A május–júniusi nagy kilengést követően a forint úgy viselkedik, mintha odaszögezték volna a 390–400 közötti sávba az euróval szemben. Sőt, az elmúlt két hónapban még ennél is szűkebb területen mozgott az árfolyam. A szűkülő sáv ugyanakkor teret nyit egy jelentősebb szintugrásnak. Mondhatnám, hogy már csak az a kérdés, hogy milyen irányban. De ez szerintem nem kérdés.
A minimálbér bruttó 375 ezer forintra emelkedhet 2027-re - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámításából, amely a Portfolio birtokába került. A szaktárca a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére készített kalkulációt a minimálbérre vonatkozóan, ahol a résztvevők megállapodtak arról, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset feléhez konvergáljon a minimálbér. Az NGM előrejelzéséből kiderült, hogy 2025 és 2027 között minden évben 12%-kal nőhet a minimálbér. A Portfolio számításai szerint ennek alapján - ahogy korábban is kalkuláltunk - a garantált bérminimum viszont lassabban nőhet majd, hiszen a következő években eltűnik a különbség a bérminimum és a minimálbér között.
Csökkenő infláció és jegybanki alapkamat Magyarországon, gyengülő forint és dollár, erre számít az Equilor. Hogy mibe érdemes ilyen környezetben befektetni? Az elemzőház óvatosságra int a növekvő bizonytalanságok miatt, de jó alternatívát jelenthetnek a magyar állampapírok, amelyek relatíve magas reálhozamot kínálnak, a részvénypiacokon érdemes lehet a régiós, különösen a lengyel és magyar piacok felé fordulni, amelyek historikusan olcsónak számítanak. A szektorok közül a defenzívebb ágazatok, mint a közművek, gyógyszeripar és nem ciklikus fogyasztási cikkek gyártói lehetnek vonzóbbak a gazdasági ciklus jelenlegi szakaszában, derült ki az Equilor sajtótájékoztatóján.
Az idei nagy árvíz Magyarországon bár jelentős károkat okozhat, valószínűtlennek tűnik, hogy jelentősen befolyásolná a nemzetgazdaság teljesítményét. A legfontosabb kérdés, hogy a heves esőzések, a kiöntő víz, az esetlegesen érkező viharos széllökések milyen infrastrukturális károkat okoznak majd a következő napokban. A korábbi tapasztalatok alapján százmilliárdos kiadást és kieső teljesítményt is okozhatnak az árvizek.
Az egész világ egyetlen eseményre készül: a Fed kamatdöntése áll a középpontban, amely a forintot is elsodorhatja. Magyarországról viszonylag kevés adatközlésre figyelünk, de Európából és a tengerentúlról számos fontos indikátort frissítenek.
Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.
A dollár az amerikai inflációs adat érkezését követően kezdett erősödni az euróval és a forinttal szemben is, majd korrigált. Az euró és a forint délután és este is a tegnap esti árfolyama környékén mozog. Az euró-dollár keresztárfolyam: 1,1.
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták. A kedvező adatot az elemzők is kommentálták.
Hétfőn látványos gyengülést szenvedett el a forint, egyértelműen kilógott a régiós devizák mezőnyéből, így elsősorban magyarspecifikus okokat sejthetünk a háttérben. Összeszedtük röviden azt, hogy melyek lehetnek a legfontosabbak, illetve a technikai elemzés szemüvegén keresztül is megnéztük, hogy melyek most a fontos szintek.
A hazai készpénzállomány 2013-2020 között közel megduplázódott, amit a legtöbb elemző a rendkívül kedvező, stabilan alacsony kamatkörnyezetnek és inflációnak, illetve az adott időszakban tapasztalható jövedelembővülésnek tudott be. 2021 második félévétől azonban a növekvő inflációval párhuzamosan kamatemelésekre került sor, a makrogazdasági környezetünk is jelentősen kedvezőtlenebbé vált, mint az előző évtized második felében, s az elektronikus fizetési infrastruktúra terén is rendkívül dinamikus fejlődést tapasztalhattunk. Mindezekre az lett volna a tisztán racionális, közgazdasági logikát követő „válasz”, ha a forgalomban levő forint készpénzállomány tartósan és drasztikusan visszaesik, ám ez nem következett be. 2022. szeptembertől 2023. júliusig enyhén mérséklődött, majd augusztustól havi bázison ismét növekedésnek indult a készpénzállomány. A jelenség hátterének megértése érdekében makroszempontú ökonometriai kutatást, valamint az egyéni döntési motivációk megértését segítő lakossági felmérést [1] végeztünk, amelynek legfontosabb következtetéseit az alábbiakban mutatjuk be.
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták.
A híres 0-160-0 versenyekhez volt hasonlítható 2021/2022 lakáspiaca. Az ilyen gyorsulási versenyek lényege, hogy az autót álló helyzetből kell 160 km/órás sebességre felgyorsítani, majd minél hamarabb megállítani. A negyedévente vizsgált lakásár-növekedés üteme 2022-ben éppen ilyen képet mutatott. A lakáspiac alakulása mellett azonban az irodapiac jövője, a folyamatban lévő fejlesztések és az energiaválság piaci hatásai is meghatározó témái voltak a 2022-es Property Investment Forum konferenciának.
Gazdasági sikert Magyarországon a gazdasági semlegesség hoz majd – jelentette ki a miniszterelnök szombaton a Somogy vármegyei Kötcsén újságíróknak nyilatkozva. Mint mondta, akkor lesz elégedett, ha a magyar gazdaság növekedése lesz a legnagyobb Európában, szerinte jövőre nem lesz lehetetlen a 3-5 százalékos bővülés. Az egészségügyben nem értek a munka végére, de szerinte minden évben sikerül előre lépni.
Elektromos gépjármű töltőállomások vidéki telepítésére költi a kormány az idén tavasszal felvett 1 milliárd eurós kínai hitel egy részét – tudta meg a Portfolio. Ezt a célt az EU-s helyreállítási hitelkeret terhére tervezte megvalósítani a kormány a megjelenés előtt álló, 28 milliárd forintos pályázatból. A brüsszeli pénz azonban valószínűleg nem, vagy késve érkezik meg, ezért tervezi beforgatni a pályázat mögé a kínai hitelt a kormány; addig pedig jól jön a magyar állami költségvetésnek a tavasszal már felvett kínai pénz. Értesülésünk afelé mutat, hogy nemcsak a 28 milliárdos készülő, hanem a már megjelent 30 milliárd forintos elektromos járművásárlási EU-pályázat mögé is a kínai hitel egy részét forgatja be a kormány.
Az év kilencedik hónapját tapossuk, és ugyan a mögöttünk álló időszakban is számos tőkepiacokat befolyásoló esemény történt, még előttünk is olyan meghatározó események vannak: a Fed vélhetően szeptemberben elindítja a kamatcsökkentési ciklust, és közeleg az amerikai elnökválasztás is. Ezek az események jelentősen befolyásolták a fontosabb tőkepiaci eszközök árfolyamát: a recessziós félelmek miatt kifejezetten jól teljesített az arany és az ezüst, a kakaó és a narancslé ára a kínálati oldali problémák miatt emelkedett jelentősen. Nem lehetett panasz a részvényekre sem, több vezető részvényindex 10-20 százalékos hozamot produkált, és történelmi csúcsa közelében áll, miközben a bitcoin az év eleji meredek emelkedését konszolidálja nagyobb kilengésekkel már jóformán fél éve. Megnéztük, mik voltak az év és az augusztus legnagyobb sztorijai a tőzsdéken.
Látványos dollárgyengülést láthattunk az elmúlt hetekben a vezető devizákhoz és a forinthoz viszonyítva is. Az elmúlt napokban azonban már elkezdett a fordulat körvonalazódni nem csak az euróval, de a forinttal szemben is a dollár piacán. Éppen ezért megnéztük, hogy érdemes-e már most dollárt vásárolni, emellett pedig az amerikai fizetőeszköz kilátásaival is foglalkoztunk.
Rekordbevétellel zárta a második negyedévet a Duna House, a csoport EBITDA-szintű eredményessége is szépen bővült, az adózott eredményt viszont rontotta, hogy idén a csökkenő kamatkörnyezetben már jóval alacsonyabb kamatbevételt tudott realizálni a csoport. A társaság alaptevékenységének alakulása szempontjából a csökkenő adózott eredmény ellenére biztatók a számok.
Idén 4,5%-ra, jövőre 3,7%-ra, 2026-ban pedig 2,9%-ra csökkenti a kormány a költségvetés hiányát - jelezte az Inforádió Aréna műsorában Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: a deficit csökkentése érdekében lépéseket kell tenni, mert ez magától nem következik be. A tárcavezető azt is elárulta, hogy milyen inflációval tervezik a 2025-ös évet.
Az euróövezeti üzleti bizalom már zsinórban második hónapja mutatott enyhe javulást, elsősorban az ipari és szolgáltatási szektor javulásának köszönhetően.
A vártnál sokkal alacsonyabbak lettek a német tartományi inflációs adatok, amely az euróövezeti kamatpálya alakulása szempontjából is fontos lehet, amennyiben a ma délután érkező német inflációs adatok is nagyot csökkennek.