Interjú

Megerősítették: magyar bankkártyás rendszert építhet az MNB

Bartha Lajos megerősítette azt az értesülésünket, hogy a Girónál már vizsgálják, hogy a Magyarországon kibocsátott kártyákkal belföldön történő tranzakciókat egy magyar állami rendszerben számolhatják el. A cél egy olcsóbb, és a jelenleginél gyorsabb elszámolás biztosítása lenne. Az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatóját az NGM készpénzkorlátozó terveiről, a pénzforgalom fontosabb várható változásairól és az azonnali átutalási rendszerről is megkérdeztük.

Ezért buknak el az egészségügy átalakítási kísérletei

Alapvető adatok nem állnak rendelkezésre a magyar egészségügyben a megalapozott döntésekhez, az egészségügy átalakítását célzó eddigi kísérletek a politikai akarat hiánya miatt haltak el - véli Gulácsi László, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára. A Portfolio-nak adott interjújában az Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék vezetője azt is elmondta: rendkívül fontos, hogy az emberek megértsék, szükség van a változásokra az egészségügyben, a döntéshozóknak pedig egy hosszútávú egészségügyi fejlesztési stratégiát kellene kidolgozniuk. Meglátása szerint a magasabb orvosi, szakdolgozói fizetéseken keresztül először pénzt kell tenni a rendszerbe, de nem önmagában a pénz a lényeg.

Mi nem hitelből fizetünk osztalékot!

Összességében véve fáj a Molnak az alacsony olajár, hiába remekel a finomítás, a kutatás-termelésben költség lefaragások jönnek, a hangsúly azonban nem a létszámcsökkentésen van - mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Simola József, a társaság pénzügyi igazgatója. A Mol abban különbözik az olajcégek többségétől, hogy nem hitelből, hanem a megtermelt pénzből fizet osztalékot. Hosszú távon Oroszországot és Kurdisztánt is ígéretes piacnak látják, a felvásárlásokkal azonban nem kapkodnak, 30 dolláros olajár mellett befelé kell nézegetni.

Kockázatos, de nem lehetetlen - Óriási finanszírozási kihívás előtt Magyarország

A 2016-os év nagy kihívása az, hogy meg lehet-e ismételni a tavalyi rendkívül magas uniós forráskifizetést, miközben a jegybank Növekedési Hitelprogramja már a kivezetési fázisba lép - mutatott rá a Portfolio-nak adott évértékelő interjújában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint kulcsfontosságú a nagyfokú kifizetés-lassulás elkerülésében az, hogy az uniós pályázatokat, illetve azok menetrendjét minél gyorsabban hirdessék meg, illetve utóbbihoz ragaszkodjon is az intézményrendszer. Sok múlik meglátása szerint a sikerben azon, hogy a pályázati bürokráciát mennyire lehet visszanyesni, illetve azon, hogy a bő 700 milliárdnyi visszatérítendő EU-pénzek elosztási hálózata mikorra tud felállni. Krisán ezen források kiközvetítésében felajánlotta az intézmény széleskörű tapasztalatait, és felvetette azt is, hogy a nagy keretösszeg miatt érdemes lenne megfontolni a pénz egy részének átcsoportosítását és azt már most kezdeményezni Brüsszelben. A vezérigazgató számos további fejlesztéspolitikai javaslatot is megfogalmazott, illetve úgy látja, hogy kidobott EU-pénzt jelent a Szabad Vállalkozási Zónákbeli fejlesztések támogatása.

Súlyos érdekek az MKB-kaland hátterében

Nemzetgazdasági érdekekre hivatkozik az MKB Bank vezérigazgatója, amikor arról kérdezzük, mi értelme volt a realizált 17 milliárd forintos bukóért beszállnia az államnak a bankba. A társaság 2015-ben nagyot vágott működési költségein, és megmutathatta, milyen, amikor egy állami bank hitelez. Az elmúlt napokban az MKB megszabadult rossz örökségének tekinthető projekthiteleitől, és a Szanálási Vagyonkezelő tulajdonába került, hogy aztán a jövő év közepéig új gazdára találjon. Volt tehát miről beszélgetnünk Balog Ádámmal.

Befellegzett a méregdrága életbiztosításoknak? - Nagy dobásra készül az MNB

A befektetők jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, milyen megtakarítás mellett köteleződik el akár évtizedekre, amikor biztosítást köt, a biztosítások értékesítői pedig olykor épp e hiányos tudásból húznak hasznot. Éppen ezért némi félelemmel vegyes érdeklődés övezi a szakmában az MNB új, "etikus életbiztosítási koncepcióját", amely jobban védené az ügyfeleket. Az új szabályokról egyelőre kevés konkrétum látott napvilágot, ám alapjaiban határozhatják meg a megtakarítási célú életbiztosítások értékesítését 2017-től. Nagy Koppány MNB-igazgató megosztotta velünk, mi tudható az előkészítés jelenlegi szakaszában a várható intézkedésekről.

Nagy dobásra készül a volt gazdasági miniszter

Ennél a kormánynál nem igazán érnek célba a high-tech digitalizáció üzenetei. A kisebb, tudásgazdag magyar cégek támogatására lenne szükség egy újabb autógyár vagy gumigyár Magyarországra csábítása helyett - véli Kóka János volt gazdasági miniszter, a mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte az Internetkon csak egy kommunikációs menekülőpálya, Budapestből pedig soha nem lesz startup főváros, de például a kormány gazdaságdiplomáciája jól működik, és a keleti nyitás sem egy üres szlogen. Kóka azt üzeni Szijjártónak, hogy ha lehet, ne erőltesse a képzett munkaerőt elszívó shared service központok Magyarországra vonzását. A Cellum milliárdos nagyságrendű forrásbevonásra készül, amiből elsősorban Kelet-Ázsiában terjeszkednek, illetve egy új nemzetközi átutalási megoldás fejlesztésén dolgoznak. A szakembert a Bitcoinról is megkérdeztük, és megosztotta velünk vízióját a jővő mobilfizetéséről is.

Most kell óvatosak legyünk! - Üzent az államtitkár

Az idei költségvetési hiánycél könnyedén teljesülni fog, még úgy is, hogy nem folyik be a vagyonértékesítésből előirányzott jelentős bevétel - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azonban óvatosságra int mindenkit, mivel a kormánynak az államadósságra is ugyanúgy figyelnie kell, és az adósságcsökkentést jelenleg kihívások övezik. Az államtitkár arról is beszélt, hogy történtek már nyár óta olyan adóintézkedések, amelyek az eredeti számokhoz képest adóbevétel-kieséssel járnak 2016-ban. Ezen kívül a kormány vizsgál néhány területet, ahol intézkedéseket hozhat a gazdaság élénkítése érdekében, így például a lakásépítések esetében. Az interjúból az is kiderül, hogy jövőre is az új költségvetés korai elfogadására készül a kormány.

Lássunk végre tisztán az életbiztosításoknál!

A befektetési célú életbiztosítások jellemzőinek radikális átgondolása zajlik ma Magyarországon. Cornelia Coman, a névváltás után NN-ként ismert életbiztosító vezérigazgatója szerint a reformok révén egyértelművé kell válnia, mi a unit-linked termék hozzáadott értéke egy befektetési alaphoz képest. Ezért is üdvözli a szakember az MNB etikus életbiztosítási koncepcióját, ugyanakkor a közvetítői jutalékokhoz már nem nyúlna hozzá. Cornelia Coman a Portfolio-nak adott interjújában elárulja, miben más az új NN, mint a régi ING, és mi vár szerinte a magyar életbiztosítási piacra.

Megüzente Brüsszel, mi kell a tartós magyar sikerhez

Nem titok, hogy a 15 magyarországi Operatív Programból közel tízben tartunk vissza kifizetéseket, ami a programok számát tekintve jelentős, de az érintett összeg nem olyan nagy, hogy veszélybe sodorná a jó idei forráslehívási eredményt - többek között ezeket mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Jakub Adamowicz. Az Európai Bizottság regionális politikáért és közlekedésért felelős szóvivője kitérő választ adott arra, hogy le tudja-e hívni Magyarország a 2007-2013-ra járó összes uniós forrást, de hangsúlyozta, hogy mindenki keményen dolgozik a forrásvesztés elkerüléséért. A hullámvölgyekkel terhelt EU-magyar viszony kapcsán a szóvivő néhány fontos tanácsot is megfogalmazott, amelyek betartása szavai szerint a forráslehívást, és a tartós, sikeres gazdasági felzárkózást is segítheti. Az egyik ilyen a közbeszerzési szabályok betartása, a másik pedig annak a szemléletnek az erősítése, hogy az uniós pénzből támogatott projektek minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek. Ezt a logikát szerinte azért is érdemes komolyan venni, mert a 2020 utáni uniós kohéziós politikának is ez lesz az egyik fontos pillére.

Fordulat az Ersténél - Meglepő húzás a volt devizahitelesektől

2016 eredményfordulatot, 2017 pedig a hitelportfólió növekedését hozhatja a magyar Erste számára, miközben egyre inkább a fogyasztási hitelezésre koncentrál a bank. A fedezetlen hitelpiaci területen a Citibank felvásárlása megduplázza az Erste méretét - mondja a társaság lakossági vezérigazgató-helyettese. Harmati László a bank által is várt hitelkiváltási dömping elmaradásának okairól, a magáncsődről és a saját jelzálogbank alapításáról is beszélt a Portfolio-nak. Szerinte nagyobb teret nyerhetnek a jelzáloglevelek a megtakarítási piacon - utóbbiról egyébként a bankvezető Öngondoskodás konferenciánkon is előadást tart.

A rezsicsökkentés márpedig élni fog!

Elképzelhető, hogy az október végi brüsszeli döntés hatására vissza kell emelni a gázpiacon a tőkemegtérülési mutatót, de sem ez, sem más tényező nem fordíthatja vissza a lakosságnál elért rezsicsökkentést, azaz az árak a következő években is legfeljebb a jelenlegi szinten maradnak - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Németh Lászlóné. A Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára szerint számos lehetőség áll a nemzeti közműszolgáltató rendelkezésére az olcsó árak fenntartásához, így az orosz gázvásárlási szerződésen kívüli piaci alapú beszerzés, az egységes gáz-, illetve az árampiaci szolgáltató központtal történő milliárdos spórolás, vagy akár a közvetlen paksi áramvásárlás is. A közműszolgáltató idén év végére már a lakossági ügyfelek felét, jövő év végére pedig egészét, azaz 3,4 millió fogyasztót fog ellátni földgázzal, miközben lendületesen épül az árampiaci portfólió is. A Magyar Postánál létszámleépítés nem cél, mert bár a hatékonyságon lehet javítani a Posta és a takarékszövetkezeti hálózat integrációjával is, de a közműszolgáltatások postai megtámogatása egyúttal plusz feladatokat is jelent.

Készül a nagytakarítás: így pucolják ki a magyar bankokat

Idén év végén megkezdheti a bedőlt projekthitelek és ingatlanok megvásárlását a MARK Zrt. a bankoktól - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában az MNB által alapított eszközkezelő elnök-vezérigazgatója. Kandrács Csaba szerint nem dolguk mérlegelni, mekkorát buknak vagy éppen nyernek majd a bankok eszközeik eladásán, az EU véleményét azonban figyelembe veszik. Kandrács szerint az MNB csak a kezdő lökést adta meg, a működés már piaci lesz.

EU-pénzek lódíthatják meg a céges hitelpiacot

Egyre aktívabb az OTP a vállalati hitelezésben, a 2012-es 34-ről 2016-ra 39 százalékra nő a vállalati piac részaránya a bank magyarországi bevételeiben - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Csonka Tibor, az OTP ügyvezető igazgatója. A Növekedési Hitelprogram kezdeti lendülete láthatóan alábbhagyott, de az új EU-pályázatok új erőt adhatnak a programnak és a vállalati hitelpiacnak is - véli a szakember.

Hatalmas fegyvert kapna a kezébe a magyar kormány

Óriási előnyökkel járna a gazdaságpolitikai tervezés során, ha a friss kormányzati jelzések alapján valóban elkezdődik az online számlázó programok összekötése a NAV rendszereivel, és egyúttal nagyon nagy fegyver is lenne egy ilyen rendszer az adónyomozók kezében az ellenőrzések során - mutat rá a terv két fontos előnyére a Portfolionak adott interjúban Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója és az Enrawell Kft. stratégiai igazgatója azonban két jelentős kockázatra is felhívja a figyelmet: egyrészt egy ilyen keretben valós időben lehetne látni, hogy ki kinek az ügyfele és miért fizet, így a jogtalan adatfelhasználással komoly üzleti hátrányokat is el lehetne érni, emiatt tehát erős adatvédelmi garanciákat javasol. Másrészt meglátása szerint az is kérdéses, hogy a magyar gazdaság és társadalom valóban fel van-e készülve arra a nagyfokú adóellenőrzési hatékonyság javulásra, amit egy ilyen rendszer ki tud váltani. Éppen emiatt szerinte csak az adórendszer átfogó egyszerűsítésével, bizonyos adók csökkentésével párhuzamosan lenne célszerű a számlázó programok NAV-hoz bekötése. Újra javasolja azt is, hogy a NAV ennek keretében a saját oldalán is hozzon létre az induló, illetve kis cégeknek egy ingyenes, egyszerű számlázó programot, ami a sok előny mellett erősítené a szolgáltató magyar állam képét is.

Magyarország nem kerülte el a csapdahelyzetet

Magyarország nem kerülte el a gyermektelenségi csapdahelyzetet, a halogatás következményeként jelentősen növekedni fog a gyermektelenek aránya - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Spéder Zsolt. A Demográfiai Kutatóintézet igazgatója szerint az öregedés felgyorsulása fontos jelzés a döntéshozóknak, de nem a demográfusok dolga meghozni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos döntéseket. Arra azonban felhívta a figyelmet: a férfiak 40 év munkaviszonya utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége oda vezet, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága gyorsabban romlik el. Be kell látni, hogy ilyen intézkedésekkel mindenkinek rosszabb lesz egy idő után - húzta alá.

Nagy csata zajlik a milliárdos banki összeolvadásokért

Állami hátszéllel ugyan, de beindult a magyar bankpiac konszolidációja, az összeolvadások pedig milliárdos nagyságrendű projekteket jelentenek az informatikai cégeknek, amelyekért hatalmas a verseny. Eközben több bank gigantikus informatikai fejlesztéseket jelentett be, bár ez rá is fér a bankokra. Az utóbbi időben ugyanis megsokasodtak a leállások, amelyek fő oka még mindig a válság alatt megnyirbált IT-büdzsékben keresendő. Viszont annak örülhetünk, hogy a magyar bankok nemzetközi szinten is kiemelkedőek az információbiztonságban. Nálunk inkább a fizikai, mintsem elektronikus csalásokra akad példa, de azért egy-egy kellemetlenkedő "kiberterrorista" is beköszön a bankoknak. Kalmár Ákossal, a T-Systems Magyarország nagyvállalati ágazatigazgatójával beszélgettünk.

Létezik magyar bank, amelynek nincs dolga a kormánnyal

Nem növekedésorientált bank, mégis folyamatosan nő, így már a középbankok közé tartozik a MagNet Bank, amelynek igazgatósági elnökével, Fáy Zsolttal beszélgettünk. Az interjúból kiderül, milyen kihívásokkal néz szembe egy közösségi bank, hogy sikerült a Banco Popolare beolvasztása és hogy mikor indítják újra a lakossági hitelezést.

Nevetségesen alacsony kamatokkal segítjük az EU-pénzek lehívását

Az új uniós pályázatokhoz szinte nevetségesen alacsony kamatszint mellett automatikusan igényelhetővé váltak a Széchenyi Kártya Program önerő, illetve támogatást megelőlegező hitelei, ami nagy öröm és eredmény - jelentette ki a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint helyes, hogy a kormány ennyire fókuszáltan tervezi kiírni a pályázatokat és felveti azt, hogy miért ne lehetne a pénzeket a hét éves uniós ciklus helyett a már két év alatt "kitolni". Egyúttal hatalmas veszélynek látja, hogy a közép-magyarországi régiónak csak kevés EU-forrás áll majd rendelkezésre, ami így el fogja sorvasztani a fejlődést. Emiatt a pest-megyei határok átszabását is felveti. Krisán kedvezőnek nevezte azt a döntést, hogy az új kapacitásbővítő pályázatok csak a létszám megtartását várják el a cégektől, és üdvözölte azt a friss és gyors döntést, hogy a mérlegfőösszegre vonatkozó megkötést kivették a feltételek közül. Úgy látja, hogy a visszatérítendő uniós források "azért jók és hasznosak, mert néha saját maguktól is meg kell védeni a vállalkozókat"; a piac megmaradó szerepét pedig a pályázatírói szakmában is szorgalmazza.

Mikor lép már oltár elé az MKB?

Rohamtempóban halad az MKB Bank átalakítása, mégpedig úgy, hogy akár önmagában, a Budapest Bank beolvasztása nélkül is megálljon a lábán - mondja interjúnkban Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes. Megkezdődött a bank bedőlt projekthiteleinek értékesítési folyamata is: sorra érkeznek az ajánlatok, az első tranzakciókra már ebben a hónapban sor kerülhet. Az elmúlt fél évtized csaknem négyszázmilliárdos bukója után az idei évet (a bankadó figyelembe vétele nélkül) már nullszaldó körül szeretné zárni a bank, jövőre pedig már a bankadóval együtt is enyhén pozitív számokkal kalkulálnak. Hetényi a bank balatonfüredi ingatlanegyüttesének titkaiba is beavatott minket, és kiderült, nem feltétlenül ragaszkodnak patinás székházukhoz.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkeményen belerúgott a legendás F-35-ös vadászgépekbe a világ leggazdagabb embere - Tényleg ekkora a baj?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.