Az elmúlt években egyre feszültebb a légkör a tajvani kérdés miatt. A kis sziget ellenőrzése miatt egymásnak feszül Kína és az Egyesült Államok, de a háttérben a helyi vezetők közben nem szeretnék hagyni, hogy a globális nagyok a fejük felett önhatalmúlag döntsenek a kérdésben. Bár Washington támogatása egyelőre töretlen, azért vannak intő jelek, ami aggodalmakra ad okot Tajvanban.
Újabb történelmi mélypontokat értek el a kínai napelemcella-árak nagyrészt Kína elmúlt időszakban mutatott erőltetett napelemgyár-építkezései, a globális túlkapacitás, illetve a piac tartósan túlkínálatos állapota miatt. A helyzet felgyorsította a napenergia széles körű elterjedését lehetővé tevő árcsökkenését, ez azonban csak a felhasználóknak jó hír, de hosszú távú lehetséges hatásait tekintve talán már számukra sem. Az árak leszorítása nem csak a nyugati gyártóknak okoz súlyos problémákat, de már a piacot uraló kínai gyártók is kormányzati segítséget kértek a gyárépítések visszafogása érdekében.
A fokozódó közel-keleti feszültségek hatására számos légitársaság felfüggesztette a régióba induló járatait, vagy kerülik a légteret, a héten például a Wizz Air jelentette be, hogy elkerüli Irak légterét, amivel hosszabb lesz a menetidő egyes járatoknál, és egy technikai megállót is be kell iktatni. A Reuters összeszedte, hogy mely légitársaságok léptek eddig.
Miként reagál majd a Kínai Kommunista Párt (KKP) a novemberi amerikai elnökválasztásra, amelynek eredménye rendkívül kiszámíthatatlannak tűnik? Kína meg van győződve arról, hogy a demokraták és a republikánusok egyetértenek abban, hogy vissza kell fogni Kína természetes növekedését és korlátozni kell globális befolyásának legitim gyakorlását (amely összhang amúgy kevés kérdésről mondható el a két amerikai pártról). A kínai vezetők szerint a demokraták és a republikánusok közötti egyetlen nézeteltérés ebben a kérdésben csak az, hogy milyen gazdasági és politikai fegyvereket vessenek be Kína megfékezésére, és azokat hogyan és mikor használják.
Lázár János építési és közlekedési miniszter pénteken új, ötpontos közlekedési akciótervet jelentett be, amely jelentős változásokat ígér a magyar közlekedési rendszerben. A miniszter hangsúlyozta, hogy a terv középpontjában az utasok és a közlekedési dolgozók állnak - írja a Telex.
Az MNB számításai szerint a tranzakciós illeték megemelése idén 0,1, 2025 elejétől 0,2 -0,3 százalékponttal dobhatja meg az inflációt - közölte Matolcsy György jegybankelnök Tóth Bertalan országgyűlési képviselő kérdésére.
Már tíz vármegyeszékhelyen működnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megújult területi irodái, ahol a Széchenyi Kártya Program termékeivel kapcsolatos eddigi, megszokott ügyintézésén/tanácsadáson kívül új szolgáltatásokkal, például az ESG-előírásokra való felkészülés támogatásával is segítik majd a kkv-kat – mondta a VOSZ elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Eppel János kiemelte: a tavalyi recessziós évben a Széchenyi Kártya Program hiteleinek majdnem 80%-a a vállalkozások napi működésének fenntartását, a likviditás biztosítását szolgálta. Az idei évvel kapcsolatban elmondta: ugyan csökkent az infláció, nőtt a reálkereset, valamint a kamatpálya is lefelé tart, azonban a fogyasztás még nem indult be, emiatt kivárnak a hazai kkv-k, várják a felfelé mutató tartós trendet.
Ha kis mértékben, 300 megawattal, visszafogná a magyar lakosság a hőhullám idején este 7 és 10 óra között az áramfogyasztását, például a légkondicionálók átmeneti kikapcsolásával, vagy az elektromos autótöltés elhalasztásával, akkor akár több száz euróval olcsóbb lehetne az áram a nagykereskedelmi piacon, és összességében jócskán tudna spórolni az ország - derült ki a Portfolio vizsgálatából. Természetesen a versenypiacról áramot vásárlók is tehetnének többet ilyenkor az esti fogyasztásuk visszafogása terén, de például a folyamatosan termelő üzemeknél, vagy egy irodaház hűtésénél vannak korlátok. A háztartások fogyasztásvisszafogását leginkább az akadályozza, hogy semmit nem éreznek a hőhullám miatt újra extrém magas piaci áramárakból, így a ma este 8 és 9 óra közötti közel 500 eurós áramárból, hiszen védi őket a merev rezsicsökkentési rendszer. Ebben legfeljebb annyi a "büntetésük", hogy ha éves szinten túllógnak az átlagfogyasztási korláton, akkor 36 forint helyett 70 forintot kell fizetniük kilowattóránként; és ebben hozna nagy változást, ha a kormány bevezetné a tavaly Brüsszel felé már megígért dinamikus árképzést 2025 végéig. Az árampiac kereslet oldali visszafogásának lehetőségeiről, illetve az árambeszerzési lehetőségekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről itt érhetők el információk.
A korábbi tervekkel szemben Magyarországon eddig nem történtek lényegi intézkedések az öreg, szennyező személyautók bizonyos városi területekről való kitiltása, valamint a leselejtezett nyugati autók behozatalának és forgalomba állításának visszaszorítása érdekében.
Az Alibaba Group, a kínai e-kereskedelmi óriás második negyedéve elmaradt az elemzői várakozásoktól. A vállalat kihívásokkal néz szembe az alaptevékenységnek számító internetes kereskedelmi üzletágában a növekvő verseny és a visszafogott kínai fogyasztás miatt - írta a Cnbc.
A NASA továbbra is vizsgálja a Boeing űrkapszulájával kapcsolatos problémákat, ami befolyásolja két amerikai űrhajós visszatérését a Földre a Nemzetközi Űrállomásról. Az űrügynökség szakemberei intenzíven dolgoznak a helyzet elemzésén és a lehetséges megoldásokon. A döntés a visszatérés időpontjáról és módjáról várhatóan a következő napokban születik meg – írta meg a Bloomberg.
2025 januárjától országosan bevezetnék az új típusú általános egészségfelmérést és szív- és érrendszeri szűrést, melyeket kötelezővé tehetnek. – fejtette ki Takács Péter, az egészségügyi államtitkár a Hír TV-nek nyilatkozva. Sok vizsgálat azonban nem kerül be kötelező vizsgálatok körébe.
Irigylésre méltó működési környezet, jóval az átlagon felüli negyedéves teljesítmény, rendkívül magas osztalék – ha ezzel mind rendelkezik egy magyar vállalat, akkor mégis miért esik már hónapok óta meredeken az árfolyama? Valamit nem veszünk észre? Vagy pont, hogy most kell alaposan bevásárolni? Mit gondolnak az elemzők, mit mutat a technika? Számos fontos kérdés, ezekre igyekszünk minél több kapaszkodóval szolgálni elemzésünkben.
Az élelmiszeripari szektor újabb jelentős fúzióra készül, a Mars bejelentette, hogy megvásárolja a Kellanova nevű vállalatot, ami az idei év egyik legnagyobb üzletének ígérkezik. A tranzakció révén két meghatározó szereplő egyesül - írta a Bloomberg.
Németországban a bérek 2000 óta a leggyorsabb ütemben emelkednek, ami egyes közgazdászok körében nyugtalanságot kelt az Európai Központi Bank jövő hónapban várható kamatcsökkentésével kapcsolatban – írja a Financial Times.
Évi 6,75%-os kamattal új Fix Magyar Állampapír sorozatot dob a piacra az Államadósság Kezelő Központ. Az új, alacsonyabb kamaton forgó FixMÁP-ot péntektől lehet megvásárolni, és a számok azt mutatják: még így is ez a legjobb választás szinte minden időtávon. Van azonban olyan eset is, amikor a prémium állampapír jön ki győztesnek. Sőt, ha a DKJ-hozamok nem mennek 4,8% alá a következő 3 év átlagában, akkor 3 éves időtávra inkább a bónusz állampapír a nyerő választás. Mostani cikkünkben körbejárjuk, hogy pár hónapra, illetve 1-5 évre melyik állampapír hozza most a legjobb hozamot.
Az Európai Bizottság 99,5 millió eurós állami támogatást hagyott jóvá egy romániai gumiabroncsgyár számára - írta az economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Mérséklődhet az olaj iránti kereslet növekedése részben a globális lassulás, részben pedig szezonális hatások miatt. Az év második felében pedig a kínálat is emelkedhet. Idáig a globális kereslet lassulását ellensúlyozzák a közel-keleti konfliktusok, valamint a termeléskorlátozások hatásai.
Elemzői háttérbeszélgetést tartott a Mol a második negyedéves gyorsjelentését követően, ahol számos értékes információ elhangzott - a cég többek között az olajellátással és a különadókkal kapcsolatos kivásokról beszélt, valamint beszámolt az orosz olaj diverzifikáció helyzetéről is.