35 éve, a rendszerváltás időszakában indult az Óbuda Group, napjainkra pedig Magyarország meghatározó tervező, mérnöki szolgáltató és projektmenedzsment vállalatává nőttek. Meg tudná határozni a legfontosabb projekteket, mérföldköveket?
Valóban, a cégcsoport már több évtizedes múltra tekint vissza és egy egyenletes fejlődést tudunk magunk mögött, amihez hozzásegített minket, hogy vezérelvként mindig a legmagasabb nemzetközi szakmai minőséget vettük figyelembe: projektmenedzsmenttel indultunk, majd körülbelül 25 évvel ezelőtt az Építész Stúdió is megalakult az Óbudán belül. Az első nagy lépés az volt, amikor bekapcsolódtunk a Tesco országos hálózatának építésébe, ami jelentős lökést adott a cégnek. A második fontos mérföldkő a szolgáltatási vertikumunk bővítése, a tervezőiroda beindítása, piaci szempontból pedig az autóipari fejlesztések magyarországi elindulása volt. Erre gyorsan reagáltunk, kiépítettünk egy erős ipari tervezési és projektmenedzsment képességet, valamint nyelvi kompetenciát a cégen belül. Azóta is keretszerződött partnerei vagyunk olyan cégeknek, mint a Mercedes, az Audi vagy a Bosch.
Emellett mindig kerestük a nagy középületeknél és a magánkereskedelmi ingatlanoknál felmerülő lehetőségeket, fejlesztettünk, terveztünk globális szállodaláncoknál, vagy nagy lakóparkokat építettünk. Vezető építészeink sok díjnyertes épületet terveztek és szerencsére elterjedt a piacon, hogy a legkomplexebb, akár városrész léptékű építési beruházások lebonyolítására – szinte egyedülállóan – az Óbuda gárdája képes. Az elmúlt több mint három évtized alatt az Óbuda Group Magyarország legnagyobb tervező és mérnöki szolgáltató vállalata lett, és már 15 országban dolgoztunk külföldön is.
Az utóbbi 12 évben mind az állami, mind a magánszektorban aktív volt a fejlesztés Magyarországon. Ennek emblematikus projektjei közé tartozik például a teljes Liget Budapest portfólió kezelése, benne a Magyar Zene Házával, az Audi vagy a Mercedes legújabb gyáregységeinek tervezése, a Volvo regionális központjának fejlesztése. Olyan épületek is a nevünkhöz fűződnek, mint a Bécsi Corner Offices, az Emerald Residence a Szervita téren, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourt központi csarnoka, a Parisi Udvar Hotel vagy a BudaPart legmagasabb lakóépülete. Jelenleg pedig hozzánk kapcsolódik Magyarország legnagyobb ipari fejlesztésének, a debreceni CATL gyárnak teljes projektmenedzsmentje is, amit a regionális irodánk végez.
Friss projektjeink közül kiemelkedik a Károlyiak egyik belvárosi palotájának felújítási tervezése a Nemzeti Múzeum mellett, ami egy egyházi kulturális központ lesz. Rendkívül komplex műemléképület, összetett tervezési folyamattal és restaurátori munkákkal – ez a munka egyfajta mérföldkő az Óbuda életében. Hasonlóan izgalmas kihívás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új oktatási együttesének tervezése, mely jelenleg a legnagyobb oktatási építkezés az országban, vagy a Four Seasons Hotel Gresham Palace teljes belső rekonstrukciója – ezt a pályázatot nemrég nyertük el és nagyon inspirál minket a világ egyik vezető szállodaláncával való együttműködés és maga az épület.
Ezek a beruházások nem csak a felhasználóiknak, vagy gazdasági szempontból teremtenek értéket, de nagyban hozzájárulnak a budapesti történelmi belváros épített környezetének megóvásához és megújulásához. Komoly felelősséget érzünk és vállalunk ezen a téren is.
Az Óbuda Group nemrég egységesítette tervezői és mérnöki területeit. Hogy zajlott ez a folyamat, és milyen változást hoz ez a cég életében?
Ez egy több éves döntéselőkészítő folyamat eredménye. Az Óbuda a legnagyobb tervező és mérnöki cég Magyarországon, a mérnöki szolgáltatások területén önállóan is a piacvezetők vagyunk, de az építészeti - tervezési szolgáltatások terén is a TOP 3-ban jelenünk meg.
Ez a két terület nagyon erős cégen belül, és egyre több olyan megrendelői igény érkezik, főleg nemzetközi ügyfelektől, ahol a két szolgáltatást együtt várják el,
emellett kiemelve a kapcsolattartás gördülékenységét és a kiterjedt felelősségvállalást. Ezért azt gondoljuk, hogy egyrészt az ügyfelek irányába jó üzenet, hogy mi ezt együtt, egy kézből nyújtjuk.
Másrészt házon belül is jobban össze tudjuk hangolni a belső folyamatokat és a kollégáink szakmai tudását, így szinergiákat tudunk kihasználni. A folyamat a belső munkamódszerek egységesítését, az együttműködési folyamatok javítását és jogi egyesítést is magában foglalja. Az integrációs folyamatot idén év elején kezdtük el és várhatóan az év végéig lezárul. Január 1-től már az Óbuda-Újlak Zrt. alatt fog működni a teljes tervező és projektmenedzsment terület.
Ez az új cégstruktúra a nemzetközi jelenlét fokozására is szolgál?
Mindenképpen cél az erősebb jelenlét a nemzetközi piacokon. Ugyanakkor Magyarországon is, amikor egy nagy beruházás esetén egy külföldi beruházó keresi azt a kapacitást, azt a méretet és minőséget, ami számára biztonságot jelent, előnyös, ha mi egy nagyobb integrált szervezetként jelenünk meg. Ez a külföldön való megjelenésnél is igaz, sokkal inkább partnernek tekintenek minket egy nagyobb szervezetként.
A mi, közel 300 fős mérnöki, tervezői létszámunk már Közép-Európában is vezető pozíciót jelent. Másrészt, ez a fajta szolgáltatás, amit mi EPCM-nek (Engineering Procurement Construction Management) hívunk, több nagy európai versenytársunk irányvonalát is képviseli, és úgy gondoljuk, hogy ennek van igazi hozzáadott értéke a jövőben az ügyfelek számára. Úgyhogy mind a magyarországi nagyberuházások kiszolgálásánál, mind a nemzetközi terjeszkedésnél biztos vagyok benne, hogy ennek szemmel látható előnyei lesznek.
Azt látjuk, hogy a magyar építőipar és az ingatlanszakma elért a rendszerváltás óta egy olyan fejlettségi szintet, mind pénzügyi, mind szakmai oldalról, hogy egyre több ingatlanfejlesztő jelenik meg külföldön.
Több céget is lehetne említeni, akik vagy ingatlanfejlesztő céget vásároltak Lengyelországban, Németországban, Spanyolországban, vagy ingatlanokat szereztek be külföldön, és elkezdik azokat fejleszteni. Az Óbuda Group már 15 országban dolgozott, és ezek nemcsak Európára terjedtek ki, hanem a Közel-Keleten is voltak megbízásaink, illetve Németországban, ami hagyományosan erős piacunk, idén is két projekten dolgozunk. Nemzetközi cégekkel, a Bosch-sal, a Mercedesszel vagy a CATL-lel szoros együttműködésünk van, külföldi tendereikre is meghívnak minket.
A Magyar Zene Háza például számos nemzetközi építészeti díjat nyert, a szakma világszerte felfigyelt rá, de a sportlétesítményeink is kiemelkedők, a hozzájuk kapcsolódó mérnöki tudást is lehet exportálni. Ugyanakkor a hazai szolgáltató szektor bátrabb export tevékenységét segítené olyan célzott támogatás, ami a külföldi piacra lépéshez szükséges kezdeti befektetéseket célozza. Ez nemzetközi versenytársainknak komoly segítséget jelent.
Hogyan befolyásolja a jelenlegi gazdasági helyzet a csoport jövőbeli projektjeit és piaci előrejelzéseit? Azt hónapok óta látjuk, hogy az építőipari cégek működésére érdemi hatással van, hogy az állami beruházások jelentősen lelassultak.
Az állami beruházások lassulása egyértelműen érezhető a piacon. Az állam nagyon aktív volt az elmúlt 10-12 évben a beruházásaival, és nagy megrendelőként jelent meg - ez most egyértelműen visszaesett. Számunkra a fő ügyfélkört mindig is a magánpiac jelentette, azon belül a Magyarországon jelen lévő nemzetközi ügyfelek. Mi látjuk azt is, hogy a magánpiacon is van visszaesés. A kereskedelmi ingatlanszektorban, például az irodaházak esetében egyértelmű lassulás észlelhető, a Covid óta nem jelent meg újra az a kereslet, ami előtte tapasztalható volt. A logisztika az elmúlt években felfutó ágazat volt, de most több fejlesztő is kivár az új projektek indulása tekintetében. Utóbbiban még látunk Magyarországon fejlődési potenciált. Biztató jelek is vannak, és érezzük azt, hogy a minőségi fejlesztésekre van kereslet.
A nagyobb lakóprojektek valószínűleg újra fognak indulni, ahogy a kamatszintek alacsonyabbak lesznek.
Azt látjuk, hogy a rozsdaövezeti területeket szabadítják fel - ez Budapesten belül is új lehetőségeket jelent. Sokan kiköltöztek a városból az elmúlt húsz évben, azonban közben rájöttek arra, hogy a jobb szolgáltatások itt vannak, tehát érdemes lenne újra a városban élni. Ehhez viszont minőségi lakóterületekre és persze megfizethető lakásokra van szükség. A szállodaiparban, az ipari beruházásoknál, a gyáraknál szép számmal vannak fejlesztések, ami nekünk jó hír, hiszen ezeken a területeken nagy referenciabázisunk és tapasztalatunk van.
A német beruházók dominánsan jelen vannak Magyarországon, annak ellenére, hogy a német ipar jelenleg visszaesésben van. Ők folyamatosan fejlesztenek, többek között azért, mert itthon olcsóbban gyártanak, mint a saját országukban. Emellett az ázsiai befektetők erős jelenléte is megfigyelhető. Azt gondolom, hogy az Óbudának hosszú távon jelentős piaci lehetőségei vannak - ezért is hajtottuk végre a működési területeink egyesítését. Úgy véljük, hogy nemcsak itthon van és lesz tere ennek a komplex minőségi szolgáltatásnak, hanem nemzetközi szinten is van kereslet arra a tudásra és portfólióra, ami nálunk elérhető. Válság esetén a nagyobb fejlesztők a kapacitás helyett a minőséget kezdik el keresni, és megtalálják azokat a szolgáltatókat, akikről tudják, hogy színvonalas munkát végeznek.
Mit tapasztal, mennyire nehéz megfelelő képzettséggel rendelkező szakembereket találni jelenleg a munkaerőpiacon? Az egyetemi együttműködések mennyire tudják segíteni az utánpótlást?
Az egyetemi együttműködések kiemelten fontosak számunkra, de nem kizárólag az utánpótlás szempontjából. Mi azzal, hogy a legnagyobb magyarországi beruházásokat és a legkomplexebb projekteket tervezzük vagy menedzseljük, olyan tudással rendelkezünk , amiről azt gondoljuk, hogy kötelességünk visszaadni a szakmának. Ezért három egyetemmel is van együttműködési megállapodásunk. Ezek egyrészt gyakornoki programokat jelentenek, ahol a tanulók az egyetemi tanulmányiak alatt már nálunk dolgozhatnak. Ezzel párhuzamosan munkatársaink az egyetemeken diplomatémákat adnak és diplomakonzultációkat, előadásokat vállalnak.
A Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Magyar Projektmenedzsment Szövetséggel közösen indítottunk egy másoddiplomás, Nagyberuházási projektmenedzser és szakközgazdász szakirányú továbbképzést. Az Óbuda munkatársai és az egyetem oktatói közösen állítják össze az oktatási programot, oktatnak és diplomáztatnak. Ezen kívül több egyetemen is részt veszünk meghívott előadóként, illetve a nagy szakmai szervezetekben is aktív szerepet vállalunk képzésben, szabályalkotásban, -véleményezésben.
Ugyanakkor kifejezetten nehéz Magyarországon megfelelően képzett munkaerőt találni. Nemcsak azért, mert az elmúlt évtizedben beruházási dömping volt, hanem azért is, mert például építési projektmenedzsereket egyetemi szinten nem képeznek hazánkban annak ellenére, hogy ez egy külön szakma. Ezért vállaltuk fel a már említett másoddiplomás képzést, mert ezt a hiányt szeretnénk pótolni. Fontosnak tartjuk formálni a szakmai közéletet ebből a szempontból is.
Az elmúlt évtizedekben mindig nagy hangsúlyt fektetünk a kiválasztásra. Egy hosszú, alapos kiválasztási és toborzási folyamatunk van, és belső képzéseket tartunk, amelyekkel fejlesztjük a munkatársainkat. Nemcsak a fiatalokat, hanem az állandó csapatot is folyamatosan képezzük. Ennek egyik eredménye, hogy nagyon magas szintű tudásbázis alakult ki házon belül, ugyanakkor ez a munkaerő megtartásnak is egy eszköze, a kollégák szeretnek itt maradni, többen 20-25 éve dolgoznak a cégcsoportnál.
A digitalizáció és a technológiai fejlődés jelentősen átalakította a mérnöki, tervezési munkát az elmúlt évtizedekben. Mennyire nehéz követni a piac technológiai fejlődését? Mekkora szerepet játszik a BIM (Building Information Modeling - épületinformációs modellezés) technológia az Óbuda Group tervezésben és projektmenedzsmentjében?
Az, hogy egy cég mindig a szakmájának a csúcsát célozza, folyamatos fejlesztést igényel: saját tapasztalatunk, hogy nem egy nagy lépést kell tenni, hanem folyamatosan fejleszteni szükséges. Nagyon hamar, Magyarországon az elsők között kezdtünk el foglalkozni a BIM-el: 2009-ben, amikor a Mercedes gyárat elkezdtük menedzselni, a német autógyártó szakemberei részéről már elvárás volt az épületinformációs modellezés használata. Ez azt jelenti, hogy most már 15 éves tapasztalatunk van a BIM éles alkalmazásában, és számos nagy beruházásra - legyen az magán vagy állami - mi visszük be ezt a munkamódszert, a technológiát. Ma is előfordul, hogy a beruházóknak mi magyarázzuk el, hogy ennek mi lesz az előnye az ő projektjükön.
Csak egy példát említenék. Egy nagy és komplex beruházáson, a tervezési szakaszban lehet akár 30 ezer ütközés is a különböző szakági tervezők között - például egy pillér ütközik egy gépészeti vezetékkel -, és amennyiben ezek nem derülnek ki a tervezés során, hanem kivitelezés közben kell korrigálni, az komoly költséggel és időveszteséggel jár, megáll a kivitelezés, át kell építeni. Ha az ilyen helyzeteket ki lehet szűrni a BIM-módszertannal, az óriási idő- és pénzügyi megtakarítással jár. Nálunk házon belül ez az alap munkamódszer része mind a tervezés, mind a projektmenedzsment területén. Vannak más olyan digitalizációs területek is, amiben korai alkalmazók vagyunk. A nemzetközi cégek is sokszor meglepődnek azon, hogy nálunk már használatban vannak olyan rendszerek, amelyeket ők még csak terveznek bevezetni. Például a Bosch-nak készítettünk egy reporting rendszert, amit aztán a nemzetközi projektvezetőiknek is bemutattunk. A CATL beruházásnál bevezettünk egy felhő alapú projektkommunikációs és dokumentummenedzsment rendszert, ami összehangolja a több száz fős mérnöki gárdát. Ez a megrendelőnk már azt tervezi, hogy a mi segítségünkkel sztenderdizálja ezt a rendszert az összes nemzetközi projektje kapcsán.
És természetesen az építészetben is van tere a mesterséges intelligenciának. Több ilyen szoftvert használunk már a munkánk során. Ezek főként grafikai mesterséges intelligencia modellek. Különböző adatelemzéseket is végzünk mesterséges intelligenciával, de a vizualizációban, parametrikus tervezésben is nagyon jól lehet használni, vagy a különböző ötletek gyors elemzéséhez nagy segítséget nyújt. Azt gondolom, hogy a jövőben ez még inkább el fog terjedni.
Az építőipar egyik legnagyobb kihívása a fenntarthatóság: a cégcsoport külön üzletágat is létrehozott erre a területre. Mennyire kell még tudatosítani ennek a fontosságát a megrendelőknél, finanszírozóknál?
Valóban, az építőiparban és a nagy ingatlanállománnyal rendelkező vállalatoknál egyre inkább napirenden van a fenntarthatóság témája, hiszen ennek az iparágnak óriási a környezeti lábnyoma: egyes számítások szerint a teljes környezetterhelés 40%-át az épületek adják. Ezért különösen fontos, hogy a gazdasági szereplők és az intézmények odafigyeljenek a fejlesztéseik környezeti és társadalmi hatásaira. Az Óbudán belül már több mint tíz éve külön fenntarthatósági divíziót alapítottunk, és az elsők voltunk Magyarországon, akik nemzetközi fenntarthatósági minősítéseket, épületminősítéseket végeztek, mára pedig piacvezetők lettünk ezen a területen.
Olyan projektek fenntarthatósági tanácsadói voltunk, mint a Telekom székház, a Mol Campus vagy a teljes Liget portfólió. Korán sikerült ezt a szemléletmódot átadnunk a megbízóinknak is: ha igazán minőségi épületet szeretne létrehozni, akkor vegye figyelembe a legkorszerűbb, legelőrehaladottabb fenntarthatósági sztenderdeket.
A munkánk minősége nem csak esztétikai, vagy műszaki minőséget jelent. Az általunk tervezett és menedzselt épületeknél, akár a városi fejlesztéseknél, akár az ipari parkoknál hatással akarunk lenni a környezetterhelés minimalizálására, az energia- és vízfogyasztás jelentős - utóbbi esetében akár 60 %-os csökkentését elérve. Ez – azon kívül, hogy értéket teremt a megbízóinknak – a szakmai missziónk alapvető eleme. Egy minőségi ingatlanfejlesztés, legyen az állami vagy magán, ma már elképzelhetetlen anélkül, hogy fenntarthatósági koncepciója lenne, sőt, klímaadaptációs stratégiája is kell, hogy legyen.
A városainknak és házainknak ugyanis tudniuk kell reagálni a klímaváltozás okozta kihívásokra:
egyrészt csökkentenünk kell a lábnyomunkat, másrészt válaszolnunk kell a klímaváltozás okozta extra terhelésekre, mint az extrém hősokkok vagy csapadék intenzitások, és közben zöldebbé és élhetőbbé kell tennünk a környezetünket.
A cikk megjelenését az Óbuda Group támogatta.
Címlapkép forrása: Portfolio/Berecz Valter
