A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Januárban az előzetes adatok szerint 6650 gyermek született, 12 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szezonális hatásoktól szűrve folytatódott a születésszám csökkenése, a friss adat gyakorlatilag történelmi mélypontot jelent.
Többéves cégbezárási csúcsok dőltek meg tavaly Magyarországon, és bár az év második felében látható némi enyhülés, historikusan nézve továbbra is sok cég fejezi be a működését. Emiatt még az idén is csökkenhet a vállalakozások száma. A gazdasági problémák pontosan leképeződnek a statisztikákban, az idén pedig tovább csökkenhet a magyar vállalkozásállomány. Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője szerint az tekinthető pozitívumnak, hogy a cégek nem csőstül húzzák le a rolót.
A tavalyi negyedik negyedévben 3,2%-kal nőtt az amerikai gazdaság évesített negyedéves szinten - derül ki a Bureau of Economic Analysis (BEA) második becsléséből. A felülvizsgált szám minimális eltérést mutatott az első becsléshez képest.
A két éve indult fordulat 2023-ban leginkább korrekciót hozott a lakáspiacon, amiből már most látszanak a kilábalás jelei. Az OTP csoport évindító ingatlanpiaci sajtóeseményén a szakértők arról is beszéltek, hogy a javuló gazdasági, hitelezési környezetnek és a régi-új állami támogatásoknak köszönhetően a szektor már idén is növekedési pályára léphet, azonban az általános piaci fellendülésre valószínűleg 2025-ig várni kell.
A Szlovák Nemzeti Bank elnöke, Peter Kazimir szerint az Európai Központi Banknak (EKB) el kell ismernie a javuló inflációs kilátásokat következő ülésén, de kerülnie kell minden kamatcsökkentésre vonatkozó ígéretet. Szerinte a kamatvágást júniusig halasztania kellene az EKB-nak. Az infláció gyors visszaszorulása mellett a döntéshozók épp azt vitatják, hogy mikor kezdjék meg a lazítást.
Ellen Zentner, a Morgan Stanley vezető amerikai közgazdásza biztos benne, hogy az Egyesült Államokban nem lesz puha landolás a magas kamatok miatt, még akkor is, ha a Fed a piaci várakozásoknak megfelelően megkezdi idén a kamatok csökkentését – írja a Yahoo Finance.
Mai kamatdöntő ülésén 100 bázisponttal, 10%-ról 9%-ra mérsékelte az irányadó rátát a jegybank monetáris tanácsa. Ezzel a Magyar Nemzeti Bank gyorsított az elmúlt hónapokban megszokott, 75 bázispontos kamatcsökkentési tempón. A szakértők előzetesen teljesen megosztottak voltak a tekintetben, hogy 100 bázispontra vált-e a monetáris politika, vagy maradnak a korábbi lazítási ütemnél. A 75-100 bázispontos kamatcsökkentés körüli dilemma jól mutatja a magyar gazdaság megítélése és kilátásai körüli bizonytalanságot.
Jelenleg a befektetők a puha landolás (soft landing) forgatókönyvet árazzák Amerikában, amikor az infláció recesszió nélkül marad kordában. Ez viszonylag ritka: legtökéletesebb formájában 1995-ben valósult meg Amerikában, és az akkori jegybankelnököt Alan Greenspant a „halhatatlanok”, de legalábbis a „legendák” közé emelte. Az akkori és a mai helyzet között több hasonlóság is látszik, így érdemes - persze kitérve a különbségekre is – párhuzamot vonni és megvizsgálni, hogy az egyes eszközosztályok akkor hogyan teljesítettek, és mi lehet ebből releváns a jelenre nézve is.
Jamie Dimon, a JP Morgan Chase vezérigazgatója úgy véli, hogy az amerikai recesszió esélye nagyobb mint 50%, és a piacok ezt nem veszik észre – írja a CNBC. A bankvezér rendszerszintű kockázatokat nem lát.
A Conference Board vezető gazdasági indexe (LEI) eddig mindig pontosan előrevetítette az amerikai recessziót, és a legfrissebb számok szerint a közeljövőre szintén visszaesést jelez az amerikai gazdaságban – hívja fel a figyelmet a Yahoo Finance.
Ma már nem ritka, ha 5-7 ezer forintot kérnek az éttermek egy-egy főételért. Az infláció azonban alábbhagyott, így az árak emelkedése már visszafogott lehet. A vendégek sem tudták kifizetni a száguldó árakat: ha étterembe mennek, akkor a korábbi két-három fogás helyett sokan csak egyet kérnek.
Tavaly év végén már írtunk róla, hogy új időszámítás kezdődött az arany piacán. Ezt követően azonban meglehetősen óvatos mozgásokkal kezdte az évet a sárga nemesfém, ennek ellenére azonban továbbra is bőven van ok az optimizmusra, hiszen különösen az év második fele tartogathat majd az izgalmakat. Ráadásul most a Citi elemzői is ismertettek olyan forgatókönyveket, amelyek szerint a következő időszakban akár 50 százalékot is ralizhat a sárga nemesfém. Ennek apropóján megnéztük, hogy milyenek most a kilátások az arany piacán.
Ezermilliárdnyi kamat hullik idén a magyar megtakarítókra a prémium állampapírból, sokan gondolkodhatnak most azon, mibe fektessék a pénzt. Megkérdeztünk három befektetési szakértőt, hogyan látják a mostani piaci környezetet, és nem voltak túl optimisták. Ami biztos: el kell engedni a 10% feletti hozamvárakozásokat, a részvényekkel érdemes résen lenni és a devizás eszközök tartása is indokolt lehet idén.
Az ifo intézet német vállalkozásokra vonatkozó várakozásai februárban enyhén 84,1-re emelkedtek az előző havi 83,5-ről. Bár az elemzők a Bloomberg szerint kis mértékű, 84-re történő emelkedést vártak, az adat a legnagyobb európai gazdasággal kapcsolatos tartós aggodalmakat tükrözi. A jelenlegi gazdasági környezettel kapcsolatos alindex változatlan maradt, ami a gazdasági gyengeség elhúzódó időszakát hangsúlyozza.
Christopher Waller amerikai jegybankár csütörtökön azt mondta, hogy több bizonyítékot kell látnia az infláció lehűlésére, mielőtt hajlandó lenne támogatni a kamatcsökkentést – írja a CNBC.
Lesz mivel fűteni a fagyos téli hónapokban? Csődbe mennek a gazdaságok a megugró rezsiárak miatt? Belerokkanunk abba, hogy Putyin elzárja a gázcsapokat nyugat felé? - Másfél éve ezek a kérdések foglalkoztatták az európai gazdasági szakembereket és a döntéshozókat, miközben a földgáz ára olyan magasra lőtt ki az orosz szállítások körüli fennakadások miatt, amilyenre a legsötétebb rémálmukban sem gondoltak volna a piaci szereplők. A lidércnyomás azonban nem tartott sokáig, a pánik gyorsan alábbhagyott, és bő másfél év elteltével, több mint 90 százalékos zuhanást követően olyan szintre ért el a földgáz ára, amit utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt láthattunk. De mégis mi kellett ahhoz, hogy ilyen gyorsan normalizálódjon a helyzet, mi volt ennek az egésznek az ára? Most már hátra lehet dőlni, „elég alacsonyan" van a gázár? Egyáltalán, mire tanított minket az energiaválság?
Januárban megugrott a munkanélküliségi ráta és csökkent a foglalkoztatás, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság továbbra is kifejezetten gyengén teljesít a tavalyi recessziós periódus és az emelkedő csoportos leépítések közepette.
Tavaly csaknem 3%-kal csökkent a reálbér Magyarországon. Ilyen jelentős visszaesésre több mint egy évtizede nem volt példa. Az egyes szektorok között azonban óriási különbségeket láthatunk: volt, ahol nagyot zuhant a reálbér, de találunk olyan szektort is, ahol kismértékben emelkedett a keresetek reálértéke. Most azonban már mindenkit az érdekel, hogy idén mi várható: amíg egyes előrejelzések visszafogott bérdinamikát sugallnak a tavalyi recesszió és az idei bizonytalan kilátások miatt, addig a gazdaság kilábalása, a munkaerőhiány várható növekedése, a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése, illetve a bértorlódás elkerülése magas béremelkedési ütemet vetít előre.
Rekordprofit, romániai kivonulás, sajátrészvény-visszavásárlás, van izgalom bőven az OTP-nél, de hogy látják a kilátásokat a bank vezetői? És mi a helyzet a hazai midcapeknél, melyik részvényből lehet a következő blue chip? Mit gondolnak az ingatlanpiaci szakemberek és az alapkezelők, mit vegyünk a tőzsdén és azon kívül? Ezekről beszélt a Portfolio Investment Day 2024 konferencián az OTP vezérigazgató-helyettese, az OXO Holdings alapítója, üzletvezetők és befektetési szolgáltatók vezetői.