Emmanuel Macron francia államfő szerint Nagy-Britannia nemzetközi hitelessége és megítélése a tétje a Brexit körüli, mindenekelőtt a halászati jogokról és az észak-írországi kereskedelem szabályozásáról zajló vitáknak.
„A 2021-es Európai Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az üzleti élet és a vállalkozói szellem egyre inkább virágzik Magyarországon” – emelte ki a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és fiatalokért felelős biztosa annak apropóján, hogy október 28-án Magyarországra érkezett. Marija Gabriel a látogatása során felkereste a budapesti székhelyű uniós intézményt, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet is, és az írásos interjúban szó volt az intézménynek a magyar a startup-világban betöltött lényeges szerepéről is amellett, hogy számos nagy magyar sikertörténetet is név szerint kiemelt. Az uniós biztos az interjúban részletesen beszélt a magyar felsőoktatási intézmények különböző uniós programokban való részvételéről és a magyar innovációs ökoszisztéma erősítésében való kulcsfontosságú szerepükről. Szóba kerültek a koronavírus-járvány digitális oktatásra és a népszerű Erasmus+ programra, továbbá a Brexit oktatási programokra gyakorolt hatásai is, valamint az is, hogy az uniós csatlakozásunk óta bekövetkezett több százezer fős kivándorlást és az agyelszívás jelenségét hogyan, milyen uniós stratégiákon keresztül lehet fékezni.
Nagy-Britanniában a brexit miatt alakult ki sofőrhiány, az ellátási láncok is összeomlottak, a boltok polcai gyakran üresek maradtak. Jelenleg Magyarországon nincs ehhez hasonló azonnali gond, de hosszabb távon itthon is összeomolhat az ellátási lánc, mivel a sofőrök jelentős része néhány éven belül nyugdíjba vonul, az utánpótlás pedig kevés - számol be az ATV Híradó riportjában.
Újból fellángolt a hónapok óta parázsló halászati vita Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.
Az energiaválság ugyan átmeneti lesz, de meg kell tanulnunk belőle, hogy mennyire veszélyes továbbiakban is a fosszilis energiahordozókra támaszkodnunk. Az energiaválság és az ellátási nehézségek rövid távon aggodalomra adnak okot, de az inflációtól önmagában nem kell tartanunk Európában. Az Európai Központi Bank sem fog reagálni az inflációra, és mindezt helyesen teszi, a kilábalás az eurózónában ugyanis nagyon törékeny. Sőt, nemcsak kamatemelésre ne számítsunk belátható időn belül, de azt is meg kell szokunk, hogy az EKB tartósan jelen lesz a kötvénypiacon. Nemcsak a monetáris, de a fiskális politika is támogató marad: EU-s szinten lazíthatják a fiskális szabályokat, így a déli tagállamok végrehajthatják azokat a növekedést tartósan serkentő beruházásokat, amelyekre önerőből képtelenek lettek volna. Dr. Fabian Zuleeggel, a European Policy Centre ügyvezetőjével és vezető közgazdászával beszélgettünk az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) budapesti konferenciája után. Zuleeg beszélt a Brexit okozta megoldhatatlan helyzetről, valamint a britek példáján azt is elárulta, hogy szerinte miért nem tud egy tagállam súlyos következmények nélkül kilépni az Európai Unióból - amely viszont úgy is széthullhat, hogy egy ország sem válik ki.
Pozitív lett a brit Munkáspárt elnökének koronavírus-tesztje, ezért a miniszterelnöki kérdések (PMQs) során a korábbi miniszterelnök-jelölt, Ed Miliband helyettesítette Keir Starmert.
A központi irányítású tervgazdaságokban nem ritka a hiány jelensége, most azonban a piaci viszonyok között működő országok is megismerkednek ezzel a jelenséggel. Ugyanis már nemcsak a magas áremelkedés jellemzi a Covid-válságból való helyreállást, hanem egyre jellemzőbbek a várólisták és a mennyiségi korlátok. De vajon mi lehet a megoldás erre a problémára?
Kisebbek a gyártók raktárkészletei, szűkösebb a kínálat, továbbá a vásárlóknak idén nem kedvez a koronavírus-járvány, számolni kell drágulással - tudtuk meg Takács Csabától, az Alza.hu vezetőjétől. Az ügyvezető a Portfolio-nak adott interjújában azt is elmondta, hogy 2020-ban mintegy 16 millió megrendeléssel 1,4 milliárd eurós bevételt ért el a regionális multi és magabiztosak abban, hogy újabb rekordokat döntenek. Arra is kitért, hogy olcsón és nagyon gyorsan szállítaná ki a vásárlók megrendeléseit az Alza.hu, amely ezt a folyamatos fejlesztéseivel és az Alzaboxok országos telepítési akciójával érné el.
Az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a hajóforgalom Írország és a kontinentális Európa között - jelentette be Simon Coveney ír külügyminiszter. Az Írország és Wales közti hajóforgalom áttevődött az Ír-sziget és a kontinentális Európa közé.
Az elmúlt héten tartott konstruktív tárgyalások után is komoly nézeteltérések vannak Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll, ezen belül mindenekelőtt az EU Bíróságának szerepe ügyében - közölte vasárnap a Downing Street. A londoni miniszterelnöki hivatal utalást tett arra, hogy a megállapodás elmaradása esetén a brit kormány egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll végrehajtását.
A populizmus kifejezést mostanság mint szitokszót használják legtöbbször. Valamiféle homályos közös nevező alakul így ki a legkülönfélébb politikai vezetők és pártok, politikai üzenetek, politikai lépések között. Igen, még az sem világos többnyire, hogy a populizmus szó vagy a populista jelző minek a leírására szolgál? Egyes politikusok személyiségi jegyeire, politikai mozgalmak ideológiájára, választási taktikára? A kifejezés tartalmi leírása, definiálása pedig végképp elmarad.
Erős gazdasági teljesítményt mutatnak a friss beszerzésimenedzser-indexek az Egyesült Királyságban októberben, mind a szolgáltatószektor, mind a feldolgozóipar bőven a várakozások felett növekedik a vállalatvezetők megítélése szerint.
Németország mellett Franciaország az Európai Unió másik vezető hatalma: míg előbbiben nemrég zajlottak le a választások, és úgy néz ki, bár vége a Merkel-korszaknak, a német Európa-politikában nem lesz gyökeres változás, addig Franciaországban fél év múlva jön az elnökválasztás, és akár olyan jelölteknek is esélyük van győzni, akik teljesen más irányba fordíthatják az ország és ezzel részben Európa szekerét. Egyre több jelölt jelenti be indulását, miközben Emmanuel Macron regnáló államfő még hivatalosan nem szállt ringbe, ahogy egyelőre a jobboldali Republikánusok sem döntötték el, kit indítanak. Bár a közvélemény-kutatások sokáig azt mutatták, hogy 2017 után újra Macron és a jobboldali radikális Marine Le Pen csaphatnak össze a második fordulóban, időközben feltűnt az elnökválasztás sötét lova, Eric Zemmour publicista, aki bevándorlás-ellenességével és erőteljes kijelentéseivel máris felkavarta az állóvizet, és egyes kutatások szerint Le Pent megelőzve esélye lehet a második helyre – már amennyiben tényleg elindul. A baloldali jelöltek jelen állás szerint nem tudnak majd érdemben beleszólni a versenybe, viszont egy republikánus jelölt komoly kihívást intézhet Macron ellen. Persze erre már az elnök is készül.
A Brexitet követően Európa legnagyobb ingatlanbefektetési piacán, Németországban nagyon pozitív a befektetői hangulat, de a közép-európai régió megítélése is rendkívül erős a visszajelzések alapján. A legkedveltebb eszközosztály itthon továbbra is az iroda, de régiós szinten az ipari ingatlanok kapcsán látható a legerősebb áremelkedés. Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója a 2021-es Expo Real konferencián elhangzottak alapján nyújtott betekintést a régiós ingatlanpiaci trendekbe.
Az EKB egyre erőteljesebb hangvételben kéri azt bankoktól, hogy több száz extra munkavállalóval és több milliárd eurónyi extra tőkével szereljék fel a Brexitet követő operációjukat a kontinentális Európán – számol be a hírről a Financial Times.
A Brexit atyjaként is emlegetett Nigel Farage egy pénzért vállalt személyes videóban állt ki tévedésből az Írország függetlenségéért és egységéért harcoló Ír Köztársasági Hadsereg, avagy az IRA mellett. Farage azóta elnézést kért, azonban az ír állami televízióban is kemény támadást kapott, és egy újabb hasonló videó is előkerült.
Eséssel indult a nap az európai földgázpiacon, már 80 euró környékén is járt a jegyzés, aztán elkezdte ezt délelőtt ledolgozni, kora délutánra pedig már meredek, 10% feletti áremelkedést láttunk, később azonban ismét 100 euró alá került a földgáz ára. Legújabb fejleményként a brit pénzügyminiszter áfakulcs-csökkentésének tervéről tudunk beszámolni - ezzel igyekezhet a kormány javítani a népszerűségen, illetve segíteni a fogyasztóknak az elszálló energiaárak mellett, másrészt megpróbálják eladni, hogy ez is a Brexit nagy hozadéka, hiszen az EU-ban nem engedték az ennél alacsonyabb áfakulcsot. Folyamatosan frissülő cikkünkben foglaljuk össze az energiapiac aktualitásait és az energiaárak árfolyamának alakulását.
A brit pénzügyminiszter azt mérlegeli, hogy a lakossági rezsiszámlákban megjelenő 5%-os áfakulcsot csökkentik, hogy ezzel igyekezzenek javítani a népszerűségen, illetve segíteni a fogyasztóknak az elszálló energiaárak mellett, másrészt megpróbálják eladni, hogy ez is a Brexit „nagy” hozadéka, hiszen az EU-ban nem engedték az ennél alacsonyabb áfakulcsot – tudta meg a Financial Times. Közben a Politico egy friss felmérésre hivatkozva azt érzékelteti, hogy nagyot esett a kormány és Boris Johnson népszerűsége az elszabaduló energiaárak miatt, illetve a legtöbben a kormányt látják hibásnak emiatt.
Az utóbbi időben egyre többen hangsúlyozzák egy közös európai haderő létrehozásának szükségességét, amelynek indokaként általában a biztonsági kihívások megnövekedését nevezik meg. Egyre erősebb azonban az a narratíva is, hogy Európa egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy védelmi szempontból kizárólag az egyes nemzetek saját haderejeire, illetve a NATO-n keresztül az Egyesült Államokra támaszkodjon. Bár az EU-tagok többsége egyetért abban, hogy a közösségen belüli védelmi együttműködés erősítése szükséges, ennek mértékét illetően már nézeteltérés mutatkozik a kontinens két legerősebb állama, Németország és Franciaország között. Külön bonyolítja a helyzetet a NATO és az Egyesült Államok lehetséges reakciója egy esetleges európai stratégiai autonómia kapcsán védelmi szempontból.