Portfolio.hu 2012. szeptember 18-án Győrben rendezi meg legújabb konferenciáját, ahol a meghívott neves szakértők a legaktuálisabb gazdasági kérdéseket járják körül. A rendezvényen megtudhatják a résztvevők, hogy mi vár a magyar gazdaságra és a forint árfolyamára. A meghívott vállalatvezetőkkel arra keressük a választ, hogy miként tudnak a cégek az elhúzódó válságban megmaradni, valamint arra is választ kaphatunk a banki és tanácsadói szakértőktől, hogy mire számíthatunk hitelezési, illetve adózási oldalon.
Sem az erősödő inflációs veszély, sem pedig a növekedés beindításához fűzött remények nem támasztják alá a kamatcsökkentést - mondta lapunknak adott interjújában Simor András. A Magyar Nemzeti Bank elnöke (alelnökeivel együtt) a legutóbbi tanácsülésen kisebbségbe szorult a külső tagokkal szemben. Simor szerint a kamatcsökkentés csak korlátozottan képes segíteni a gazdaság fellendülését, az infláció elleni küzdelemben viszont többet árthat. A magyar gazdaság potenciális növekedése már csak fél százalék körül lehet, a beruházási kedv alacsony, a kormány munkaerőpiaci lépései pedig ellentmondásosak. A bankrendszer a kormány politikai pofozóbábuja, pedig erős gazdaságot gyenge bankrendszerrel még nem alkotott senki. A jegybankelnök szerint hiába hirdet új kötvényvásárlási programot az Európai Központi Bank, a magyar helyzet annyira különböző, hogy ha az MNB is alkalmazná ezt az eszközt, az a gazdaságpolitika hitelességét gyengítené. Simor leszögezte: továbbra is az inflációs célkövetés keretei között gondolkodva hozza meg döntéseit.
Emelkedéssel díjazták tegnap a befektetők a Facebook alapítója és vezérigazgatója, Mark Zuckerberg nyilatkozatait a TechCrunch San Fransisco-i konferenciáján. A társaság részvényei 3,3%-os emelkedéssel fejezték be a kereskedést és a zárás utáni kereskedésben további 3%-kal emelkedett az árfolyam. A cégvezető kiemelte, hogy a fókusz a mobil üzletág felé tolódik és eljön az az idő, hogy a mobil platformból több bevételre tesz szert a cég, mint a honlapról.
A Portfolio.hu négy napos devizatanfolyamot szervez, ahol az alapoktól indulva a stratégiák kialakításán át a jelentkezők eljutnak a közös élő kereskedésig. Egyedülálló oktatási rendszerünkben külön hangsúlyt kap a kockázatkezelés és a pozíció menedzsment, és az ezekhez kacsolódó technikák.
"Hogy lehet így gazdálkodni? Nem ehhez vagyunk szokva, valamit tenni kell!" - mondták a rendszerváltás után a megváltozott piaci körülményekre utalva a magyar gazdák. Innen indult a hazai mezőgazdaság legújabb kori kálváriája, ami még a mai napig is tart. A politikai érdekek maximalizálása, elhibázott és a mai napig rosszul működő támogatási rendszer, valamint értelmetlen és koncepciótlan pénzszórás zajlik a mezőgazdaság egészében. Közös agrárpolitikáról, a hazai helyzet kialakulásáról, megoldatlan nehézségekről, saját magunk elgáncsolásáról, és azokról az időkről beszélgettünk Éder Tamással, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért felelős és PR-igazgatójával, és egyben a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökével, amikor még a magyar mezőgazdasági termékek verték szét a környező országok piacait.
A kisvállalati szektor segítette elsősorban tavaly az SAP magyar leányvállalatának növekedését - mondta el mai sajtótájékoztatóján a cég ügyvezető igazgatója, Ablonczy Balázs. A cég a magyar piacot felülteljesítve, 10% feletti bevételnövekedést ért el 2011-ben, miközben az új szoftverértékesítések 17%-kal emelkedtek. 2012 első féléve felülmúlta a cégvezető várakozásait, hiszen az új szoftverértékesítések 47%-kal emelkedtek év/év alapon.
Szeptember 10-én kezdetét veszi az őszi parlamenti ülésszak, amikor is újra megnyílik a 2013-as költségvetés tárgyalása. Lesz is miről vitatkozniuk a képviselőknek, a főszámok júliusi elfogadása óta ugyanis még inkább világossá vált, hogy mennyire bizonytalan a jövő évi büdzsé tervezete. Nem véletlenül kért a Költségvetési Tanács új információkat az államháztartásért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A nyilvánosságra került minisztériumi dokumentum azonban egyáltalán nem meggyőző. A jegybanktól származó pénzügyi tranzakciós illetékre még mindig épít a kormány, és kiderül belőle, hogy a tárca november közepi IMF-megállapodással számol, melynek hatására jövő év végére már 266 forintos euróárfolyammal és 200 bázispontos hozamcsökkenéssel kalkulál. Mindez azonban azt is jelenti: az IMF-megállapodás nélkül és a jelenleg ismert fedezeti tételekkel bizonytalan a munkahelyvédelmi akcióterv kivitelezése, pedig Orbán Viktor a program végrehajtását nevezte az ősz legfontosabb feladatának. Ezek után könnyen elképzelhető, hogy új, pótlólagos intézkedéseket kell tegyen a kormány.
Pénteken felkerült a régóta várt jelentés a magánnnyugdíjpénztárak működéséről és gazdálkodásáról, a 106 oldalas anyag szerint azért kellett átalakítani a nyugdíjrendszert, mivel a kötelező nyugdíjpénztári rendszer rendkívül drága, az állam és a társadalom érdekeit mellőző, az államadósságot folyamatosan újratermelő, a nemzetközi térben pedig szinte ismeretlen kísérlet volt. A működési költségek és az elmaradt hozam összességében 850 milliárd forint volt, amelyből akár 400 kilométernyi autópályát is lehetett volna építeni.
Az adósságválság hazánkra átgyűrűző hatása ellenére a kormány 2011-ben is eredményesen tudta folytatni az örökölt strukturális problémák megoldását, az állami intézmények korábbi pazarló gazdálkodásának korlátozását, az államadósság rátájának csökkentését és a munkaerő-piaci aktivitás növelését - foglalja össze a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye a (2011. évi költségvetés) zárszámadásról szóló, péntek délután benyújtott törvényjavaslatot. Közben a részletekből kiderül: a makropálya tavaly szinte minden tekintetben rosszabbul alakult az eredetileg tervezettnél.
Nem az a kérdés, hogy külső mentőcsomagot kér-e a spanyol állam, hanem az, hogy mikor - utaltunk rá múltkori vélemény cikkünkben és a mostani, a spanyol államadósság, illetve állampapírpiac szerkezetéről szóló friss elemzésünk is ebbe az irányba mutat. A spanyol állam külső mentőcsomagra szorulásának témája már hónapok óta egyre nagyobb nyugtalanságot okoz a befektetők körében világszerte, és ha egy ilyen csomaggal valóban levennék a piaci finanszírozás terhét a spanyolok válláról, akkor az elvileg megnyugvást hozhatna. Több tényező miatt azonban ez valószínűleg csak átmeneti lehet. Egyrészt a mentőcsomag pontos tartalma, formája is hozhat idővel újabb hangulatrontó részleteket, másrészt erősen kérdéses, hogy a lényeges makrogazdasági különbségek ellenére is szét lehet-e választani a befektetők fejében a spanyolok vesszőfutását az olaszok sorsától, harmadrészt az Európai Központi Bank felől várt kötvénypiaci segítségnyújtás idővel visszafelé is elsülhet.
Főbb megállapításaink a következők:
- A mélyülő spanyol recesszió, emelkedő munkanélküliség és államadósság eleve csökkenti az adósság teljes visszafizetésébe vetett befektetői hitet - A spanyol államadósság átlagos futamideje rövidül, az átlagos kamatterhe nő, a külföldiek részaránya rohamosan süllyed; ezek a tényezők tovább nehezítik az adósságválság kezelését - A múltbeli tapasztalatok szerint szorosan együtt mozog a spanyol és az olasz piaci forrásbevonás költsége, ami abba az irányba mutat, hogy idővel az olaszok is külső mentőcsomagra szorulhatnak - Az erről szóló döntést az olaszok valószínűleg csak súlyos piaci feszültségek láttán lennének hajlandók meghozni, ezért sem várható tartós nyugalom az eurózónában - A spanyol és olasz mentőcsomag együtt túl nagy "falatnak" tűnik, de csak korlátozottan használható az a megközelítés, hogy a következő 2-3 évi spanyol és olasz adósságfinanszírozási igényt közvetlenül vetjük össze a válságkezelő alapok (EFSF, ESM) együttes kapacitásával; a válságkezelő alapok előre ismert mérete ettől függetlenül piaci szempontból tartósan zavaró lehet - Megalapozott elvárás, hogy az EKB másodpiaci kötvényvásárlással segítsen időt adni a nyomás alatt lévő periféria országoknak, de a lépés több szempontból is visszafelé sülhet el, azaz idővel súlyosbíthatja a piaci feszültséget.
Utolsóként a Raiffeisen is közzétette szerdán gyorsjelentését, így ismét összehasonlíthatóvá vált a régiós bankcsoportok pénzügyi teljesítménye. A bankok többségénél a romló gazdasági környezet erőteljesen rányomta a bélyegét az eredményre: az év elejinél közel harmadával, az egy évvel korábbinál pedig mintegy hatodával lett kisebb összesített nyereségük. Elemzésünkben ezúttal is bemutatjuk, hogy muzsikálnak a régiós bankok. A számokból kiderül: az OTP, az Erste és a Raiffeisen eredményessége egyaránt elmarad a lengyel bankokétól. Utóbbiak méretben is a legnagyobb növekedést érték el az utóbbi időben, és bár nagyságukat tekintve még így is messze elmaradnak az osztrákoktól, piaci értékük már jóval magasabb az övékénél. A kisebbek közé tartozó OTP a pozitív oldalon nettó kamatmarzsával, a negatív oldalon viszont nem teljesítő hitel rátájával és magas hitel/betét arányával tűnik ki a mezőnyből.
Terjed a kerékpár használata az irodisták között is, ennek következtében egyre több irodaházban alakítanak ki kerékpártárolót. A kihasználatlansági mutató és a bérleti díjak szintje azonban stabil, ami jelen esetben azt jelenti, hogy egyhamar nem lendül be a fejlesztési oldal, így új irodaházak átadására csak nagy ritkán számíthatunk a jövőben. Hazai ingatlan-tanácsadókat kérdeztünk arról, van-e eltérés a bérlőknél a nyári időszakban bérbe vett irodák preferenciái között? A változó igényeknek megfelelően jobban keresik-e a biciklitárolóval, zuhanyzóval felszerelt irodaházakat? Milyen fontos választási feltételek térnek el a nyári és téli irodabérlésben? Van-e növekedés a bérleti díjakban idén, és számíthatunk-e a kihasználatlanság csökkenésére az év végéig?
Amennyiben a kormány teljes egészében elfogadná a termelői javaslatokat, akkor az érintett termékek árai akár 15%-kal is csökkenhetnének, az inflációra gyakorolt mérséklő hatás pedig 0,7 százalékpontos lehet. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, az áfa-csökkentés egy része biztosan nem jutna el a fogyasztókhoz.
A piaci konszenzustól eltérően 25 bázisponttal 6,75%-ra csökkentette mai ülésén a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A döntést indokló közlemény végén pedig arra utal, hogy "A monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat és a kockázati megítélésünk javulása folytatódik."
Az amerikai határidős indexek tegnapi záróértékük közelében tartózkodnak, így nagy valószínűséggel a keddi kereskedés ezeken a szinteken indulhat. Délután két makroadat várható a tengerentúlról, előbb egy ingatlapiaci statisztika, majd egy fogyasztói bizalmi index érkezik négy órakor.
Hosszas előkészítő munka után 2013 második felében új rendszerre áll át a hazai azonnali részvénypiac. Várhatóan ekkor indul el ugyanis a Xetra kereskedési rendszer a Budapesti Értéktőzsdén, amelytől a külföldi konkurencia erősödése mellett sokan a tőzsdei forgalom növekedését várják Magyarországon. A Portfolio.hu annak járt utána, miként halad az új rendszer bevezetésére történő felkészülés a tőzsdén, a brókercégeknél és az informatikai szolgáltatóknál, és milyen informatikai fejlesztési teendőkkel, költségekkel jár mindez.
A nyári uborkaszezonban mérsékelt optimizmus mellett emelkedtek a részvény- és nyersanyag árak, az ősz azonban számos kérdőjelet tartogat, ami miatt óvatosabb magatartást ajánlanak egyes hazai alapkezelők. A közelmúltban jól teljesítő magyar államkötvények és alulteljesítő hazai részvények egyaránt csökkenő népszerűségnek örvendtek a megkérdezett szakértők körében, akik főként a gyenge fundamentumokkal magyarázták a hazai kitettség visszavágását ajánlásaikban. A nemzetközi, azon belül is a fejlett kötvények arányát viszont annál többen növelték. Az összesített modell-portfólió augusztus végén harmad részt pénzpiaci eszközökből, harmad részt részvényekből, harmadrészt pedig kötvényekből és alternatív befektetésekből állt.
Valami nagyon nincs rendben a kínai gazdasággal, legalábbis az acél és vasérc árfolyamok első ránézésre ezt az üzenetet küldhetik a befektetők felé. Az ázsiai ország a világ legnagyobb acél, és így az annak alapanyagául szolgáló vasércnek is a felhasználója, melyek árfolyama meredek zuhanást mutatott az utóbbi hetekben/hónapokban. A szakértők szerint addig nem állhat meg a zuhanás, amíg az acélkohók nem fogják vissza termelésüket, igazodva azzal a keresleti oldal visszaeséséhez.
Egy üzleti működésnek megvannak a feltételrendszerei, ezek Magyarországon nagyon rosszak - vázolta tömören a hazai gyógyszercégek helyzetét Szolyák Tamás, a Novartis Hungária ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A vezető kiemelte, van egy töréspont, amikor a vállalat azt fogja mondani, hogy Magyarországra többé semmilyen módon nem fektet be. Ezt egyelőre még nem értük el, de jövőre nagyon úgy tűnik, hogy el fogjuk. A gyógyszerkassza jövő évre tervezett további lefaragásáról csak annyit mondott, ezt maguk között fejlövésnek hívják.
A 2010-es kormányváltáskor nem volt lehetőség arra, hogy az Európai Uniós források elosztására létrehozott intézményrendszert teljes egészében átalakítsák, mindössze annyit lehetett tenni, hogy a gyermekbetegségeket kezelik. Csepreghy Nándor, az NFÜ kommunikációs vezetője szerint a kritikusok tévednek, amikor azt mondják, hogy lassúak a kifizetések, egyrészt egy utófinanszírozott rendszerről van szó, ami azt jelenti, hogy számlák ellenében tudnak csak fizetni, másrészt a válság miatt számos projekt csúszásban van, ami szintén hátráltatja a pénzek utalását. A vezető szerint több olyan programot is meghirdettek az utóbbi időben, ami az állami és magán szereplőknek segítséget adhat a fejlesztések befejezésére, bár így is kérdéses, hogy a maradék idő elég lesz-e az összes forrás kihelyezésére. Az viszont már most látszik, hogy egy teljesen más intézményrendszerre van szükség, a hatékonyabb és gyorsabb működés érdekében, erre viszont már csak a 2014-2020-as fejlesztési periódusban lesz lehetőség.