Budapest: az elsődleges cél a tőke megóvása
Budapest Alapkezelő
Keresett kifejezés: sajat oldal | Találatok száma: 8988 Új keresés
Budapest Alapkezelő
Újra megmozdult a föld a nyugdíjpénztáraknál, a kötelező járulékok elvétele miatt joggal merül fel a kérdés, hogy mi lesz a szektor sorsa. Még a fennmaradás is kérdéses, hiszen a kormány által felállított adminisztratív keretek a versenyt gyakorlatilag lehetetlenné teszik. A működést tagdíjfizetési minimummal vagy akár adományozással is fenn lehet tartani, de végső soron nem nagyon látszik más megoldás, mint egyetlen pénztár fennmaradása. Működési és vagyonkezelési oldalon ugyanis nincs nagyon más olcsó alternatíva.
A fővárosnak továbbra is nagy szüksége lenne a zárolt állami normatívára és további forrásokra - ezt erősítette meg Atkári János a főpolgármester főtanácsadója az MR 1 Kossuth rádió reggeli műsorában. Eközben az InfoRádiót úgy tájékoztatták, hogy a tárgyalások folyamatosan zajlanak.
Néha egy törvény fontossága és a ráirányuló közfigyelem nagysága fordítottan arányos. Időnként nagy vitát kiváltó törvénymódosítások gyakorlati hatása jelentéktelen, miközben a legnagyobb csendben megszavazott apró törvénymódosítás forradalmi átalakulásokat indíthat el egy ágazatban. Sőt, akár egyetlen diszkréten betoldott szó nagyobb változásokat eredményezhet, mint máskor új paragrafusok hosszú sora. Az alábbiakban Dr. Baraczka Mariann, Dr. Kincses Gyula és Dr. Matejka Zsuzsanna írását közöljük változatlan formában.
Bizalmi üzletág a lakáskiadás - ennek megfelelően számos elképesztő történet kering olyan bérlőkről, akik a jónak induló bemutatkozás után egyszer csak mindent - főleg tetemes mennyiségű kifizetetlen számlát - hátrahagyva távoztak, esetleg magát a lakást is majdnem eladták. A "Trükkök, amikkel tőrbe csalják az albérlőket" című cikkünk után, melyben a kevésbé korrekt bérbeadói módszerekre próbáltuk felhívni olvasóink figyelmét, most közkívánatra a másik oldal problémás eseteit boncolgatjuk. Íme, öt olyan bérlőtípus, akiknek nem szabad lakást kiadni.
A következő évtizedben jelentősen csökkenhet a részvények aránya a világ pénzügyi eszközei között, a befektetők részvénykereslete pedig messze elmaradhat attól a részvénymennyiségtől, amelyre a vállalatoknak a növekedésükhöz szükségük lenne. Ennek hatására a részvények relatíve olcsóbbá válhatnak, vagyis a vállalatok számára egyre drágábbá válhat a részvénykibocsátás, a növekedésüket így mindinkább kötvénykibocsátással, vagy hitelfelvétellel finanszírozhatják - derül ki a McKinsey elemzéséből. A vállalatok finanszírozásában megnövekvő adósság viszont növeli a piacok volatilitását, egy esetleges újabb recesszió pedig jóval nagyobb adóssághullámot okozhat. Főleg egy ilyen korszakban, amikor éppen a magán és állami szektor magas eladósodottságának leépítése folyik, igen kedvezőtlen egy ilyen folyamat.
A kormány eldöntötte, végérvényessé teszi a nyugdíjjárulékok átcsatornázását, valamint március végéig újfent megnyitja a visszalépés lehetőségét az állami pillérbe. A pénztártagok számára kedvező fejlemény, hogy a kiszerződés megszűnt, bár a hatályos törvények szerint még mindig rosszul járnak a pénztártagok, hiszen 2012-től az összes adó és járulék az államhoz folyik be, miközben csak 75%-os állami nyugdíjra lesznek jogosultak. Egyelőre adós a kormány a részletszabályokkal, véleményünk szerint azonban nagyon sok múlik a magánkasszákon, és azon, hogy kik tudják a működésüket fenntartani. Csak úgy tudnak életben maradni a pénztárak, ha a tagokat mobilizálni tudják, és meggyőzik, hogy havonta önkéntes alapon fizessenek több tízezer forintot a pénztárba.
A miniszterelnök szerint eddig egyetlen olyan érv sem hangzott el a magyar gazdaságra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban - így az új jegybanktörvényt illetően sem -, amely miatt a parlamentnek e törvények közül bármelyiket is módosítania kellene. A kormány azonban minden véleményre, meglátásra nyitott. "Részünkről semmilyen előfeltétele nincs a tárgyalásoknak" - rögzítette Orbán Viktor az MTI-nek adott interjújában, amelyben kitért arra is, hogy válaszolt az amerikai külügyminiszter levelére. A kormányfő közölte azt is, nem lát okot kormányátalakításra.
A negyedik negyedévben tovább csökkent a régiós tőzsdék euróban mért forgalma, Varsó, Prága, Budapest és Bécs esetében a 35,2 milliárdos összérték év/év alapon 49%-os visszaesést jelent. Az egyes tőzsdék közül a lengyel mutatta a leggyengébb eredményt mind euróban, mind saját devizában nézve, ezzel folytatódott Varsó jó ideje tartó vesszőfutása. Ha a tavalyi év egészét nézzük, akkor is meglehetősen borús a kép, az összesített forgalom 30%-os visszaesést mutat.
Varsó tekintélyvesztése az árazásban is megfigyelhető, a korábban megfigyelt prémium mostanra eltűnt. A legalacsonyabb 12 havi előretekintő P/E mutatóval a magyar piac forog a régióban, amit a profitnövekedési kilátások egyáltalán nem indokolnak, a kimagasló országkockázat viszont igen.
Sokak számára talán már feledésbe is merült, de akik naponta járnak az Etele téren, azok jogosan teszik fel magukban a kérdést. Mikor fejezik be a tér rendezését? Most egy újabb lépést tett a projekt a megvalósulás irányába. A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács támogatta csütörtöki ülésén a Kelenföldi Pályaudvar előtti Etele tér fejlesztésének tervét, amelyet a Zoboki-Demeter építésziroda készített, írja az MTI.
Egy évvel ezelőtt bizakodva tekintettünk a jövőbe, azonban a hazai mikro-, kis- és középvállalati szektor számára sem a gazdasági, sem a finanszírozási környezet nem változott előnyösen, sőt ha lehet mondani, még rosszabb helyzetben vannak a cégek. A bankszektor hitelezési aktivitása továbbra is nyomott, a cégek a fennmaradásukért küzdenek, miközben a forint árfolyam soha nem látott szintekre gyengült az euróval szemben. Egy ilyen helyzetben a cégek számára elengedhetetlen, hogy az aktuális eseményekkel tisztában legyenek.
Igazi hólabda-effektust láthattunk 2011-ben az eurózónában, hiszen a fizetési övezet egy kis súlyú országából indult folyamatok év végére már azzal a veszéllyel fenyegettek, hogy az adósságválság az egész eurózónát maga alá temeti. Mindehhez persze távolról sem csak a görögök magatartása és az eurózóna létrehozása körüli hibák, hanem a vezető döntéshozók késlekedő válságkezelése, a fájdalmas döntések halogatása is jelentősen hozzájárult. A sokszor tűzoltó jellegű, de átfogónak hirdetett válságkezelési csomagok csak ideig-óráig nyugtatták meg a piacokat. Visszatekintve az évre így elmondható, hogy az európai dominók dőlési sorozata nemhogy megállt volna a görög-ír-portugál hármas határainál, hanem a zóna legnagyobb országait is fenyegetni kezdte. Az év végére megszaporodtak az eurózóna szétesését vizionáló hangok és valóban úgy indul a 2012-es év, hogy meglehetősen bizonytalan az övezet egyben maradása.
A bankok mellett a biztosítási szektor számára is nehéz esztendő volt 2011, de mit hozhat 2012? Az előző évek hagyományainak megfelelően a Portfolio.hu ezúttal is három kérdéssel fordult a díjbevétel alapján nyolc legnagyobb hazai biztosító vezetőihez, közülük heten válaszoltak is az alábbiakra:
1. Kellemes meglepetést vagy csalódást hozott 2011 a biztosítási piac számára? Miért?
2. Mit tekint ma saját biztosítója és a szektor előtt álló legnagyobb lehetőségnek, illetve kihívásnak?
3. Mire számít 2012-ben a társaság és a magyar biztosítási szektor eredményessége, díjbevételei és értékesítései szempontjából?
A nyitás óta roppant szűk sávban oldalaznak Európa szerte a részvénypiacok, a DAX jelenleg 0,2%-os pluszban tartózkodik. A nemzetközi folyamatokat lekövetve a BUX is a tegnapi záróértéke környékén oldalaz, minimális, 1 milliárd forint alatti forgalom mellett. A forint viszont már 311 felett jár az euróval szemben, ebben nagy szerepet játszhat a mai kötvényaukció csalódást keltő eredménye.
Az idei év egyik legnagyobb pénz- és tőkepiaci sztorija külföldön a svájci frank rendkívüli szárnyalása volt, amely itthon is az egyik legfontosabb beszédtémát jelentette egész évben. Ez nem véletlen, hiszen mintegy egymillió frankhiteles család szenvedett egyre inkább az egyre csak emelkedő havi törlesztő részletektől. Ez azonban nemcsak az eurózóna adósságválságával, hanem ősztől egyre inkább a magyar kormány gazdaságpolitikájának megcsappant hitelességével, az emiatt bekövetkezett forintzuhanással is magyarázható volt, ami természetesen az euró- és jenhiteleseket is sújtotta. A devizahiteles problémára a kormány radikális devizahitel-leépítési tervvel igyekezett válaszolni, amely felemásra sikeredett, hiszen a forint miatt egyelőre sokkal többen érzik mindennek hátrányait. A több mentőcsomag miatt gyakran csak kapkodták a fejüket az érintettek, hogy mit is jelentenek ezek pontosan. Hasznos tehát év végén áttekinteni ezeket és nem árt az ok-okozati összefüggéseket is tisztázni, mert azok olykor "érdekesen" jelentek meg a kormányzati kommunikációban.
Adósságválságban, végtörlesztésben, konfliktusokban és megállapodásokban gazdag év volt 2011 a magyar bankszektor számára, de mit hozhat 2012? Az előző évek hagyományainak megfelelően a Portfolio.hu ezúttal is három kérdéssel fordult a nyolc hazai nagybank vezetőihez, közülük hatan válaszoltak is az alábbiakra:
1. Hogy értékeli 2011-et saját bankja szempontjából?
2. Milyen változásokra és teljesítményre számít a bankszektorban 2012-ben?
3. Mely termékek és szolgáltatások területén hozhat növekedést 2012 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?
A KDNP egy korántsem új keletű problémát karolt fel a héten, amikor a párt frakcióvezetője az előrefizetős mérőórák általános elterjesztésére tett javaslatot a lakossági gáz- és áramszolgáltatásban. A felvetés alapvetően elvi korlátot támaszthat a jelentős számlatartozások kialakulásának, és így a szegénység elmélyedésének.
Egyelőre nem született döntés arról, hogy folytatódnak-e, és ha igen, akkor mikor folytatódnak a megbeszélések a magyar kormánnyal akár formális, akár informális keretek között az EU-tól és az IMF-től kért esetleges pénzügyi segítségre vonatkozóan - közölte Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője.
Négyből egy forinthitelt a takarékoktól vesznek fel a végtörlesztők, a szektor központi bankjaként működő Takarékbank vezetője mégsem örül a végtörlesztésnek. Ráadásul nem csak a devizahitelesek kopogtatnak a takarékok ajtaján: úgy hírlik, maga az állam vásárolná be magát a bankba. Legnagyobb félelmüket ma mégis úgy hívják, Bázel. Volt tehát miről beszélgetnünk Csicsáky Péterrel, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójával, aki szerint 2011 számukra más bankokkal ellentétben a sikerek éve volt.
A TriGranit Fejlesztési Zrt. és a Heitman European Property Partners IV (Hepp IV) ma bejelentette, hogy a HEPP IV 74%-os tulajdonrészt vásárolt a Millennium Városközpontban található négy irodaházban. A TriGranit által fejlesztett és üzemeltetett Millennium Tower I, II, III, valamint a H irodaépületben lévő mintegy 70 000 nm irodaterületet érintő befektetés, beleértve a banki finanszírozás oldalát, megközelítette a 45 milliárd forintot.
A KKV kamatmentes hitelek eddig is átestek kisebb-nagyobb változtatásokon, ám eddig ez a legnagyobb és leghasznosabb... 
Az RSM, a világ egyik vezető audit, adó- és tanácsadói hálózata 2024-ben 10 milliárd dolláros árbevételt ért... 
Nagyot esett múlt hét óta az amerikai techszektor egy jelentős része a DeepSeek megjelenésének hírére, a kínai... 
A ChatGPT megjelenése óta szinte eszetlenül ömlik a pénz mindenbe, ami mesterséges intelligencia, óriási buborék...
A részvénypiaci befektetőknek az elmúlt napokban két dolog miatt biztosan fájt a fejük. Az egyik Donald Trump vámháborúja...
Az elmúlt években a magyar állampapírok, különösen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), rendkívül vonzó hozamot...
Lénárt Viktorral, a Zero Emission Leadership Group alapító-vezetőjével beszélgettünk.
Az EU-t is sürgeti az idő, ha szeretné megregulázni a kínai e-commerce óriásokat.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
