Botrány! Törvénybe foglalnák a magasabb áramárakat?

Szokatlan egyetértésben, ritkán látott többséggel ment át múlt hét hétfőn az energetikai törvényeket módosító csomag az Országgyűlésen. A javaslatokat MSZP-s és Fideszes képviselők közösen nyújtották be, így három hét alatt már a szavazásra is sor kerülhetett. A Magyar Energia Hivatal (MEH) kb. féléve dolgozik a kötelező átvételi rendszerben termelők felülvizsgálatán, amelynek következményeként a MEH nemrég olyan bejelentést tett, ami szerint a kis kapcsoltan termelő erőművek közel fele kiesne a támogatással járó kötelező átvételi (KÁT) körből. A lobbi résen volt, és lépett. Ha nem megy másképpen, akkor törvényt ír, vagy legalábbis módosít. Aki eddig azt hitte, hogy rendeződni látszanak a KÁT-rendszer problémái, az most jól nyissa ki a szemét. Sok milliárd forintról lehet szó, és mindezt a "távhőfogyasztók érdekében" szöveg mögött kérik el.

"A magyar cégeket érintette legkevésbé hátrányosan a válság" - Világbank

A válság a magyar cégeket érintette legkevésbé hátrányosan, állapította meg a Világbank hat ország cégeit megkérdező felmérése alapján. 2009 júniusáig nálunk ment csődbe a legkevesebb cég, az értékesítés visszaesése a második legalacsonyabb, ráadásul a hat ország közül példátlan módon használták ki belső forrásaikat a válságkezelés során a magyar cégek. A Világbank 1686 cég megkérdezésével készített felmérést Bulgária, Magyarország, Románia, Lettország, Litvánia és Törökország üzleti környezetének állapotáról a gazdasági krízis során 2008 júniusától 2009 júniusáig. A legrosszabbul Lettország vállalatait érintették a válság eddigi hatásai.

Növekedés-szkepticizmus kezd sarjadni Európában?

Jobban aggódnak a munkanélküliség növekedése és a bűnözés terjedése miatt az európai polgárok a válság utóhatásaként, egyben saját jövőjük helyett inkább országuk általános állapotának romlásától tartanak a megkérdezettek az Európai Bizottság őszi Eurobarométer felmérése szerint. A krízis hatásai az egyes országok fiskális helyzetén, a munkanélküliség alakulásán még csak ezután mutatkozik meg.

A május-júniusi felméréshez képest a mostani, október-novemberi a lakosság kicsivel erősebb optimizmusát mutatja, 10 százalékponttal többen, 38 százalék mondta azt, hogy a krízis és annak munkaerőpiacra gyakorolt hatása már elérte a csúcsát. Viszont még mindig 54 százalék gondolja úgy, a legrosszabb még hátravan.

A Concorde Alapkezelő Privát vagyonkezelő - Privát bankár munkatársat keres (x)

H1N1: eddig 14 halálos áldozatot követelt az új vírus

Hétfőn újabb három, kedden pedig egy halálesetet hozott összefüggésbe a H1N1 influenzavírussal az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Ezzel már 14-re emelkedett az új vírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma. A legutolsó adatok szerint több mint másfél millióan oltatták be magukat.

Halállista: Ezekkel a légitársaságokkal tényleg nem kellene repülnöd

Három afrikai ország minden légitársasága felkerült az Európai Bizottság legfrissebb feketelistájára, amelyen azon cégek szerepelnek, amelyek nem üzemeltethetnek járatokat az Európai Unió területére biztonsági kockázatok miatt.

Alig hiszünk a szemünknek: a globalizációtól elfogynak a szegények

1970 óta eltelt 36 évben 80 százalékkal csökkent a napi 1$ dollárnál kevesebb jövedelemből élő legszegényebb réteg aránya. Így nézve nem is tett olyan rosszat a világnak a globalizáció és az ezzel együtt terjedő demokratizálódás és kapitalizmus. Bár az emberek egy jó része azt gondolja, hogy éppen a jelenlegi rendszerek miatt az egyenlőtlenség, a szegénység egyre nő, úgy néz ki ez mégsem így van, a globalizáció mégsem csak a multiknak és tőkéseknek kedvez. A szegénység mintegy 36 éven átívelő alakulását Maxim Pinkovskiy és Xavier Sala-i-Martin közgazdász vizsgálta tanulmányában. A kutatók a szegénységi küszöb több szintjét is megvizsgáltak, és úgy találták, mindegyik esetében jelentős volt a mérséklődés, a jólét pedig 128-145%-kal nőtt 1970 és 2006 között.

H1N1: a rendőrség is segít az oltóanyagok kiszállításában (3.)

Megegyezés született az Országos Rendőr-főkapitányság és az ÁNTSZ között, hogy a rendőrség is segít az oltóanyag kiszállításában - közölte mai sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter. Székely Tamás indoklása szerint erre az oltópontok nagy száma miatt van szükség.

Hol oltathatod magad 3000 forintért? - Itt a lista az oltópontokról!

Holnap reggel nyolc órától 29 oltópont fog megnyílni teszt üzemmódban. Az oltópontok alapvetően két intézménykörbe tartoznak: az ÁNTSZ oltási központjaiban, illetve a 11 egészségügyi minisztérium fenntartásába tartozó intézményekben is kialakítottunk oltópontokat - jelentette Székely Tamás egészségügyi miniszter csütörtök délutáni, oltópontokról szóló sajtótájékoztatóján. A tervek szerint jövő héttől már 200 oltóponton lehet hozzájutni a vakcinákhoz és ezek egy hónapon keresztül működnek majd.

Új pénzforgalmi szabályozás az Európai Gazdasági Térségben (x)

A kormány börtönbe zárja a jövő nyugdíjasait!

Az országgyűlésnek két héttel ezelőtt benyújtott törvénytervezet szerint a járadékszolgáltatások esetén a pénztártagok nagyon szigorú korlátozásokkal nézhetnek szembe, a tagoknak gyakorlatilag nincsen választási lehetőségük, egyedül az életjáradékkal kell beérniük. Nem kell messzire menni ellenpéldáért, az önkéntes pénztárak ugyanis jóval szélesebb palettát tesznek elérhetővé, az egyösszegű kivételtől kezdve egészen a banktechnikai járadékig mindent megtalálunk, sőt vegyes kifizetések is kérhetők. Az új szabályozás tehát a második pillér éppen épülő renoméja alatt vágja a fát, miközben még az is borzolhatja a kedélyünket, hogy meglehetősen drágán lehet majd hozzájutni az első időkben a nyugdíjunkhoz. Jó példa erre, hogy míg az átváltási plafon 5 százaléknál van meghúzva, addig már most is találhatunk olyan önkéntes pénztárat, ami fele ennyiért vállalja a járadék kifizetését.

24 órás készenlétben a Qualysoft fejlesztői (x)

Minimálbér-emelés? Inkább csökkenteni kellene! (Vélemény)

Gazdaságunk legbefolyásosabb vezetői minden évben majd’ két hónapot elvitatkozgatnak azon, hogy mennyivel is emeljék a minimálbért. Pedig csökkenteni kellene, ugyanis a legképzetlenebbek foglalkoztatásának folyamatos drágítása évente akár tízezreket áraz ki (az ebből a szempontból amúgy is kirívóan sanyarú helyzetben lévő) munkaerőpiacról. A jövőbeli növekedés, és így a hosszú távú szociális megfontolások miatt is fontos lépés helyett azonban maradnak a virtuális elosztogatósdi zsigeri reflexei.

Magyarország 104-ből a 27. helyen a jóléti listán

Magyarország a 27. helyen áll a belga Legatum Institute felmérése alapján készült jóléti index szerint. Az újonnan csatlakozott EU tagállamok közül csak Csehország és Szlovénia előzi meg hazánkat. A Legatum index a gazdasági mutatókon túlmutat, ugyanakkor a kibocsátás mérése helyett a jólétre vezető tényezőket veszi számításba, ami jóval több mint a megkereshető pénz. Így előfordulhat, hogy egy ország magasabb egy főre eső jövedelemmel alacsonyabb helyen végzett, mert a gazdaság erősen függ meg nem újuló természeti erőforrásoktól vagy a külső exportkereslettől, míg a vállalkozói szellem igen gyenge.

Egy másik út a munkához

Magyarország három legrosszabb helyzetű kistérsége nem csak némileg van elmaradva az országos átlagtól, hanem az ország többi részétől mélyen leszakadva egy másik, fejletlen és felzárkózni képtelen, vigasztalan világot alkot - írja Scharle Ágota és Váradi Balázs. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatói egy igen elgondolkodtató javaslatot fogalmaznak meg a probléma kezelésére.

Bajnai, Oszkó, Simor és a többiek - holnaptól közgazdász vándorgyűlés

A válság és kezelése a világban és Magyarországon - ezzel a címmel rendezi meg a 47. Közgazdász-vándorgyűlést 2009. szeptember 24. és 26. között Zalakaroson a Magyar Közgazdasági Társaság. A 115 éves civil szervezet legnagyobb rendezvényén a miniszterelnök és a kormány két tagja mellett kilenc volt miniszter is előadást tart majd.

Mennyire tömik ki a zsebeket az állami cégeknél? Most megtudhatod!

Számos állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalat tette közzé tegnap vezető munkavállalóinak fizetését, eleget téve a kormány augusztus végén született rendeletének, ami kimondja, hogy nyilvánosságra kell hozni a vezető nevét, tisztségét, munkakörét, illetve a juttatásokat. Az egyes vállalatok eltérően értelmezték a rendeletet, így az egyes dokumentumok eltérő tájékoztatást nyújtanak. Az általunk feldolgozott állami vállalati juttatások közül a legrészletesebb tájékoztatást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (erről tegnapi cikkünkben számoltunk be) és a Magyar Nemzeti Bank adta. Az összeállított lista alapján azt mondhatjuk, hogy az állami szektorban is a pénzügyi szakembereket fizetik meg a legjobban, és egyes helyeken az osztályvezetők munkáját is milliós fizetésekkel jutalmazzák, de ahol ez sem elég, ott nyelvpótlék is jár az alkalmazottaknak.

Turkáljon az állami cégvezetők zsebében - Itt a lista!

Az állam saját tisztánlátását, az emberek informálását, a közvélemény tematizálását vagy a népszerűség növelését szolgálják? - tehetjük fel magunkban a kérdést a ma, kormányzati rendelet hatására folyamatosan nyilvánosságra kerülő állami vállalatvezetői juttatásokkal kapcsolatban. Az mindenesetre tény, hogy az eddig megjelent adatok szerint (az adatok közzététele lassan halad) az MFB-nél és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnél milliós fizetéseket visznek haza a felsővezetők (vezérigazgató, igazgató-helyettesek, ügyvezető igazgatók), a vagyonkezelő mai listája szerint a pénzügyi szektor állami vállalatainak vezetői keresnek a legjobban. Nem meglepő, hogy a jelenlegi válság által kikényszerített takarékossági intézkedések közepette a politika is "felkarolta" az érzékeny kérdéseket.

Megfullad az ország az IMF-hitel feltételei alatt

Magyarország, Lettország és Ukrajna is követett el gazdaságpolitikai hibákat a válság kirobbanása előtt, amelyek növelték kiszolgáltatottságukat a külső sokkokra. A kormányok válaszoltak a gazdasági válság okozta kihívásokra, a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott segítséget felhasználva - áll "Az IMF készenléti hitel megállapodásai és a kelet-európai gazdasági visszaesés" című Center for Economic and Policy Research intézet friss tanulmányában, amelynek szerzői szerint a nemzetközi hitelekért vállalt szigorú intézkedések sokkal nehezebbé teszik a kilábalás folyamatát.

Hanyatlás és sorvadás vár Európára - FT a válság következményeiről

A jelenlegi pénzügyi válság egyik lehetséges hosszú távú következménye lehet Európa gazdasági hanyatlásának felgyorsulása - írja Wolfgang Münchau, a Financial Times kolumnistája, aki szerint ez nem elkerülhetetlen út, de aggódik ennek bekövetkezése miatt.