A kormány 3 százalékos gazdasági visszaeséssel számol 2020-ban – árulta el Varga Mihály pénzügyminiszter a Bloombergnek adott interjúban. A miniszter arról is beszélt, hogy szükség esetén készek módosítani a friss 2,7%-os költségvetési hiánycélon is.
A koronavírus miatti korlátozások gazdasági hatásáról ma már tudjuk, hogy nagyon jelentősek lesznek, valószínűleg a vírus 2008-2009-es válságnál is mélyebb visszaesést okoz majd. A legtöbb esetben viszont csak előrejelzéseket, becsléseket és ezekre alapuló számításokat látunk ezzel kapcsolatban, most viszont napvilágot látott egy adat, amely se nem becslésen, se nem a szereplők hangulatán alapszik, hanem nagyon is kézzelfogható. És azt mutatja, hogy nagy a baj.
Jelentősen rontotta 2020-as növekedési előrejelzését a Világbank, magyar szempontból a legfontosabb, hogy Közép-Európára és a balti államokra 1 százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak alapesetben. Ezt viszont 2021-ben egy komoly felpattanás követheti, ha bejön a szervezet előrejelzése.
A magyar kormány a napokban jelentette be, hogy itthon is bevezetik az úgynevezett kurzarbeitot, a rövidített munkaidő támogatását. A program már egyszer bizonyított Németországban, ahol a munkanélküliség a 2009-es válság éveiben még csökkent is. Az intézkedés relatíve olcsó is: a jelenlegi 750 milliárd eurós német koronavírus-csomagból mindössze 10 milliárdot tesz ki. Nem csoda, hogy Európa legtöbb országa meghonosította a kurzarbeitot. A magyar kormány előtt tehát adott a példa, mégis úgy néz ki, hogy a hagyományoshoz képest a magyar kurzarbeit szűkmarkúbb lesz, és még későn is jön.
A lengyel jegybank monetáris tanácsa szerdán 50 bázisponttal 0,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. Szakértők azzal számoltak, hogy kamat 1 százalékon marad.
Márciusban ritkán látott, 577 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés. A Pénzügyminisztérium a gyorstájékoztatóban magyarázatot is ad a hatalmas deficitre: az eddigi járványügyi és gazdaságvédelmi intézkedései a költségvetés bevételi és kiadási oldalára egyaránt döntő mértékű hatást gyakorolnak. Mindez azt is jelenti (ahogy már korábban is jeleztük): a koronavírus-járvány hatásai és az arra adott kormányzati válaszok alapjaiban írják át a költségvetést, ehhez kell hozzászoktatni magunkat a következő hónapokban.
Május 1. A munka ünnepe. Jól vésse mindenki az eszébe ezt az időpontot, hiszen a koronavírus-mentőcsomag legfontosabb eleme ekkortól élesedik. Persze, azt még nem tudjuk, hogy milyen formában. Meg azt sem, hogy hányan mennek csődbe addig.
Washington "tanulmányozza" az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) nyújtott hozzájárulásának felfüggesztési lehetőségét - közölte az amerikai elnök a Fehér Házban kedden este, a koronavírus elleni intézkedéseket összehangoló kormányzati munkacsoport szokásos napi sajtótájékoztatóján.
Magyarországon az elmúlt évben a régió átlagánál magasabb volt a gazdaság növekedésének dinamikája, és az idei év elején is jók voltak a kilátásaink. A legtöbb elemzés szerint viszont a magyar gazdaság jobban megszenvedi a koronavírust, mint a régiós országok - ezt erősítette meg a JP Morgan friss elemzése is. Eszerint a visszaesés mértéke itthon 6,3% lehet, nagyobb, mint a régió többi országában. A kormány felülvizsgált hiánycélja 2,7%, a bank közgazdászai szerint viszont inkább 5,9% a reális.
Globálisan 25 millió olyan állás került veszélybe a koronavírus-járvány miatt, amelyek szorosan kapcsolódnak a légi közlekedéshez - mondta Brian Pierce, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezető közgazdásza kedden, egy újságíróknak tartott videokonferencián.
Hiába pattantak vissza a tőzsdék a héten, a Citi elemzői szerint a mostani rali csak egy „utósokk” és továbbra sem garantálja semmi a járvány végét, a negyedéves vállalati gyorsjelentések pedig újabb eséseket hozhatnak a piacon – írja a CNBC.
Mislav Matejka, a JP Morgantől hétfőn figyelmeztette a befektetőket, hogy jelentős esély van rá, hogy a gazdaság egy „ördögi spirálba” kerül, amely jellemző a recessziókra. A szakember szerint, mivel ez a válság a fogyasztókat ért sokkon alapul, ezért jelentősen elhúzodhat a gazdaság helyreállása.
A globális (nagy) jegybankok az elmúlt hetekben óriási, dollár száz- és ezermilliárdokban mérhető programokat indítottak. Ezek részeként tetemes kötvényvásárlásokat is bejelentettek, lényegében – közvetetten – megfinanszírozva azt az extra költekezést, amelyet a költségvetések indítottak a koronavírus elleni védekezés és keresletélénkítés céljából. A válság gyökere és nagyrészt megvalósulási formája hasonló a fejlett és feltörekvő gazdaságokban, mégis, az említett luxus a fejlődőket nem segítheti. Nekik aránytalanul nehéz lesz a kialakult helyzetet kezelni, és úgy élénkíteni, hogy ne kelljen külső segítséghez folyamodniuk.
Két nagyobb hullámban terjedhet idén a koronavírus az Egyesült Államokban, amik közül az elsőben többen halnak meg, a másodikban viszont többen fertőződhetnek meg, nyár elejéig az iskolák, az éttermek és bárok, és a nem létfontosságú gazdasági egységek is nagyrészt zárva lesznek, a nagyobb rendezvények pedig idén egész évben jelentős korlátozás alá esnek. Ez áll a Morningstar szakembereinek elemzésében az Egyesült Államokra az alap forgatókönyvben, amelyben a lakosság 20 százalékának megfertőződésével számolnak. És ez csak az alap szcenárió, a pesszimista forgatókönyvben nem két, hanem egy nagy hullámban terjedhet a járvány, arra az egész év rámenne.
A japán miniszterelnök a mai napon elrendelte az országos vészhelyzetet, és ezzel egyidőben 990 milliárd dolláros gazdaságvédelmi csomagot jelentett be. Az összeg a japán GDP 20%-át is meghaladja.
Kivételes, ahogyan a koronavírus-járvány kapcsán a hazai közgazdász szakma megmozdult. Sok előremutató ötletet olvashattunk, még ha a vitába szükségtelen feszültség is került. A Surányi Györgytől az elmúlt heti válaszcikkében kapott jelzőket és stílust sem kommentálni, sem tovább vinni nem szeretnénk. Hisszük, hogy minden vitában a tények és a higgadt érvek számítanak, miközben bármely problémás állítás vagy másik fél gondolatainak hamis kiforgatása önmagában csak azért nem válik igazzá, mert azt kétszer akkora hangerővel kiáltják. Az alábbiakban pontokban összegezve röviden újból kifejtjük véleményünket.
Ahogyan az egész világban, úgy a hazai privátbanki szolgáltatók életében is jelentős változásokat hozott a koronavírus gazdasági és társadalmi hatása. Miközben ilyen piaci csapkodások közepette sok befektető inkább menekül a tőkepiacokról, a magyar gazdagok azt várják, mikor szállhatnak be. Ennek pénzügyi fedezetét pedig sokan állampapír-értékesítésből teremtik meg. A privátbanki szolgáltatók körében végzett körképünkből kiderül, hogy a magyar gazdagok szinte teljesen leálltak az eddigi slágerterméknek számító szuperállampapír vásárlásával, az állomány inkább csak stagnál, és ez nem olyan jó hír a lakosságra erősen támaszkodó államadósság-finanszírozásra nézve. Ne merüljön fel senkiben a kétség: a MÁP+-t döntően nem az átlagfizetésből élők veszik, hanem a vagyonosabb réteg.