Bezzegországból bukott angyal? Nagy bajba kerülhet Magyarország szomszédja

Jókora ikerdeficit politikai válsággal megfűszerezve

A töredezett és bizonytalan román politikai helyzet várhatóan lassítja majd az új kormány költségvetési konszolidációs törekvéseit – hangsúlyozta január végén a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő, mely a korábbi stabilról negatívra rontotta a román „BBB mínusz” adósbesorolás kilátását. Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni a jelenlegi román helyzetet, akkor talán elég lenne ennyit is elolvasnia egy kötvénypiaci befektetőnek, hogy ne rohanjon román állampapírokat venni. Hiszen ebben benne van minden, amit általában szeretnek elkerülni: magas költségvetési hiány, törékeny politikai helyzet, a kettő eredményeként bizonytalan deficitcsökkentés.

Az S&P szakértői kiemelték, hogy a 2024-es parlamenti választásokat megelőző állami költekezés a GDP 8,7 százalékára repítette a hiányt, ami minden korábbi várakozásuknál magasabb volt. Ráadásul a gazdaság lassulása miatt egyelőre az sem látszik, hogyan lehet ezt a tetemes deficitet kordában tartani. Eközben a laza fiskális politika miatt a folyó fizetési mérleg hiánya sem tud érdemben csökkenni, vagyis klasszikus ikerdeficitről beszélhetünk. Ezt a folyó hiányt további adósságfelvétellel finanszírozza Románia, ez pedig

különösen kiteszi az országot a nemzetközi befektetői bizalom esetleges megingásának.

A román állam csak 2025-ben 13 milliárd eurónyi devizakötvényt adna el, ami a teljes feltörekvő piacon az egyik legmagasabb összeg, vagyis valóban szüksége van az országnak a külső finanszírozásra.

Egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings március végén kiadott elemzésében azt becsülte, hogy a GDP 7,5 százaléka lehet a költségvetési hiány 2025-ben, miközben a kormány 7 százalékra szeretné leszorítani a deficitet. A cég szakemberei kiemelték, hogy az év első két hónapjában az idei évre becsült GDP 1,6 százaléka, 30 milliárd lej már összejött hiányként a költségvetésben, így egyelőre nem látszik, hogyan teljesülhetne a kormányzati cél, hiszen tavaly az év első két hónapjában hasonló, 29 milliárd lejes hiányt hoztak össze, abból lett aztán az év végére a GDP 8,7 százaléka. Vagyis jelentős kiigazításra lenne szükség, amit azonban keresztülhúzhat a politika.  Az S&P becslései szerint egészen 2028-ig nem sikerül majd 6 százalék alá szorítani a hiányt, ez pedig az adósságráta emelkedő pályáját is fenntarthatja azok után, hogy a 2023-as 49 százalékról 2026-ra már a hazai össztermék 62 százalékára rúghat az adósság.

Annál is inkább, mivel a 2024 végi parlamenti választásokkal nem nyugodtak meg a kedélyek. Novemberben ugyanis Románia azzal került be a nemzetközi hírekbe, hogy a szélsőjobboldali Calin Georgescu nyerte az elnökválasztás első fordulóját, majd a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az eredményt arra hivatkozva, hogy a politikus jelentős részben külföldi, orosz pénzből kampányolt. A második fordulót meg sem tartották, azóta pedig politikai patthelyzet van az országban. A megismételt választás első fordulóját május 4-ére, a másodikat pedig május 18-ára írták ki, így továbbra sem enyhül a politikai kockázat. Georgescut most már elindulni sem engedik, de párttársa, a szintén az AUR színeiben induló George Simion az egyik esélyes jelöltnek számít. A friss közvéleménykutatások alapján csak az a kérdés, ki lesz az ellenfele a második fordulóban, ahová a két legtöbb szavazatot kapó jelölt kerül be (amennyiben az első körben nem kap valaki 50% feletti szavazatot). Erre a legnagyobb eséllyel Nicusor Dan és Crin Antonescu pályáznak. Arra ugyanakkor lehet számítani, hogy hiába nyeri meg Simion várhatóan az első fordulót, két héttel később a többi párt szavazói összefognak, így a második fordulóban már nem a szélsőjobboldali jelölt az esélyes. Különösen akkor, ha Antonescu lesz az ellenfele, aki jelenleg minden felmérésben megverné a második körben Simiont. Dan esetében nem ennyire egyértelmű a győzelem a pollok szerint.

Akárhogy is lesz, a voksolás egyáltalán nem lefutott, további jogi csatározásokra, utcai tiltakozásokra van kilátás, várhatóan még további hetekig-hónapokig forró marad a román politikai színtér. Ez pedig egyáltalán nem kedvező a gazdaság és a piacok szempontjából.

Furcsa lehet a mostani helyzet, hiszen a román gazdaság sokáig sikersztorinak számított a régióban, a magas költségvetési hiány és fizetési mérleg deficit mellett is „szerették” a befektetők a piacot. Egészen addig, amíg a politikai kockázat fel nem lobbantotta azt a bizonyos szikrát. Ezzel ismét beigazolódni látszik az a régi igazság, mely szerint a költségvetés helyzete és a külső finanszírozási pozíció egészen addig nem különösen gond, amíg a piac hajlandó azt (lehetőleg alacsony áron) finanszírozni. Évekig így volt ez Románia esetében, most azonban fordulni látszik a szélirány.

A kötvénypiacon is érezhető a feszültség

A piac egy része tehát elfordulni látszik Romániától, hiába számít alacsonynak a GDP-arányos államadóssága a régióban. Nem látják ugyanis azt a fenntartható pályát mely biztosítaná a rekord magas költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkenését. A kormány persze igyekszik meggyőző tervekkel előállni, azok azonban egyelőre nem elegendők.

Az év eleje óta több olyan állampapír-aukció volt, melyeken a román állam nem tudta bevonni az előzetesen megcélzott forrásokat, mivel nem volt elegendő befektetői érdeklődés, vagy olyan hozam mellett vitték volna el a papírokat, amit nem akartak elfogadni.

Jelenleg a román 10 éves állampapírok másodpiaci referenciahozama 7,36 százalék, ami nem tűnik vészesen magasnak a magyar 7,09 százalékos érték mellett. Főleg úgy, hogy az ország CDS-felára mintegy 100 bázisponttal magasabb, mint Magyarország esetében. Az év elején azonban 8 százalék körül is volt a 10 éves román hozamszint, és félő, hogy csak átmeneti az elmúlt hetek-hónapok fellélegzése.

Rosszabbul néz ki a helyzet, ha a devizakötvények oldaláról nézzük: Románia március végén 7 és 14 éves eurókötvényeket dobott a piacra összesen 2,75 milliárd euró értékben, ezek hozama 5,875, illetve 6,75 százalék volt. Tánczos Barna román pénzügyminiszter ezt már kedvező fejleményként értékelte, hiszen a februári kibocsátáshoz képest 20-30 bázisponttal sikerült szűkíteni a felárat. Ha azonban mellétesszük, hogy Magyarország január elején 10 éves eurókötvényt adott el 4,5 százalékos hozam mellett, akkor

a majdnem 150 bázispontos különbség egy rövidebb papír esetében nem tűnik túl pozitívnak.

Nem véletlen, hogy a kibocsátás után egy kötvénypiaci szakértő a Global Capital szaklapnak azt emelte ki, hogy az árazás alapján BB kategóriába, vagyis legalább egy fokozattal a jelenleg érvényes BBB mínusz alá sorolja a piac a kötvényeket. Egy másik portfóliómenedzser a máik oldalról megfogva a kérdéstazt emelte ki, hogy relatív értelemben nagyon is vonzó jelenleg a román piac, összehasonlítási alapként Marokkót hozta, mely BB plusz besorolása mellett 180 bázisponttal alacsonyabb hozamfelárral értékesített eurókötvényeket, mint a papíron jobb osztályzattal rendelkező Románia.

És ahogy említettük, további forrásbevonásra lesz még szükség, hiszen a februári 4 milliárd eurón és a márciusi 2,75 milliárd eurón felül még további 6,75 milliárdnyi devizakötvény van betervezve 2025-re.

A Reuters már januárban arról írt, hogy a befektetők egyre nagyobb része tart attól, hogy Románia elveszíti befektetésre ajánlott státuszát a hitelminősítőknél és előbb-utóbb a bóvli kategóriába kerül azt követően, hogy már mindhárom nagy cég negatívra vágta a besorolás kilátását. Ez pedig oda vezetne, hogy a román gazdaság a „bukott angyal” klasszikus példáját produkálná, ami a finanszírozási költségek további emelkedéséhez vezethetne. A Világbank 2016-os tanulmánya szerint

ha egy ország a bóvli kategóriába kerül legalább két nagy hitelminősítőnél, az a rövidtávú finanszírozási költségeket átlagosan 200 bázisponttal dobja meg.

A piac már igyekszik erre felkészülni, látszanak annak a jelei, hogy egyre bizonytalanabb a román állampapírok árazása – mondta a Reutersnek az év elején Yerian Syzdykov, az Amundi feltörekvő piacokért felelős vezetője.

Egy régi ismerős a román piacon

A Bloomberg még február közepén közölte, hogy az amerikai Franklin Templeton hedge fund jelentősen növelte román állampapír-kitettségét akkor, amikor a piac nagy része inkább eladott. Ez akár jó jel is lehetne, hiszen ezek szerint a befektetők egy része felől megvan a bizalom továbbra is. Azonban köztudott, hogy a Templeton jellemzően akkor vesz, amikor mások igyekeznek eladni a piacon, és ebből a kontrariánus taktikából próbálnak profitálni. Így volt ez Magyarország esetében is, amikor a 2010-es évek első felében jelentős, több mint 10 milliárd dolláros állampapír-portfóliót építettek fel. Vagyis a Templeton jelenléte épphogy erősítheti azokat a vélekedéseket, melyek szerint megingott a piac nagy részének bizalma a román eszközökben.

David Zahn, a Templeton európoai kötvény üzletágának vezetője szerint az ország eurókötvényeinek hozama kárpótolja a befektetőket a kockázatokért. Ő többek között a 2036-ban lejáró zöld kötvényből tart komoly mennyiséget, melynek hozama februárban mintegy 6,2 százalék volt. A befektető egy interjúban arról beszélt, hogy a májusi elnökválasztás után szerinte a román kormány komolyabb költségvetési tervekkel áll majd elő a deficit leszorítása érdekében. Hozzátette, hogy a kormány mindent megtesz majd, hogy elkerülje a bóvli kategóriába sorolást a hitelminősítőknél.

Ugyanakkor az év eleji vásárlások után a Templeton is kivár egyelőre, legalábbis erre utalhat, hogy a Bloomberg szerint a februárban kibocsátott eurókötvényekből nem vásároltak, jelenleg elégedettek román pozícióikkal.

Persze nincs egyedül a Templeton, hiszen szintén a Bloomberg közölte februárban, hogy a Payden Emerging Markets Bond Fund épp magyar eurókötvényekből szállt ki, amivel párhuzamosan növelték román kitettségüket.

A fentiek alapján van még visszaút Románia számára, ehhez azonban elsőként a politikai feszültség enyhülésére lenne szükség a májusi elnökválasztás után, majd a kormánynak minél előbb elő kellene állnia egy reális, meggyőző hiánycsökkentési tervvel. Ha ez megtörténik, akkor akár a leminősítést is elkerülhetik, azonban a hitelminősítők vélhetően már nem várnak sokáig a fájdalmas lépéssel.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images