Évek óta követjük az építőipar és az ingatlanfejlesztések technológiai újításait, melyek egyik legfontosabb eleme az épületinformációs modellezés (Building Information Modeling – BIM) fejlődése. 2019-ben megjelent a BIM-re vonatkozóan az ISO szabvány, 2023-ban pedig már az építésügyi törvénybe is bekerült a BIM-szabályozás. A Magyar Közlönyben pedig most újabb részletek jelentek meg a BIM alkalmazására vonatkozóan.
Ellentmondásos piaci várakozás kíséri a tavaly életbe lépett új építési törvény BIM előírásának gyakorlati megvalósulását. Pedig most dől el, hogy az építőipar állam által indított digitalizációja eredményezhet-e egységes piaci fejlődést. Az állam elvárása, hogy a beruházások tervezésének korai szakaszában reális költségtervet kapjon. Ehhez egy fejlett digitális munkafolyamat felépítése szükséges, amelyre jó nemzetközi gyakorlatot találni, miközben itthon nincs hagyománya az egységes piaci gyakorlatnak. A Graphisoft szakemberei Reicher Péter országigazgató és Kari Szabolcs BIM menedzser a tapasztalataikról számoltak be, valamint Lengyel Balázs költségtervező mérnök, az ÉKTR egyik megalkotója, a Spányi Partners Zrt. egyik tulajdonosa a költségvetési klasszifikáció nemzetközi megoldásait és a magyar kezdeményezéseket mutatta be.
Nagyságrendileg 148 ezer építőipari vállalkozás van Magyarországon, amiben az egy fős vállalkozások és a legnagyobbak is benne vannak. Mindössze 15 olyan nagyvállalat van, akik már tényleges BIM megoldásokat alkalmaznak. A folyamatnak tehát még nagyon az elején vagyunk, így minden informatikai fejlesztés nagyon fontos. A BIM az építőiparban a digitális tervezést, elemzést, irányítást támogató eszköz, de önmagában nem ez fogja megoldani egy vállalat teljeskörű digitalizációját, ehhez digitális vállalatirányításra van szükség.
Egyre fontosabb kérdés az építőipar digitalizálódása, aminek a hatékonyság növelésében kiemelt szerepe van. A Portfolio Építőipar 2024 konferenciáján a BIM alkalmazásának elterjedéséről, annak előnyeiről, a klasszifikációról és egy konkrét példát említve a Citadella projekt során használt digitális megoldásokról beszéltek a szakértők.
A változástól való félelem nem új emberi jellemző, mégis mindig rá kell jönnünk, hogy mennyi remek újítást, technológiát, eszközt szalasztunk el csak azért, mert eddig még nem volt róla jó tapasztalatunk. Persze, ha ki sem próbáljuk, soha nem is lesz. Ez a hozzáállás iparágakat, gazdasági folyamatokat tud megakasztani, megnehezítve a fejlődés egyébként sem gyors pályáját. Az építőipar is küzd ezzel a jelenséggel, hosszú évek óta beszélünk a digitalizáltság fontosságáról a hagyományos iparágakban, a BIM előnyeiről, amit az építész, mérnöki, kivitelezői és üzemeltetési szakma élvezhet, mégsem használja ki még minden szereplő ezt a segítséget. Henry Ford híres idézetére („Ha megkérdeztem volna a vásárlókat, hogy mit szeretnének, akkor azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakat”) az interjúalanyunk, Huw Roberts, a Graphisoft vezérigazgatója az építőipari digitalizáltsággal összefüggésben úgy reagált: „a lovaglást kellene abbahagyni, és megtanulni autót vezetni”. Mi akasztja meg a digitális tudás elterjedését az építőiparban? Mivel lehetne motiválni a szereplőket? Mit tapasztal egy BIM-re specializálódott szoftvergyártó a globális és a magyar piacon? Mit jelent az építőiparban a legújabb technológiai vihar, amit a mesterséges intelligencia indított el? - ezekről is szó volt a vezérigazgatóval készített interjúban.
A robotok uralma előtt még százezrekre lesz szükség, akik megtanulják, megértik és megvalósítják a munkát. Hol tartunk az építőipar humán oldalán a technológiai robbanás kezdetekor? Mi az a proptech? Hogyan hozza el a BIM a papír helyett a mobilappok és humán programozás világát? Miért fontosak a BIM szabványok? Milyen építőipari folyamatoknál lesz népszerű az automatizálás? És mi a közös a BIM-ben és a csillámpóniban? - Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2023 konferencia délutáni előadásai és kerekasztal-beszélgetései során.
Technológiai korszakváltást hozott el az új építési törvény az építőiparban: a szabályozás lefektette azokat a támpontokat, amelyek a BIM hazai alkalmazásának a felgyorsítását teszik lehetővé, ezáltal teret engedve az iparág digitalizációjának. Amint ez a folyamat beérik, egy észszerűbb építőipar, gyorsabb kivitelezői piac, tudatosabb anyagfelhasználás, és összességében egy környezetkímélőbb építési ágazat alakulhat ki Magyarországon is. De vajon mi a következő lépés? Mikor csap le a digitalizációs hullám a fő-, és alvállalkozói szegmensre? Milyen akadályokat kell még leküzdeni a hatékonyabb magyar építőipar megvalósulása érdekében? Mikor lesznek látható eredményei a korszakváltásnak? Mit jelent mindez a munkaerőpiacon, a munkáltatói elvárásokban és a mostantól szükséges új képességeket, tudást illetően? Többek között ezekről kérdeztük Reicher Pétert, a Graphisoft SE ország igazgatóját. Az építőipar és a technológia egymásra találása a gazdaságunk jövőjére is komoly kihatással van, ennek megfelelően egy külön esemény keretében foglalkozunk a témával október 18-án, a Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2023 konferencián.
Bemutatta a Graphisoft az építészet, illetve a multidiszciplináris tervezés területén megújult termékkínálatát. A vállalat nemzetközi rendezvényén debütált az Archicad legújabb, 27-es verziója, valamint bemutatták a BIMcloud, a BIMx és DDScad frissítéseit.
Évek óta követjük az építőipar és az ingatlanfejlesztések technológiai újításait, melyek egyik legfontosabb eleme az épület információs modellezés (Building Information Modeling – BIM) fejlődése. A BIM a tervezési és építési folyamatok digitális szimulálása mellett egyre több területen képes növelni a hatékonyságot és csökkenteni a költségeket. De hol tartunk most ebben? Hogy mi történt az elmúlt évek során, és merre tart a technológia, arról a Property Investment Forum 2023 konferencián beszéltek a szakértők.
Frissítés: Az országgyűlési vita és a folyamatos egyeztetések után kedden, a cikk megjelenése után egy nappal elfogadták az új építési és beruházási kerettörvényt. Ennek megfelelően nemcsak az állami beruházások kapnak új struktúrát, de a törvény elsőként szabályozza a BIM magyarországi használatát is, ami nagy előrelépést jelenthet abban, hogy a többi európai országhoz felzárkózva egy nemzeti BIM standard kialakulhasson. Az európai országok BIM szabványosítási bizottsága a Graphisoft meghívására 2023. június 14-15-én Budapesten tartotta ülését, a találkozó célja többek között az volt, hogy a magyar BIM szabályozás alkotói találkozhassanak az európai szabványalkotókkal. A testület fogja össze és végzi ugyanis az európai országok BIM szabványosító testületeinek munkáját más érintett európai és nemzetközi szervezet bevonásával. A BIM szabványok adta lehetőségekről, a nemzeti standardok kialakításáról és az eddigi tapasztalatokról kérdeztük a BIM szabványosítási bizottságának elnökét, Øivind Rooth-ot, Reicher Pétert, a Graphisoft SE ország igazgatóját és Szövényi-Lux Miklós építészmérnököt, BIM szakértőt.
A covid időszak a hazai építőiparra jellemző alacsony digitalizációs szint emelkedésében is éreztette gyakorlati hatását, az utóbbi években láthatóan felgyorsult az ágazaton belül a különböző új technológiákon alapuló rendszerek bevezetése és használata. A digitalizációs lemaradás azonban továbbra is jelen van, a felzárkózást pedig nem támogatja, hogy még nincs olyan szabályozás, amely előírná az építőipar számára az épületinformációs modellezés (BIM) használatát. Ahogyan a Portfolio ötödik alkalommal megrendezett Építőipar konferenciáján is elhangzott, a BIM alapfeltétele az ágazati szereplők együttműködése és a nemzeti BIM kézikönyv miharabbi megalkotása.
Az építőipari dömping vége, az ágazat lassulása talán éppen ideális időszakot teremt ahhoz, hogy a hazai építési ágazat szereplői rendezzék a folyamataikat és időt szakítsanak a versenyképességük javítására alkalmas technológiákra, ezek intergrálására és megtanulására. A nagyobb szereplők már tudják, hogy milyen költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lehetőségeket nyit meg a BIM használata, és mennyivel több projekt valósulhatna meg szűkebb költségvetésből és rövidebb idő alatt. Itt az ideje, hogy a tervezőkön túl a kivitelezők és az üzemeltetők is ebben gondolkozzanak, illetve a kisebb vállalatok is felkészüljenek egy olyan új világra, ahol az építőipar digitalizáltság egyes részeit már törvények fogják meghatározni. Az új magyar építési törvényről, ennek kikényszerítő hatásairól, a 2023-as várakozásokról és az építőipar digitalizális formára való átállásáról volt szó a Graphisoft sajtótájékoztatóján.
Az ingatlanfejlesztés egyik fontos elemeként évek óta figyelemmel kísérjük az épület információs modellezés (Building Information Modeling – BIM) fejlődését, amely során digitálisan rendszerezik és szimulálják a tervezési és építési folyamatokat. A technológiát egy jó ideje a gyakorlatban is teszteli a magyar piac, melynek előnyeit, a hazai tapasztalatokat és a módszer szélesebb körű elterjedésének feltételeit most a Futureal-csoport kérésére a Dyer építészeti stúdió, a Paulinyi & Partners és a Puhl és Dajka Építész Iroda szakértői foglalták össze.
A Graphisoft, a világpiac OPEN BIM vezető szoftverfejlesztője bejelentette, európai pozícióinak erősítése érdekében kivásárolta a korábbi francia és francia svájci disztribútorát. A tranzakció az AV-Tech csoporthoz tartozó Abvent franciaországi és francia nyelvű Svájc területeken értékesítő Archicad üzletágakat érinti, és heteken belül lezárul. Az európai AEC piac ezen meghatározó piacain ezentúl a Graphisoft saját leányvállalatokkal támogatja felhasználóit.
Az építőiparban egyre nagyobb a bizonytalanság, a gyorsan változó árak, az információ- és munkaerőhiány miatt valódi kihívás a határidők és a költségvetés betartása. A siker kulcsa a pontos, és egyben rugalmas tervezés, ezért Európa szerte egyre nagyobb kereslet mutatkozik az Épületinformációs Modellezés (BIM) iránt. A Wavin friss kutatása szerint itthon minden harmadik tervező használ BIM Revit intelligens tervezőszoftvert, a szakemberek 7 százaléka pedig kizárólag ezzel a programmal dolgozik. A megkérdezetett magyar tervezők 30 százaléka úgy látja, hogy a jövő az épületinformációs modellezésé, hiszen segít a tervhibák korai felismerésében, az érintettek közötti kommunikációban, és a pontos tervezésnek köszönhetően a felesleges anyagvásárlás is elkerülhető.
A hazai építőiparban és az ingatlanpiacon, valamint a hozzájuk köthető tervező, kivitelező és megannyi szegmensben árgus szemmel követik a mostanában történő szabályozási változásokat és a folytatható vagy törlendő beruházások listájának alakulását. Mi épülhet meg és mi nem, akár állami, akár piaci projektről legyen szó. Az építőipar számára legfontosabb kihívásokról és lehetőségekről a 3E International két ügyvezetőjével, Laczkovich Gergellyel és Korintus Balázzsal, valamint a cég üzletfejlesztési igazgatójával Csallóné Reigl Beatrix-szal beszélgettünk. Van kiút, van módszer, és van technológia, csak szándék, akarat és elhatározás kellene több, hogy gyökeres változások induljanak el a kivitelezések, beruházások, fejlesztések területén.
Moszkvában is forró téma most az atomfegyverek bevetése.
Ettől függ, Magyarország mely részein fog havazni.
Kínából hozott e-kereskedelmi árukat.
Rengeteg nagy hatótávolságú fegyvert fognak építeni.
Nagy segítséget jelenthet.
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
