, az amerikai Dow Jones index pár nap alatt több mint 13,3%-ot, a magyar blue chipeket tömörítő BUX index 12,9%-ot esett. Érthető, ha valaki biztonságban szeretné tudni a pénzét egy ilyen kiszámíthatatlan környezetben, de több kiváló lehetőséget is teremtettek az események, melyekre lecsaphatnak a hozaméhesebb befektetők is. Megnéztük, mibe lehet érdemes fektetni a koronavírus-pánik közepette.
Nehéz nem szuperlatívuszokban írni az OTP eredményéről, az organikus növekedés és az akvizíciók miatt a bankcsoport rekord bevételt és profitot ért el tavaly, korábban soha nem volt még jelen annyi országban, szolgált ki annyi ügyfelet, működtetett annyi bankfiókot és foglalkoztatott annyi alkalmazottat, mint tavaly. Negyedévente több mint 100 milliárd forint profitot termelő, kiemelkedő profitabilitás mellett működő pénzgyár lett az OTP, sok európai bank vezére lehet irigy az OTP számait látva.
Rekord rekord hátán, pedig tavaly még nem is volt minden akvirált bank egész évben bekonszolidálva, ráadásul a menedzsment további akvizíciókat tervez, és még az osztalékot is alaposan megemelték, normális körülmények között egy ilyen gyorsjelentésre csukott szemmel kellene OTP-t venni, de elnézve a nemzetközi tőzsdei hangulatot, a koronavírus-para jó eséllyel mindent felülír.
A legnagyobb abszolút hozamú alapok is megsínylették az utóbbi hetek piaci kilengéseit, a Citadella kivételével mindegyik vizsgált alap hozama negatív idén. A koronavírus egyértelműen rányomta bélyegét a piacok teljesítményére, ez pedig a profi befektetőknek is feladja a leckét. A legnagyobb magyar alapoknak sem áll jól a szénája, egy olyan alap sincs köztük, ami érdemi hozamot tudna felmutatni a befektetőknek.
Közzétette az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan is a megtakarítási célú életbiztosításoknál már évek óta elérhető Teljes Költségmutatókat (TKM), ezzel nemcsak egymással, hanem fő riválisukkal, a nyugdíjbiztosításokkal is összehasonlíthatóvá váltak a nyugdíjkasszák, bár a két számítási módszertan enyhén eltér. A TKM-számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,55%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,89-5,69%-os terhelése.
Lakóparkokból és hotelekből épül a legnagyobb tavunkat körülölelő fal. Van még pár üres telek és elhanyagolt terület, amire lecsapnak a magyar és külföldi vállalkozók. A kormány ugyan szigorítja a területhasználatot, de nem tudja megakadályozni a fal továbbépítését. A megszerzett jogokat és tulajdonokat pedig erősen védi.
Egyre több az amerikai piacon is az ESG-nek minősített, tehát a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő alap, ezzel együtt pedig egyre nő az aggály azzal kapcsolatban, hogy ezek az alapok és befektetéseik mégsem annyira fenntarthatóak, mint azt hirdetik. Ezt vizsgálná ki az amerikai értékpapír-piaci felügyelet – számol be a hírről a Bloomberg.
Még korai felbecsülni a koronavírus gazdasági hatásait, de a magyar befektetési alapokat kezelő profi szakemberek szerint jó eséllyel inkább az első negyedévben-félévben lesznek csak érzékelhető negatív gazdasági következményei a járványnak és az ezt övező pániknak, hosszabb távú következményekkel nem biztos, hogy kell számolni. Akad olyan szakértő, aki szerint erősen túlreagálják a tőzsdék a járványt és olyan is, aki szerint komoly, de inkább csak átmeneti sokkot okozhat a vírus, abban viszont többnyire egyetértenek a profi szakemberek, hogy érdemes lesz bevásárolni, ha a piac eléri a mélypontot, melyre egyelőre még várni kell.
Hatalmasat estek a tőzsdék a koronavírus-pánik eszkalálódása miatt, a vezető nyugati indexek alig pár nap alatt 10% körüli mínuszba vágták le magukat, de a régiós részvények is hasonlóan negatívan reagáltak. Mindezt a magyar befektetési alapok is megérezték: a BAMOSZ legfrissebb elérhető, szerdai adatai szerint olyan alap is van, amely péntek óta 8% fölötti mínuszt szenvedett el. Bár a piac nagy része bukott, nem mindenki mínuszolt: a Hold HTM származtatott alapja 14% körüli hozamot ért el három nap alatt.
7,8 millió fontnyi tőkebevonást zárt le sikeresen a B-Social, egy londoni fintechcég, amely magát „közösségi bankként” aposztrofálja – számol be a TechCrunch.
A közelmúltban több cikk is megjelent arról, hogy a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) érdemben átrajzolta a hazai befektetési piacot 2019 júniusi bevezetése óta. A konstrukcióba a háztartások január végéig jelentős, mintegy 3400 milliárd forintot kitevő volument fektettek, ami nem meglepő a kedvező feltételei láttán. A MÁP+ amellett, hogy támogatja a háztartások megtakarítási rátájának magas szinten stabilizálódását, érdemi hatást gyakorol a hazai lakáspiacra is azzal, hogy tompítja a befektetési keresletet, különösen Budapesten. A fővárosi lakásárakat a kedvező makrofundamentumok mellett az erős befektetői jelenlét is fűtötte az elmúlt években, a lakásvásárlók 40-50 százaléka befektetési céllal volt jelen a fővárosi piacon. Ugyanakkor nem lehet elmenni azon gondolat mellett, hogy a „szuperállampapír” bevezetése megkésve jött, miközben időben is segíthetett volna. Az MNB már 2018 őszén hangsúlyozta, hogy a lakossági megtakarítások magas szinten történő stabilizálása kulcsfontosságú, amiben a lakossági állampapír stratégiának is fontos szerep juthat, valamint ugyanekkor már figyelmeztetett a budapesti lakóingatlanok túlértékeltségének kockázatára is.
17 új ETF-et (tőzsdén kereskedett alap) hoz be a magyar piacra az Amundi Alapkezelő, az MNB már regisztrálta az alapokat - derül ki az alapkezelő közleményéből.
Miközben az elmúlt időszakban csökkent a háztartások befektetési alapokban tartott pénze, új rekordot döntött a teljes alapkezelős piac: a befektetési alapok vagyona januárban 6530 milliárd forintra duzzadt. Ez legfőképpen a beáramló pénzeknek köszönhető, túl sok hozamot ugyanis nem tudtak múlt hónapban elérni az alapok. A legtöbb pénzt a kötvény, vegyes és abszolút hozamú alapok gyűjtötték.
Soha nem volt még annyi megtakarítása a magyar lakosságnak, mint 2019 végén: átlépte a háztartások bruttó pénzügyi vagyona a 60 ezer milliárd forintot. Ahogy sejtettük, tarolt tavaly a szuperállampapír: 100 forintnyi új lakossági megtakarításból 64 forint kötött ki állampapírban, 21 forint pedig folyószámlán. További 11 forint készpénzben maradt, miközben a pénzügyi szektorban elérhető többi megtakarítási formából ugyanennyi távozott. Ha az állampapír-forgalmazástól eltekintünk, a friss MNB-adatokból kitűnik a pénzügyi szektor egyre vérszegényebb teljesítménye a megtakarítások gyűjtésében. A piac szereplői március 5-ei Biztosítás 2020 konferenciánk öngondoskodási kerekasztal-beszélgetésén fogják értékelni a helyzetet.
A németek nem gazdagok, sőt, szegényebbek, mint a lengyelek vagy a görögök. A valószínűleg sokakat meglepő tény hátterében egy újabb meglepő tény áll: a német gazdaság lemaradt, szerkezete elavult, az ezt fenntartó német gazdaságpolitika pedig egész Európa számára súlyos következményekkel, áldozatokkal jár. De a német háztartások is áldozatok – részben emiatt kényszerülnek ugyanis arra, hogy a nullkamat világában egyre kevesebb hozamot és értéket képviselő pénzben tartsák megtakarításaikat. Ideje egy kicsit másképp (is) gondolkodni a német gazdaságról.
Sokat gyengült az utóbbi időben a forint elsősorban az euróval szemben, 2017 nyarán még 302 forintba került egy euró, most pedig 340-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nem forintos, hanem devizás befektetési alapban tartja a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 26-44%-os forintosított hozamot értek el kicsivel több mint egy év alatt. Sőt, van olyan alap is, amellyel 88%-ot lehetett keresni.
Innovációs Központot hozott létre a Semmelweis Egyetem: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan környezetet alakítanak ki, amely nemcsak támogatja az innovációs folyamatokat, hanem ösztönzi is azokat. A központ önálló igazgatóság, szakmai és stratégiai irányát a rektor a tudományos és innovációs rektorhelyettes közreműködésével felügyeli, január elsejétől pedig a szervezet feladatai is kibővültek. A rendszer gyakorlati működéséről Szigeti Gyula Péterrel, a központ igazgatójával és Sódar Gabriellával, a központ Technológia Transzfer Csoportjának vezetőjével beszélgettünk, akik az EIT Health legutóbbi Morning Health Talks eseményén is részt vettek előadóként.
„Európa lakosságának kétharmada él választott vezetők által irányított városokban, és valójában itt dől el, hogy megnyerhető-e a klímaharc” – hangsúlyozta 15 európai nagyvárosnak, köztük Budapestnek, az első embere abban a közösen aláírt levélben, amelyet az Európai Bizottság elnökének és az Európai Tanács elnökének címeztek és lényegében minél több közvetlenül a városoknak elosztott EU-forrást kértek azért, hogy besegítsenek a 2050-es klímacél teljesítésébe. A visegrádi országok fővárosainak vezetői emellett a kelet-közép európai demokráciák válságára hivatkozva, az EU alapértékeinek védelme érdekében is kérik a közvetlenül brüsszeli támogatások lehetőségét.
A 2021-2027-es uniós költségvetés végső kereteiről szóló döntés meghozatala érdekében február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és ennek apropóján a minap a Portfolio azt foglalta össze egy elemzésben, hogy milyen okok miatt vannak feszítő keretek a büdzsében, melyek a legfőbb vitás pontok a tagállamok között, illetve azt vázoltuk, hogy a magyar kormánynak és társadalomnak mire kell felkészülnie a feszítő keretek láttán. Az elemzésben a Közös Agrárpolitikára, a közvetlen támogatásokra és a vidékfejlesztési források kilátásaira is kitértünk és ennek kapcsán küldött szerkesztőségünknek vélemény cikket Dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese. Az alábbiakban az ő vélemény cikkét közöljük változtatás nélkül.
Elképesztőt mentek az állampapírok tavaly: az MNB friss statisztikái szerint december végére több mint 8000 milliárd forintot tartott a magyar lakosság állampapírokban, egy év alatt tízszer nagyobbat nőtt az állomány, mint a többi értékpapírnál összesen. A befektetési alapok a jól teljesítő piacoknak köszönhetően megmenekültek, és úgy tűnik, újra erőre kaptak az ingatlanalapok is.
Az RSM szakértői összefoglalták, hogy a vállalatoknak, a munkáltatóknak milyen, 2025 januárjától érvényben levő... 
Bár a tíz nap múlva hivatalba lépő Trump a klímaszkeptikusok táborába tartozik, bizonyos klímapolitikai folyamatokat...
Egy barna papírtáskával kezdődött és súlyos környezetrombolásba torkollt a bevásárlást segítő szatyrok evolúciója....
Mindig szomorú leszek, amikor hitelspirálban, vagy annak a határán levő ügyfelekkel beszélek. Ennek az egyik legfőbb...
Ma kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb...
A K&H Bank brókercége új lehetőséget indított, havi rendszeres megtakarítás ETF-ekbe. Hasonlóan működik, mint...
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
