Valós fundamentális okok álltak az elmúlt év élelmiszerdrágulásának hátterében, ám éppen ezen tényezők enyhülése miatt némileg mérséklődhet ez a nyomás a következő hónapokban – véli Hollósi Dávid. Az MKB Bank és a TakarékBank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az árak várhatóan március környékén tetőzhetnek, az árstopok kivezetése még hozhat drágulást, és a növekvő importtal is számolni kell, de jó stratégiával a magyar élelmiszergazdaság állja a sarat ezen tényezők közepette is.
A harmadik negyedévhez képest kismértékben csökkent a kihasználtság a Graphisoft Parknál az év utolsó hónapjaiban, amit az okozott, hogy egyes bérlők optimalizáltak a megugró energiaárak közepette, ugyanakkor továbbra is magas szinten áll a mutató – derül ki a cég ma közzétett gyorsjelentéséből. A negyedik negyedévben a bevételek és minden eredményszinten növekedésről számolt be a cég év/év alapon, a pro forma adózott eredmény kétszámjegyű ütemben emelkedett, a 2022-es éves eredmények pedig felülteljesítették a menedzsment korábbi várakozásait. A vezetőség további jó hírrel szolgált, megemelte 2023-as prognózisait.
A 2023-as évben akár erős is maradhat a forint, bár a 380-as szint áttörésére tartósan kicsi az esély, 2024-ben azonban újra a gyengülés felé mozdulhat a magyar deviza – olvasható a Commerzbank friss elemzésében. Ez elsősorban az euró ismételt gyengülésének lehet majd köszönhető a bank szakemberei szerint. Közben az uniós források sorsa és a monetáris politika bizonytalanságai továbbra is esetleges negatív fundamentális tényezőt jelentenek.
Európa-szerte komoly kockázatot jelent a társadalomra nézve a lakhatási költségek emelkedése, különösen a szegénységi küszöb alatt élők esetében, akiknek a jövedelmük több mint felét is elérhetik a havi lakhatási kiadásaik. Az alábbiakban arra voltunk kíváncsiak, hogy a rendelkezésre álló jövedelemből az egyes országokban mekkora arányt tesznek ki a lakhatási költségek, ezáltal melyik országokban jelenti a legnagyobb terhet a lakhatási költségek előteremtése. Ezt követően pedig azt vizsgáltuk meg, hogy az egyes országokban a lakásvásárlás és a lakásbérlés költségei milyen összefüggésben állnak a jövedelmekkel.
8710 milliárddal zárták a januárt a forintos lakossági állampapírok, ami közel 100 milliárdos növekedést jelent a december végi állományhoz képest. Ha a MÁP+-on múlna, nem lenne ilyen rózsás a helyzet, a papírból ugyanis újfent több százmilliárd forint áramlott ki. Az inflációkövető állampapír és a bónusz papír viszont ezúttal meg tudta fogni a lakossági pénzeket.
A magas piaci kamatkörnyezet miatt már most nagy az érdeklődés a hazai vállalatok részéről a kormány által február 1-jével meghirdetett kedvezményes Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram iránt. Nemcsak az exportőrök számára érhetők el a maximum 6%-os forinthitelkamatok és 3,5%-os euróhitelkamatok, hanem más cégek számára is, így jó esély van arra, hogy akár már a nyáron kimerül a program kerete. Tavaly 560 milliárd forintnyi hitelt folyósított az EXIM, a betervezett 700 milliárd forint új rekordot jelentene. Bár hitelgarancia nem társul a programhoz, a benne részt vevő kereskedelmi bankok aktív támogatása és lelkesedése most adottságnak vehető. Az EXIM és a Raiffeisen Bank illetékesei beszéltek nekünk a hitellehetőségről és a program kilátásairól.
Noha a magyar kormány részéről eddig inkább abba az irányba mutattak a nyilatkozatok, hogy a kabinet támogatja az Európai Bizottság tervét, hogy lazítsanak az állami támogatások szabályozásán, addig most már tiltakozó levelet küldtek Brüsszelnek. Vagyis Magyarország is csatlakozott azon tíz tagállamhoz, amelyik egyelőre nem pártolja a lépést. Mindez pedig tovább hátráltathatja az uniós válaszlépést az amerikai protekcionista inflációcsökkentő törvénnyel szemben. Frissítés: a cikk megjelenése után a magyar kormány is ismertette álláspontját a Portfolióval.
Szűk fél évvel ezelőtt azon aggódtunk, hogy a forint a világ legrosszabbul teljesítő devizái közé került és már-már megállíthatatlannak tűnik a zuhanása. Azóta viszont nagyot fordult a világ, a magyar deviza nemhogy ledolgozta hátrányát, de lassan világbajnokká kiálthatjuk ki. És az is egészen egyértelmű, hogy mi fordította meg az irányt: az MNB októberi 500 bázispontos kamatemelése és az energiaárak zuhanása óta kapott szárnyakat a forint. Persze kellett a kedvező nemzetközi környezet is, de elvitathatatlan a magyar fizetőeszköz kimagasló teljesítménye.
Az uniós klímavédelmi célok teljesítése érdekében az elektromos autóértékesítések jelentősen nőni fognak a következő években, azokhoz pedig nélkülözhetetlenek az akkumulátorok, „így évtizedekre bebiztosítjuk a magyar járműipar fejlődését és a nemzetgazdaságban betöltött szerepét” a nagy akkumulátor gyárak ide vonzásával – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Joó István. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója egyúttal azt a kormányzati elvárást is megfogalmazta, hogy „a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg”. Elárulta, hogy a dühös lakossági reakciók mellett sem érzékelte a debreceni CATL gyár kínai tulajdonosánál az elbizonytalanodást; és úgy látja: „a kínai beruházó elkötelezett, hogy a magyar törvényeket minden szempontból betartsa.” Joó István meglátása szerint egyelőre nincs hatása a magyar befektetésösztönzési eredményekre a geopolitikai blokkosodás veszélyeinek, illetve az uniós jogállamisági vitáknak sem. A vezérigazgató a lapunknak adott interjúban jelentette be az egyedi kormánydöntési rendszer (EKD) átalakítását és részleteit, így például azt, hogy az eddigi 25% helyett a beruházási volumen 50%-áig lesznek elszámolhatók a megújuló energia termeléséhez kapcsolódó költségek. A növekvő országos villamos energia igények kapcsán rámutatott: ez a lépés "arról szól, hogy akik a saját energiaellátásuk érdekében szeretnének valamilyen kapacitást létrehozni, azt tudjuk támogatni."
Kicsit messziről, időszámításunk előtt 400 körül kezdem ezt a devizapiaci történetet. Van rá okom. Igazuk van ugyanis azoknak a cégvezetőknek, akik azt gondolják, hogy a devizapiacok kivételes lehetőséget kínálnak most számukra. Csak nem azt és nem úgy, ahogy arra közülük sokan fogadnak. A vállalati árfolyamkockázatok kezelése minden devizakitettséggel rendelkező cég számára kötelező – ez azonban nem azonos a spekulációval. Előbbi viharos időben is ellenállóvá teheti a vállalkozást. Utóbbi ott, ahol ez nem a főtevékenység, percek alatt tüntetheti el évtizedek munkáját.
Az infláció talán már egész Európában tetőzött, de Magyarországon még gyorsult januárban is a pénzromlás mértéke. A magas kamatszint, a romló külső kereslet pedig mind érzékenyen érintheti a hazai gazdaságot, még a szintén lefékezett régiós versenytársaknál is komolyabbak lehetnek a gondok. A kamatvágást már csak az év végére várják egy friss elemzésben.
Általános felfogásként él a köztudatban, hogy Európa válságban van, 2022 őszén a nyilvános közgazdasági diskurzusok egyik leggyakoribb tárgya a várható recesszió volt. Nem véletlenül, 2022 nyarán és kora őszén borzasztóak voltak a kilátások, az egyik sokkhatás még véget sem ért, máris elkezdett kibontakozni egy másik. Az elemzőintézetek sorra adták ki a recessziós figyelmeztetéseket, és mi is kifejezetten pesszimisták voltunk. Úgy tűnt, súlyos recesszió vár az európai gazdaságra. A krízis bekövetkeztét sokan még mindig tényként kezelik, pedig igazság szerint semmilyen komolyabb válságról nincs szó, a recessziós kockázatok gyorsan csökkennek Európában.
Az Európai Bizottság javaslatát végül elfogadták az uniós csúcson: a tagállamok pénteken beleegyeztek, hogy lazítanak a kormányok által fizethető állami támogatási rendszer lazításán. Mindez azt is jelenti, hogy a magyar kormány által is tervezett költségvetési osztogatást részben támogatja Brüsszel. A kérdés az, hogy mennyire tesz ez be az egységes piacnak és fokozza az országok közötti egyenlőtlenséget.
Már csak Bulgáriát előzi meg a bruttó magyar a minimálbér (euróban számolva) az egész Európai Unióban. Egyrészt tény, hogy a magyar bérek nagyon alacsonyak uniós szinten, miután az elmúlt években euróban számolva hazánkban nőtt a legkisebb mértékben a minimálbér az egész régióban, másrészt érdemes eloszlatni néhány tévhitet.
A magyar gazdasági növekedés már szinte teljes mértékben az Európai Uniótól érkező forrásoktól függ. Viszont a Vienna Institute for International Economic Studies friss elemzése szerint komoly esély mutatkozik ezek további késésére, így 2023-ban 1 százalékkal zsugorodhat a hazai GDP. Mindebben jelentős szerepe van a már tavaly megmutatkozó strukturális problémáknak.
A nagy nemzetközi jegybankok egyre inkább a monetáris szigorítás fékezése, leállítása felé tendálnak. A piac pedig annak rendje és módja szerint előre szaladt és már az idei évben kamatvágásokat vízionál. Nem meglepő tehát, hogy a magyar monetáris politika kapcsán is egyre többször hangzik el az a kérdés, hogy mikor jön a kamatvágás. Egyelőre azt gondolom, ez most nem lehet kérdés. Türelmesnek kell lenni.
A svéd korona 2009 óta a legalacsonyabb szintre esett az euróval szemben, mivel sok bizonytalanság jelent meg az ország gazdasági teljesítményével kapcsolatban.
Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági konfrontáció keresztüzébe került Európa, mivel Washington zöld iparágak fellendítésére irányuló terve azzal fenyeget, hogy járulékos károkat okoz egy kulcsfontosságú szövetségesének. Eközben mélyül a Peking és az észak-atlanti rendszer közötti gazdasági konfliktus is. Magyarország több évig Keletről és a Nyugatról egyszerre akart tőkét szerezni, viszont előbbivel hangzatos bejelentéseken túl nem jutott, mostanra viszont Kína első számú célpontja lett.
A magyar kormány is az Európai Bizottság álláspontján van a kibontakozó EU-USA kereskedelmi háborúban: az állami támogatások lazításával versenyezne a protekcionista amerikai lépésekkel szemben. Az Európai Bizottság által a Portfoliónak küldött adatok alapján az Orbán Viktor vezette kabinet ugyan bőséggel támogatta a cégeket, de Magyarország nem rúg labdába a nagyobb gazdaságokkal szemben.
Igencsak megrángatták az e heti kamatdöntések és makroadatok a világ legfontosabb devizapárját, az euró/dollár árfolyamát, és rajta keresztül a forintét is, ami egyúttal fontos technikai jeleket is rajzolt a grafikonokra. Megnéztük tehát, hogy most mit üzen a technikai elemzés azt követően, hogy a forint az euróval szemben az elmúlt négy hónapban mintegy 50, a dollárral szemben pedig 100 egységet szárnyalt.
