Közzétette első féléves jelentését az Állami Nyomda. A vállalat az idei év első félévét számottevő bevételnövekedéssel zárta, elsősorban a felpörgő exportértékesítésnek köszönhetően, az emelkedő kamatok, és a kedvezőtlen devizapiaci hatások azonban éreztették hatásukat.
Az argentin peso kedden egész nap képes volt tartani a 350-s dollárárfolyamot, miután a központi bank egy nappal korábban éles leértékelést hajtott végre az országban rendezett előválasztás eredményei miatt, és közölte, hogy az októberi általános választásokig rögzíti a valuta értékét.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a gyengülő forintról volt szó, konkrétan arról, hogy a 400 forintos vagy éppen a 370 forintos euróárfolyam elérésének van-e nagyobb esélye. Vendégünk volt Beke Károly, a Portfolio makroelemzője. A második blokkban azt jártuk körbe, hogy az orosz ukrán háború kapcsán miért hallunk egyre többet a légteret érintő incidensekről, amelyek ritkán jelentenek konkrét légtérsértést, de valamilyen válaszreakciót váltanak ki az éppen fenyegetett országtól. Erről Huszák Dánielt, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Aki azt hitte, hogy a szocho bevezetése visszaveti a magyarok kötvényalapok iránti keresletét, nagyot tévedett. Júliusban ismét taroltak a kötvényalapok, több százmilliárd forintnyi friss pénz áramlott a kategóriába.
Valószínűleg már lecsúszott a legjobb alkalomról az, aki még a nyaraláshoz szeretne minél olcsóbban eurót váltani, hiszen kevés az esély arra, hogy még visszatérjenek a júniusban látott 370 körüli szintek. Lassan érdemes inkább azzal foglalkozni, mire számíthatunk még az év végéig, reális esély van-e akár a 400-as euróárfolyam elérésére.
Kínában lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése és az ipari termelés bővülése júliusban éves szinten, és nőtt a munkanélküliség júniussal összevetve - áll a kínai statisztikai hivatal keddi jelentésében. A jegybank kamatvágással reagált, az állami nagybankok intervencióval fékezték a jüan gyengülését, a kínai részvények pedig estek.
Három fontos témára figyelnek a napokban a befektetők: a kínai gazdaságból érkező hírekre, az amerikai (és európai) infláció alakulásával kapcsolatos hírekre és a vállalati gyorsjelentésekre. Ma reggel Ázsiában lefordultak a tőzsdék, a kínai részvénypiacok vezették az esést. A magyar tőzsde kisebb mínuszban zárta a napot, elsősorban az OTP esésének következtében. A vezetői európai részvényindexek vegyesen teljesítettek, az amerikai tőzsdék azonban kisebb pluszban vannak.
A blue chipek közül emelkedett a Mol és a Magyar Telekom, stagnált a Richter, míg az elmúlt hetek rendhagyó emelkedése után több mint 1 százalékos mínuszban zárt az OTP.
A zuhanó orosz rubel láttán az orosz jegybank hétfőn délután bejelentette, hogy rendkívüli kamatdöntő ülést tart holnap reggel, hogy megvitassa a most 8,5%-on álló irányadó ráta szintjét, és ennek az ülésnek az eredményét moszkvai idő szerint 10:30-kor be is jelenti.
A várnapi nagy meglepetést okozó argentin előválasztási eredményre gyakorlatilag összeomlott a peso árfolyama a hétfő reggeli kereskedésben, mivel az első ügyletek 350-es árfolyam körül születtek a dollárral szemben, ami 22%-os zuhanást jelentett. Ezt látva az argentin jegybank úgy döntött, hogy a 350-es szinten rögzíti az árfolyamot az októberi választásokig, tehát 22%-kal leértékelte a pesót, és azért, hogy ezt meg is tudja majd tartani, 97%-ról 118%-ra emelte az irányadó rátát.
A kereskedési idő felénél kisebb esésben van a BUX. A hazai blue chipek felemás teljesítményt nyújtanak: pluszban van a Mol és a Magyar Telekom, esik a Richter és az OTP.
Meddig megy még az OTP? Ez az a tőzsdei kérdés, amit az elmúlt hetekben a legtöbbször megkaptam, főleg azután, hogy kijött a múlt heti brutál beszámoló, az egymilliárd eurós profittal. Ha elfogadjuk, hogy a piacok tökéletesen áraznak, és az összes információ beépült az árba, akkor nincs több kérdés, 14 ezer forintot ér az OTP, mert ott van az ár. De azért van még néhány kapaszkodó a meddig megy még kérdés megválaszolásához.
Hétfőn reggel átlépte a kerek 100-as szintet a dollár/rubel árfolyam, azaz 17 havi mélypontra zuhant a rubel amellett is, hogy az olajárak sokhavi csúcson járnak és az orosz jegybank múlt hónapban váratlanul nagy kamatemelést hajtott végre. A rubel két hónap alatt 15%-ot, év eleje óta 30%-ot zuhant és a helyzet miatt láthatóan ideges már a Kreml is, aminek újabb jele, hogy ma reggel megszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója is, aki rögtön megtalálta a fő felelőst a rubel zuhanása mögött: a laza monetáris politikát, azaz a jegybank a szükségesnél kisebb kamatemelést hajtott végre eddig. Frissítés! Az orosz jegybank is megszólalt hétfőn délelőtt és azt üzente az Interfax tudósítása szerint, hogy a következő, szeptember 15-i kamatdöntő ülésen várható kamatemelés, illetve azt is hangsúlyozta, hogy a rubel esése nem okoz pénzügyi stabilitási problémákat az országban. Frissítés 2! Hétfőn délután látva a rubel meredek, 3% körüli zuhanását, azt jelentette be az orosz jegybank, hogy már holnap rendkívüli kamatdöntő ülést tart, amelyen várhatóan jókora kamatemelésre kerül sor.
Miután Oroszország felmondta a fekete-tengeri gabonaegyezményt, rövid úton eszkalálódtak az események a Fekete-tengeren. Moszkva napokon belül légicsapást indított az ukrán gabonasilók és tengeri kikötők ellen, amire válaszul Kijev jelzésértékű csapásokat mért a térségben állomásozó orosz hadi- és teherhajókra. De milyen következményekkel járhat ez a világra nézve?
Az elmúlt három évben a világ legnagyobb bankjai erős toborzási hullámon mentek keresztül: Amerikában például 100 ezernél is több új munkavállalót vettek fel a nagyobb pénzintézetekhez a koronavírus-járvány alatt. Idén azonban a trend megfordult, és a hitelintézetek hatalmas mértékű leépítésekbe kezdtek annak ellenére, hogy ezt az eredményeik nem igazán indokolták. Elemzésünkben körbejárjuk, hogy mely külföldi bankoknál történtek létszámcsökkentések, és azt, hogy milyen szándékok állhatnak e döntések mögött.