A japán jen 160-ig gyengült az amerikai dollárral szemben a hétfő reggeli ázsiai kereskedésben. A lélektani szint átvitele ismét felvetette a kérdést, hogy számíthatunk-e intervencióra a japán döntéshozók részéről, a szakértők szerint viszont egy ilyen lépés felesleges pazarlása lenne a nemzetközi tartalékoknak.
Húsz éve jelent meg A pénz természete című könyvem, majd egy évre rá a több mint kétszáz oldallal könnyített és egyben javított változata, A pénz könnyelmű természete. A könyv szerkesztése 2003-ban zárult, vagyis már tartalmazta az évezred fordulójának és az azt követő első néhány évnek a tapasztalatait, viszont a 2008-09-es nagy pénzügyi válsághoz vezető utat már nem jártam be. Az azóta eltelt nagyon mozgalmas két évtized tanulságai mindenképpen visszatekintésre csábítanak.
Alig várnak javulást az idei évre a magyarországi gazdasági helyzetben a német cégek, amelyek főként a kereslet visszaesésétől, valamint a szakképzett munkaerőhiányától szenvednek. Egyre kevésbé elégedettek a hazai jogbiztonsággal, valamint a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával, valamint egyre kevesebben elégedettek a támogatásokhoz való hozzáféréssel – derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2024-es konjunktúrafelméréséből.
A home office miatti alacsony kihasználtság, a megemelkedett finanszírozási költségek és a gazdasági növekedés visszafogottsága válságba taszította a kereskedelmi ingatlanok, köztük az irodák piacát a fejlett országokban. Különösen az USA-ban és Németországban pánikolt be emiatt a részvénypiac, elég a New York Community Bank és a Pfandbriefbank zuhanására gondolni, amelyeknek nagy a hitelkitettségük ezen a területen. De mi a helyzet Magyarországon? Aggódhatunk mi is a kereskedelmi ingatlanokra felvett projekthitelek miatt? Az MNB ezen a héten közzétett Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésének a megállapításait foglaljuk most össze erről, további információkért pedig érdemes eljönni a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciájára, amelyen a piaci szereplők is értékelik a helyzetet.
Európai uniós összehasonlításban a magyarországi benzinárak a 18., a dízelárak a 12. helyen állnak, a környező hat országgal összehasonlítva pedig továbbra is a középmezőnyben van Magyarország - közölte a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ).
Megtartotta éves rendes közgyűlését az AutoWallis Csoport, ahol a részvényesek új igazgatósági tagok választása mellett arról is döntöttek, hogy a további növekedés támogatása érdekében a tavalyi 9,8 milliárd forintos teljes átfogó eredményt a terjeszkedés finanszírozására fordítják. Az AutoWallis frissített célszámait május 6-án mutatja be.
Az európai bankrészvények pénteken közel kilenc év óta a legmagasabb szintre emelkedtek, köszönhetően az első negyedéves eredmények várakozásokat felülmúló teljesítményének.
Az utóbbi időben elkezdtek emelkedni az állampapírhozamok, és ez egyértelműen vonzóbbá tette a BMÁP-ot is. A Babakötvény után jelenleg a Bónusz Magyar Állampapír a legmagasabb kamatot adó lakossági papír, ráadásul április 26-tól új kamatperiódussal és valamivel magasabb kamattal ketyeg tovább az idén januárban elinduló 5 éves BMÁP: az eddig 8,01% helyett 8,13%-ot kínál. A vonzó kamatprémium mellett a BMÁP kamata leginkább a DKJ-hozamoktól függ, és a számok most azt mutatják, hogy az 5% feletti átlagos DKJ-hozam fennmaradása esetén érdemes lehet a BMÁP mellett dönteni.
A közel-keleti esemény hatására április közepén alaposan megütötték a Wizz Air részvényeit, az elmúlt napokban látott gyors felpattanást követően pedig máris egy kulcsfontosságú szinthez érkezett az árfolyam a további emelkedés szempontjából. Éppen ezért megnéztük, hogy hogyan fest a technikai kép jelenleg a Wizz Air esetében.
Tegnap érkezett két kifejezetten magas céláraz OTP részvényére, ma tovább folytatódik a történet: a Patria Finance kezdte el követni a nagybankot, a részvényre vonatkozó várakozásuk 20 600 forint.
Az Európai Parlament csütörtökön levelet küldött Ausztria vezetőinek, amelyben felszólította őket, hogy az uniós szankcióknak megfelelően kötelezzék a Raiffeisen Bank Internationalt, hogy szüntesse be oroszországi tevékenységét – számolt be az ukrán The Kyiv Independent. A bankcsoport részvényárfolyama jelenleg 1,4%-os emelkedést mutat a bécsi tőzsdén.
A befektetők hozzászoknak akár egy alacsony, akár egy magas kamatszinthez, miközben a piaci körülmények már megváltoztak. Amire pedig megszokják a megváltozott (jelen esetben magasabb) kamatszintet, akkor az már nem elérhető számukra. Korábban azzal kellett küzdeni, hogy mindenki fektesse be a pénzét, ne hagyja parlagon, most pedig arról kell meggyőzni a befektetőket, hogy nem a 10-12 százalék a normalitás, hanem a 6-7 százalék, mondta el a Portfolio-nak Szécsényi Bálint. Az Equilor elnök-vezérigazgatójával a megváltozott befektetési környezetről, a mesterséges intelligencia, a forintgyengülés és az infláció hatásairól, és a hazai befektetési szolgáltatók közötti versenyről is beszélgettünk.
A várakozásokat felülmúló negyedéves számokat közölt első negyedéves gyorsjelentésében a Microsoft, a folyó negyedévre megfogalmazott kilátások azonban vegyesek a menedzsment bevételprognózisa kisebb csalódást okozott. A mesterséges intelligencia beruházások felpörögtek a Microsoftnál, a szektortársakhoz hasonlóan, és a költekezés a következő negyedévekben is fennmarad a menedzsment közlése szerint. A befektetők jól fogadták a negyedéves számokat, a Microsoft árfolyama közel 4 százalékot emelkedett zárás után.
Erős első negyedéves eredményekről számolt be a Google anyavállalata, miután amellett, hogy növelni tudta hirdetési bevételeit, jól sikerült a költségkontroll is a cégnél. További jó hírrel szolgált a menedzsment, a társaság története során először osztalékfizetésbe kezd, és további jelentős sajátrészvény-vásárlási programot indít. Azért még nem lett osztalékpapír az Alphabet a most jelentett osztalék mértékével, de jelzésértékű arra nézve, hogy a menedzsment optimista a jövőt illetően, amit a mesterséges intelligencia-befektetések, és a generatív AI előretörése miatt megváltozó internetes keresési szokások jellemeznek. A gyorsjelentést követően az Alphabet részvényei 11 százalékot ugrottak a zárás utáni kereskedésben.
Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.