Nagy sebességgel terjednek a felsőlégúti betegségek, ezen belül is most az influenza a domináns. Hetente több százezer magyar fordul emiatt orvoshoz és a kórházban kezelt súlyos esetek száma is növekszik.
Közben viszont a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ hivatalos adatai alapján arra lettünk figyelmesek, hogy sajnos a tavaly berobbant szamárköhögés sem tűnt el teljesen hazánkból. A tavalyi év vége felé heti 30-50 főnél azonosították a szamárköhögést, és bár nem ilyen ütemben, de a 2025-ös év első pár hetében is terjedt ez a fertőzés, a tavalyi évet megelőzően szinte alig látott pertussis betegség tehát velünk maradt.
Nem is csak velünk maradt, hanem az egy évvel ezelőtti adatokkal összevetve, ezen a téren is aggasztó trendeket láthatunk:
míg 2024-ben az első 4 hétben egyáltalán nem volt ilyen esetszám, addig idén már 54 gyanús esetet azonosított az NNGYK.
Hosszú évtizedekig alig alig fordult elő az országban a korábbi magas átoltottsági aránynak köszönhetően a szamárköhögés, azonban tavaly nagyot fordult ebből a szempontból a világ és hazánkban is járvánnyá csúcsosodott a helyzet. Az idei első néhány hét adata alapján azt láthatjuk, hogy
2025-ben akár még rosszabb is lehet a szamárköhögés-helyzet, hiszen nem a semmiből építkezik már ez a fertőzésterjedés.
A tavalyi helyzet komolyságát jól illusztrálja az alábbi ábra. A helyzet súlyosságát pedig alátámasztja az is, hogy
az NNGYK-tól származó tájékoztatás szerint tavaly öt csecsemő halt meg a pertussisjárvány során.
Ezért is kiemelten fontos a megelőzés, és a csecsemők esetén a kötelező védőoltás beadatása, a gyerekeknél az emlékeztető oltások, valamint már hivatalos ajánlás van a vakcina esetében a várandósok számára, valamint azoknak a családtagoknak is ajánlott az oltás, akik érintkeznek az újszülöttekkel és csecsemőkkel.
Abban sem történt változás a 2024-es évhez képest, hogy a leginkább még mindig a legfiatalabbak vannak kitéve a fertőzésveszélynek. A csecsemő korosztály 40%-os arányt képvisel a teljes megbetegedések számában. Fontos tudni, hogy a szamárköhögés legsúlyosabb szövődményei a csecsemőknél jelentkeznek. Különösen súlyos lehet a szamárköhögés a nem oltott csecsemőknél vagy olyan csecsemőknél, akiknek az édesanyja nem volt beoltva.
Oroszi Beatrix epidemiológus néhány hónapja a szamárköhögés-járvány kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az elmúlt években jelentősen nőtt az esetszám, részben a Covid-19 miatti korlátozások enyhítése miatt, mivel a lezárások alatt kialakult az „immunadósság”, mivel a lezárások alatt csökkent a populációs szintű védettség. Részben pedig amiatt is újra elkezdett terjedni a betegség, mert a korábbi védőoltások hatékonysága is csökkent. A szakember akkor azt is kiemelte: a szamárköhögés elleni emlékeztető oltásokra lenne szükség, különösen a várandós nőknél és csecsemők környezetében élőknél.
Végül hangsúlyozta, hogy a járványmegelőzés és a fertőző betegségek elleni védekezés nem csupán egyéni felelősség, hanem társadalmi és kormányzati feladat is. Fontos, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást kapjon a fertőző betegségekről és azok megelőzéséről, és hogy a védőoltások mindenki számára hozzáférhetők legyenek.
A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja, melynek vezetője Oroszi Beatrix, egy tavaly novemberi elemzésében azt írta, hogy jelentős szamárköhögés-járvány zajlik az országban. Akkor arra is rámutattak, hogy
mindenki ki van téve a fertőzés kockázatának, aki nincs beoltva szamárköhögés elleni védőoltással, vagy aki már régen kapott oltást, vagy régen esett át a szamárköhögésen.
A szamárköhögés az egyik legfertőzőbb, védőoltással megelőzhető emberi betegség. A fertőzőképessége többszöröse a legtöbb légúti kórokozóénak, beleértve az influenzát is, ami azt jelenti, hogy egy teljesen fogékony népességben egyetlen szamárköhögésben szenvedő beteg átlagosan 12-17 további embert képes megfertőzni. A pertussis tehát nagyon ragályos: a fertőzött személyekkel egy háztartásban élő fogékony személyek körében a másodlagos fertőzési arány 70-100%-ra becsülhető - írta a központ a legutóbbi elemzésében.
Gastroenteritis-járványt is jelentettek
Az NNGYK heti tájékoztatójából az is kiderül, hogy a héten 3 tömeges, közösségi gastroenteritis-járványt jelentettek. Egy Pest vármegyei idősek otthonában 2025. január 18 -24. között enterális járvány zajlott. 136 fő exponáltból 51 fő (40 fő gondozott, 11 fő dolgozó) betegedett meg, a vezető tünetek hasmenés és hányás voltak. Kórházi ápolásra nem került sor, négy esetben vettek laboratóriumi vizsgálathoz mintát, melynek eredménye egy esetben calicivírus pozitív lett. A járványügyi vizsgálat alapján valószínűsíthető, hogy a megbetegedés kontakt úton terjedt a gondozottak és a dolgozók között. A területileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi osztálya az intézményben fertőtlenítő nagytakarítást, folyamatos fertőtlenítést, a textíliák fertőtlenítő mosását, a fokozott kézfertőtlenítést, szájmaszk viselését, valamint látogatási és felvételi tilalmat rendelte el.
Egy Somogy vármegyei idősek otthonában 2025. január 17-től kezdődően hasmenéssel, hányással járó megbetegedések halmozódását jelentették. 81 fő exponáltból összesen 36-an (30 gondozott, 6 dolgozó) betegedtek meg. Kórházban senkit nem kezeltek. Négy betegtől küldtek székletmintát a laboratóriumba, két esetben a minták a vizsgált kórokozókra negatívak voltak, a többi vizsgálat még folyamatban van. A járványügyi adatok és a járványgörbe alapján az étel terjesztő szerepe kizárható, a fertőzés feltételezhetően kontakt úton terjedt.
Csongrád-Csanád vármegyében szintén idősek otthonában 2025. január 11-től enterális járvány alakult ki. A betegek tünetei hányás és hasmenés voltak. Összesen 203 fő exponáltból 63 fő (48 gondozott, 15 dolgozó) betegedett meg, kórházi ápolásra egy esetben sem került sor. Az elvégzett diagnosztikai székletvizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. A fertőzés valószínűleg kontakt úton terjedt. Az intézményben látogatási tilalmat rendeltek el.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
