A magyar háztartások jövedelmi helyzete az elmúlt évek inflációs sokkja után 2024 végére helyreállt, a tavalyi 9 százalék után idén 6-7 százalékos reálbér növekedés várható
- mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara évindító rendezvényén az MTI beszámolója szerint.
Vagyis a kormány azzal számol, hogy az idei évben is magas lehet a nominális béremelkedés. Ahhoz, hogy a reálbérek 6-7%-kal növekedjenek, még 3% körüli infláció mellett is 10% körüli nominális béremelkedésre van szükség. Ha viszont az infláció kissé magasabb lenne ennél, akkor 10% feletti béremelkedés szükséges a reálbérek gyors emelésének fenntartásához.
A Portfolio korábbi elemzői konszenzusa szerint 8,5%-kal nőhet a bruttó átlagkereset 2025-ben Magyarországon, a szakértői prognózisok 7,2 és 10% között szóródtak. A szakértők úgy vélik, hogy a minimálbér 9, illetve a garantált bérminimum 7%-os emelkedésének nagy hatása lesz a medián, illetve az átlagbér alakulására is.
"A kötelező legkisebb bérek emelése azonban a magasabb keresetűeket is érinti, mivel bérfeszültséget okozna, ha a nagyobb szaktudást, tapasztalatot vagy magasabb képzettséget igénylő munkakörökben dolgozó munkatársak bérelőnye mérséklődne vagy eltűnne a minimálbér emelkedése következtében" - írta az MNB egyik elemzése.
Szerintük a szabályozott bérek emelése nagyságrendileg az átlagbérig fejthet ki hatást. Vagyis egészen eddig emelni kell a fizetéseket a legkisebb bérek növelése miatt.
A most formálódó bérmegállapodások arra engednek következtetni, hogy az inflációs válság elmúltával a vállalatok a 2023-asnál kisebb mértékű emeléseket szeretnének végrehajtani, miközben a munkavállalók úgy érzik, hogy sokkal nagyobb mértékben kellene emelni a fizetéseket.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
