Keresett kifejezés: alapok portfolio hu | Találatok száma: 1543 Új keresés
A devizapiaci pozícionáltságból arra lehet következtetni, hogy időnként próbálkoznak a magyar deviza ellen pozíciókat felvenni a befektetők, azonban a jelenlegi kamatszintek mellett továbbra is öngyilkosság ezeket hosszú ideig fenntartani. Az igazán érdekes majd az lehet, hogyan reagál a forint az esetleges kamatcsökkentésre, bár az MNB legutóbbi kommunikációja alapján az továbbra sincs a küszöbön.
A 2019-ben alapított, működését 22 fő alkalmazottal és további 32 delegált európai ügyésszel 2021 június elsején ténylegesen megkezdő hatóságnál 2022 végén 217 alkalmazott és 114 aktív delegált európai ügyész dolgozott. Ez a stáb 2022-ben 1117 vizsgálatot folytatott le, amelyek 14,1 milliárd euró kárértéket érintettek. Ebből 359 milliónyi érték lefoglalását már elrendelték a bíróságok, ami a tízszerese az intézmény tavalyi egész éves működési költségének. A cél az uniós költségvetés jobb védelme a nemzetközi együttműködés révén, mert az uniós szervezet a tagállami bűnüldöző szerveknél nagyobb prioritást tud biztosítani az EU-t megkárosító bűncselekmények felderítéséhez. Első teljes évükről most adták ki éves jelentésüket.
Januárban még minden szépnek és jónak tűnt, februárban viszont jött a kijózanodás, amit a vártnál magasabb infláció és a jegybankok szigorúbb hangvétele is elősegített. A részvénypiacok kapcsán most már sokkal óvatosabbak a hazai potfóliómenedzserek, a többségük távolságtartással figyeli, mi lesz ebből. A kötvénypiaci befektetések viszont új virágkorukat élik, hiszen olyan helyzet állt elő, hogy gyakorlatilag kockázatmentesen lehet szép hozamokat zsebre tenni.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Megviselte a tavalyi év az önkéntes pénztárakat, ez visszaköszön a gyenge hozamok mellett a kezelt vagyon és a taglétszám kisebb visszaesésében is. A Pénztárszövetség mai sajtótájékoztatóján azonban kiemelték, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások hosszú időtávra szólnak, ilyen időtávon pedig érdemi reálhozamokkal is találkozhatunk. A nyugdíjpénztári adójóváírások megsínylették a kormány tavaly év eleji szja-visszatérítését, igaz, az év első felében az egyéni befizetések ennek az extra pénznek köszönhetően kissé megugrottak. Teljesen más számokat láthattunk az egészségpénztáraknál: a Covid óta jelentős mértékű befizetések érkeztek, a taglétszám is megugrott, úgy tűnik, egészségtudatosabbá váltak a magyarok.
Drasztikusan öregszik a magyar társadalom, és ha ez nem lenne elég, a fiatalok komplett generációja hiányzik a nyugdíjcélú megtakarítások piacáról. Hosszú évek parttalan egyeztetései után azonban most úgy tűnik, változás állt be a magyar kormány hozzáállásában, nyitott fülekre találtak a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos felvetések. Úgy tudjuk, felélénkült a párbeszéd a magyar kormány és a piaci szereplők között arról, mit lehetne tenni a nyugdíjkatasztrófa elkerülése érdekében. Hogy ezt most külső vagy belső nyomás váltotta-e ki, talán kevésbé fontos, az viszont annál inkább, milyen irányokba mozdulnak az egyeztetések. Népszerű irányvonal lehet a lengyel, automatikus beléptetési rendszer, a kardinális egyeztetések azonban arról folynak, miképpen lehetne a munkáltatók szerepkörét növelni az öngondoskodási piacon.
A kormány öngondoskodási piacon tervezett lépéseivel külön panelbeszélgetésben foglalkozunk a Portfolio jövő heti, Biztosítás 2023 konferenciáján. Ne maradj le róla, jelentkezz még ma!
Egyre nagyobb nyomás helyeződik a fiatalabbakra a nyugdíjak szempontjából, ugyanis folyamatosan nő annak az esélye, hogy a megélhetéshez nem elég, vagy semennyi nyugdíjat nem fognak kapni az életük utolsó évtizedeiben. Erre kínálhatnak megoldást a nyugdíjcélú megtakarítások, amelyekkel ráadásul a befizetett adó egy részét is vissza lehet igényelni.
Akadémikusok szerint csak a jéghegy csúcsát faragta le az Orbán Viktor vezette kormány azzal, hogy a miniszterek kiléptek az egyetemi vagyonkezelő alapítványok éléről. A Portfolio információi szerint az Európai Bizottság sem elégedett a lépéssel, de egy jogállamisági jelentés is kevésnek tartja ezt a lépést. Az új összeférhetetlenségi szabályokat hazai kutatók sem tartják megfelelőnek.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezeti a repülőtér megvásárlására irányuló tárgyalásokat - mondta el interjújában az Indexnek. A miniszter elmonda, a banki extraprofit megadóztatásának mértékét a jegybanki kamatláb határozza meg.
Ipari ingatlanokkal és prémium irodákkal mutatkozik be Magyarország a világ első számú ingatlanszakmai kiállításán, a MIPIM-en, Cannes-ban. A március 14-17. között megrendezett több évtizedes múltú kiállításon a magyarországi fejlesztési irányok, és lehetőségek sikeres bemutatása évről-évre kiemelt fontosságú a működőtőke-beáramlás szempontjából.
Eszeveszett tempóban rombolja a háztartások megtakarítási képességét és meglévő megtakarításainak értékét az infláció, miközben a befektetési jegy lett az új állampapír. Egy mondatban így lehetne összefoglalni a 2022-es év eseményeit a hazai megtakarítási piacon, amelynek éves statisztikáit hétfő reggel tette közzé az MNB. A témával a Portfolio március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciáján is foglalkozunk, érdemes eljönni.
A fintech szektor számára 2021 volt minden idők legjobb éve, amelyhez képest 2022 fájdalmas mélyrepülést jelentett. A befektetések értéke ugyanis látványosan, több mint 50 százalékkal, csökkent tavaly a KPMG legújabb kutatása szerint. A szektort alágazatokra bontva vegyes kép tárul elénk: volt köztük olyan, amelyik megőrizte a lendületét, mások nőni tudtak, de akadtak olyanok is, amelyek jelentős visszaesést szenvedtek el. Elmondható azonban, hogy 2022 még a csökkenő befektetések ellenére is a fintech-történelem harmadik legjobb éve volt.
Továbbra is beruházás- és exportvezérelt lesz a magyar gazdaság növekedése, de ennek finanszírozási szerkezete megváltozik, mert az EU-pénzek mellett a külföldi működőtőke-beruházásoknak még nagyobb lesz a szerepe, akárcsak az állami beruházásösztönzésnek – jelezte az MVM mai energetikai konferenciáján tartott előadásában Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta, hogy a kormány várhatóan a jövő heti ülésén dönt majd a minap elindított 700 milliárd forintos Baross Gábor Újraiparosítási Program jelentős kibővítéséről, amely egy hárompilléres tőkeprogramban ölt majd testet és az a célja, hogy az Egyesült Államok által indukált beruházási-támogatási versennyel fel tudjuk venni a versenyt, illetve az Ázsia felőli átrendeződésekre gyorsan tudjon reagálni a kormány. A konferencia első előadásában Lantos Csaba energiaügyi miniszter fontos energetikai bejelentéseket tett, amelyeket ebben a cikkben írtunk meg.
Az Európa-bajnok inflációnk mellett mindenki azt találgatja, vajon a bérek hogyan alakulnak. Az elmúlt években a reálbérnövekedéshez szokott magyar munkavállaló kiharcolja-e a bérek inflációt meghaladó növekedését, vagy 2023-ban - először oly sok év után - csökkennek a reálkeresetek? Erre keresi a választ a Randstad 2023 februárjában publikált tanulmánya, amelyben 246 cég válasza nyomán követhetjük az egyes iparágak fejlődési és bérezési tendenciáit. Úgy tűnik, hogy néhány hangos, marketingfogással élő cég emelésén és a szakszervezetek követelésein túl a többség rideg valósága nem túl rózsás.
A múlt héten jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány döntött, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok tagságáról lemondanak a miniszterek és egyéb kormánytagok. Azonban Brüsszel egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy az Erasmus és Horizont uniós programok felfüggesztését eredményező helyzetet milyen módon kívánja rendezni a kormány. Lépni kell az ügyben, mert ez tovább odázhatja az uniós kohéziós források kifizetését.
Tavaly 14,5% volt az éves átlagos infláció, a januárt pedig 25,7%-kal kezdtük. Ilyen inflációs környezetben jogosan vetődik fel a kérdés: mit keres még mindig a magyarok pénze a 4,95%-os kamatú szuperállampapírban? A „szuperállampapír” jelzőt (tudomásunk szerint) épp a Portfolio szerkesztősége aggatta a Magyar Állampapír Pluszra még 2019-ben, de ami egykor még szuper volt, most már nagyon nem az. A magas infláció és magas kamatok miatt az átrendeződés már elkezdődött a MÁP+ állományában, de még mindig több ezermilliárdnyi megtakarítás hever itt.
A januári leminősítés után további negatív lépések fenyegetik Magyarország adósbesorolását, amennyiben nem sikerül megállapodni az uniós források folyósításáról – olvasható ki a Standard & Poor’s Portfolionak küldött válaszaiból. A hitelminősítő szerint a Brüsszelből érkező pénzek jelentős és tartós elmaradása akár újabb leminősítést is indokolhat. Sőt, arra is tesznek utalást, hogy az Európai Bizottság által a jogállamisági eljárás miatt felfüggesztett 6,3 milliárd eurónyi forrás elvesztése is hozhatna további lépést, pedig a Brüsszelből elhozható pénzek közül ez tűnik a legkevésbé biztosnak.
Az eredeti előirányzatokhoz és tervekhez képest a 2022-ben teljesült költségvetésre szinte rá sem lehet ismerni. Nemcsak a külső tényezők (energiaárak, infláció, háború) lenyomatai fedezhetők fel a büdzsé főbb számaiban, hanem a kormány aktív beavatkozásainak következményei is. Ennek nyomán például hatalmas összegben ömlöttek be a különadó-bevételek, de a - szegények adójaként is nevezett - általános forgalmi adóból származó ezermilliárdok is jócskán túlcsordultak.
A külföldi ingatlanvásárlás egyre népszerűbb a magyarok körében is, elsősorban nem szabadidős, lakhatási, sokkal inkább befektetési célból. Például egy tiroli ingatlan is lehet egy tudatos és tehetős befektető portfóliójának kiemelt eleme, hiszen mindazok számára, akik távolabbra látnak a befektetési alapok, állampapírok és részvények világán, egy-egy ilyen beruházás jó lehetőségeket jelenthet az értékállóság, a bevételek és diverzifikáció szempontjából is. A megvásárolt apartmanokat ráadásul profi cégek – százalékért cserébe - egész évben kiadják a turistáknak, vagyis a magyar tulajdonos stabil és érdemi euróbevételre is szert tesz az ingatlanon túl – a családi nyaralás inkább csak bónusz a konstrukcióban. A Tirol Real Estate Büro, az osztrák tartomány egyik ingatlanfejlesztő és -értékesítő cége a Portfolionak beszámolt az árakról, a várható bevételekről és néhány fontos tudnivalóról is.
Évtizedek óta nem látott inflációval szembesültek a magyarok tavaly, ami az árak emelkedésén túl a befektetések hozamcsökkenésén keresztül is érintette a pénztárcájukat. Decemberben 24,5%-ot tett ki az infláció az egy évvel korábbi szinthez képest, de még az éves átlagos infláció is elérte a 14,5%-ot. Megnéztük, hogy ezzel a pénzromlási ütemmel mely magyar befektetési alapok tudták felvenni a versenyt. Rossz hír, hogy kevés olyan alap volt, amely infláció feletti hozamot ért el, és ezek között nincsenek benne a tavalyi év sztárjainak számító kötvényalapok sem.
Fejhallgatóval, feministákkal és ciklustetővel kezdjük az évet, amelyben már Viktortól is elhatárolódunk, viszont... 
Bár a tíz nap múlva hivatalba lépő Trump a klímaszkeptikusok táborába tartozik, bizonyos klímapolitikai folyamatokat...
Egy barna papírtáskával kezdődött és súlyos környezetrombolásba torkollt a bevásárlást segítő szatyrok evolúciója....
Az RSM szakértői összefoglalták, hogy a vállalatoknak, a munkáltatóknak milyen, 2025 januárjától érvényben levő... 
Ma kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb...
A K&H Bank brókercége új lehetőséget indított, havi rendszeres megtakarítás ETF-ekbe. Hasonlóan működik, mint...
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
