Így zajlott a Portfolio Építőipar 2024 konferenciája

Kuruc Péter, az EY üzleti tanácsadás üzletágának szakértője kérdezte a finanszírozási lehetőségekről, nehézségekről, a kamatkörnyezet hatásairól a „Finanszírozás az építőiparban” című kerekasztal résztvevőit. A kérdések között volt a konferencia délelőtti előadásai során felmerülő, a szakma által üdvözölendő 5%-os kamatszint elérhetősége is.

Pozvai Ferenc, ügyvezető igazgató, K&H Csoport szerint a magas kamatszintek az építőipar szétszakadásához vezetett, a nagy beruházások egy jelentős része külföldi finanszírozásokat használ, rájuk nincs hatással a magyar kamatkörnyezet. A szakértő 5% körüli kamatszintet 2025-nél előbb nem vár. Elmondta, hogy fejlett és fejlődő piac között 3 nagy különbség van: eltérő a banki forrás és az önerő aránya, másrészt a futamidő és a kamatfelárban is van különbség. A magyar kamatkockázati felár csökkenőben van, a bankrendszer akar, és tud is finanszírozni.

Gegesi Kiss Tamás, ügyvezető igazgató, Gépész Centrál Kft. válaszában elmondta, hogy az alacsony kamatokat természetesen örömmel fogadnák, de a megrendelések megléte a legkritikusabb most az építőipari vállalkozók számára. Általános folyamat, hogy amikor konjunktúra van, akkor minden szereplő lelkes, a bankok is beállnak az építőipari vállalatok mögé, de nehezebb időkben, amikor elfogy a munka a piacon, akkor a finanszírozási lehetőségek is összeszűkülnek. Akármennyire is természetes, hogy ez így zajlik, dupla kihívást jelent a cégek számára.

Sütő Balázs, gazdasági vezérigazgató-helyettes, Market Építő Zrt. szerint az építőiparnak a kamatszint közvetve tud segítséget jelenteni, alacsonyabb kamatkörnyezet mellett projektek indulnának be, a megrendelésállomány növekedne, ugyanakkor az építőipar finanszírozásában direkt hatása a kamatszintnek kevésbé van. Az építőiparban önálló cégként korábban is nehéz volt finanszírozáshoz jutni, ez független a kamatszinttől. Ráadásul a szakipari vállalkozóknak azzal is meg kell küzdeni, hogy jogilag kevés eszközük van arra, hogy a megrendelők irányába fellépjenek a problémásabb helyzetekben.  

Merk Gábor, ügyvezető igazgató, Eurobond Kft. a külföldi forrásszerzés kapcsán elmondta, hogy a magyar hátterű cégeknek még fejlődniük kell ahhoz, hogy a külföldi piacokon jussanak forrásokhoz. A nagyobb vállalatoknál van arra kapacitás, hogy több bankos finanszírozási modellben gondolkodjanak, a kisebb vállalkozásokra ez nem jellemző, de a szakértő szerint a kisebb cégeknek is érdemes lenne több nézőpontot vizsgálni, „mindent kitenni” az asztalra egy finanszírozási döntés során.

A Paks II. projekt kivitelezési szakaszának aktuális munkafolyamatairól, a hazai vállalkozások bekapcsolódási lehetőségeiről, részvételi követelményeiről tartott előadást Jákli Gergely, elnök-vezérigazgató, Paks II. Zrt. Elmondta, hogy azon dolgoznak, hogy a jelenleg működő 4 paksi blokk mellé két 1200 megawattos blokk létesüljön.

Tavaly novemberben elkészült a résfal, ami a stabilitást biztosítja az építkezés alatt, és teljes terjedelmében körülöleli a beruházási területet. 17 hektáron megkezdődött a talajszilárdítási eljárás, a következő időszakban 75 ezer cölöpöt fognak a talajba építeni, ezáltal is a stabilitást biztosítják. Rengeteg csarnok, raktár, összesen 92 épületet fejlesztenek a területen.

88 ezer köbméter szerelőbetont, 18 ezer tonna betonacélt fognak használni a kivitelezés során, a betonozási munkák megkezdése előtt teszteket végeznek. Elkészült továbbá az első olvadékcsapda, illetve heteken belül kezdődik a reaktortartály gyártása.

Egy-egy befektetői döntés számos közvetlen hosszútávú hatással van az adott település és a térség életére. A beruházások a munkahelyteremtés és a megnövekedett adóbevételek mellett pozitívan befolyásolják többek között a régió oktatásának irányait, a település népességmegtartó erejét és az infrastrukturális fejlődését is – ezek fontosságáról tartott előadást Joó István, a HIPA vezérigazgatója.

A kiszámíthatatlanság évtizedét éljük, ezt az építőipari szereplők pontosan tudják. A hazánkba érkező befektetések azonban segíthetnek kezelni a nehezebb időszakokat.

"Minden egyes elnyert beruházás különleges lehetőséggel bír egy ország gazdasága számára. Bár világszinten csökkent a működő-tőke áramlásának volumene, Magyarországnak sikerült a 2022-es 6,5 milliárd eurónyi befektetést megdupláznia a 2023-as évben: 13 milliárd eurónyi befektetési döntés született meg tavaly. 209 projekt esetében zártuk le sikeresen a tárgyalásokat – ebből kiemelném a BYD-t, akikkel 200 tárgyalási fordulót ültünk végig a tavaly decemberi beruházási döntés előtt. Feladatunk, hogy a beruházó nagyvállalatokat összekapcsoljuk a hazai vállalatokkal, ennek része, hogy műszaki és környezetvédelmi tanácsadók bevonásával gyorsítjuk fel a folyamatokat, illetve az is, hogy koordináljuk a beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztések határidőre való megvalósítását. A tárgyalások részeként felhívjuk az érkező beruházók figyelmét, hogy számos hazai vállalat van, amelyek segítheti a projektek megvalósulásának egyes részeit" – számolt be a vezérigazgató a HIPA közreműködéséről.

Kiemelte, hogy jelenleg közel 100 építőipari vállalkozás szerepel az adatbázisukban, ebből ajánlják ki a befektetőknek a hazai vállalatokat. A beruházásokhoz szükséges infrastrukturális fejlesztéseket is segítik, közel 880 milliárd forint értékben indultak, vagy indulnak el munkák a közeljövőben.

"Egy befektetési döntés legfeljebb 1-2 évig alatt születik meg, hatása azonban évtizedekben mérhető. Azokban a térségekben, ahol megvalósul egy nagyberuházás, azonnal megélénkül az ingatlanpiac. Példa erre Tiszaújváros, Szeged, vagy akár Debrecen. Utóbbinál az elmúlt 10 évben történelmi léptékű iparfejlesztés indult el, a város megtízszerezte az ipari területét. Ennek hatására az újonnan létrejött munkahelyek megváltoztatták az elvándorlási tendenciákat. Jelenleg 19 közlekedésfejlesztési projekt zajlik a városban, és a folyamatosan emelkedő lakosságszám új lakóépületek építését, felújítását is előirányozza, ami lehetőséget termet az építőipar számára” – mondta el a vezérigazgató.

Az előadás további részében Joó István a HIPA vissza nem térítendő forrásainak feltételeiről, illetve azok kedvező változásairól számolt be, valamint a jövőre vonatkozó tervekről is beszélt:

A déli megyék fejlesztése van most a célkeresztben, Baranya, Tolna, Somogy vagy akár Békés megyében is megvan az iparfejlesztési potenciál.

- emelte ki, majd hozzátette, hogy ennek az első állomása, a kínai CPMC italcsomagolások gyártásával foglalkozó cég Makóra érkezése volt, a következő pedig a BYD Szegedre érkezése. Itt a talajelőkészítési munkálatok múlt héten kezdődtek meg. A Pécstől nyugatra lévő területeken a kormány egy 600 hektáros ipari park koncepcióját jelölte ki, a következő időszakban ennek az előkészítése fog elindulni, a földek megszerzésével, az infrastruktúra kiépítésével.

Tibor Dávid, a Masterplast elnöke a jövő építőiparáról tartott előadást. Az ipari beruházások, illetve az épületenergetikai felújítási terület a két mentőöve jelenleg az építőipari vállalatoknak, az építőanyaggyártóknak. Amivel most küzd az építőipar, és egyben feladata, hogy megoldást találjon rá, az a környezeti lábnyom csökkentése. Az EU-s törekvések már nem ajánlások, kötelező érvényű rendeletek, amelyek lefektetik, hogy 2050-ig karbonsemlegessé kell válnia a hazai épületállománynak is, valamint 2040-ig minden fosszilis fűtést ki kell vezetnünk.  

Az építőipar jövőjét a fenntartható gyártási technológiák, a moduláris gyártás, a tudatos döntések fogják meghatározni – emelte ki Tibor Dávid, majd hozzátette, hogy nem biztos, hogy a tégla-, vagy a cementgyárakban kell a jövőképet keresni.

Olyan technológiák felé kell nyitni, amelyek fejlődés alatt vannak, mint a készházak, a moduláris építészet, mert ha nem lépünk ebben előre, akkor nemcsak az építőanyag-megrendelésekből maradunk ki, hanem a kivitelezői munkákat is más nemzetekre bízzák.

- zárta előadását az elnök.

Dr. Lovas Tamás, tanszékvezető, BME Építőmérnöki Kar, többek között arról kérdezte a beszélgetés résztvevőit, hogy milyen nagy problémái vannak az építőiparnak, milyen nehézségeket okoz az oktatásban, vagy akár a munkahelyeken az új generáció igényváltozása, milyen képzések fejlesztésére van a legnagyobb szükség, valamint, hogy milyen feladata van az egyetemeknek az oktatás megújításában, hogyan lehet az oktatókat felkészíteni a változásokra, hogyan lehet a mérnök szakmákat népszerűsíteni a nők körében.

Érsek Szilvia, üzletágvezető, Industry & Supply Chain Recruitment Üzletág, JobGroup elmondta, hogy a Z generációra alapvetően igaz, hogy addig maradnak egy munkahelyen, amíg érdekesnek találják a rájuk osztott feladatokat. Motiválhatók a branddel, a márkákkal is, vagyis egy népszerű, híres vállalatot előnyben részesíthetnek, valamint az új technológiák használata a munkahelyen, az érdekes kutatási területek is tudják motiválni az új generációt. Érsek Szilvia kiemelte, hogy a munkaerőpiaci problémák többségénél biztos megoldást jelenthet a megfelelő kommunikáció és kooperáció.

Naderi Zsuzsanna, az Edupark Nonprofit Kft. ügyvezetője hozzátette, hogy egy közös tanulásra van szükség a korábbi generációtól, és a Z generációtól is, hogy megtalálható legyen a közös hang. Naderi Zsuzsanna szerint a cégbrand fontos, de muszáj, hogy legyen érték mögötte, mert ahogy kibukik, hogy egy jónak hangzó vállalat mégsem azt nyújtja, amit hirdetett, nagyon hamara elfordul tőle ez az új generáció. Naderi Zsuzsanna szerint a kritikus gondolkodás és problémamegoldási képességek fejlesztése szintén az oktatási intézmény feladata.

Alföldi György DLA, a BME Építészmérnöki Karának dékánja a diákok fejlesztése kapcsán elmondta, hogy náluk a nyelvtudás hiánya kevésbé jelent problémát, mert a diákok többsége már nyelvvizsgával érkezik. A kritikai szellem tanítása viszont elengedhetetlen feladata, ezt igyekeznek erősíteni az egyetemi diákokban. Az építészek sokat rajzolnak, sok szó esik a hogyanról, de kevesebb a miértről. Fontos, hogy az diákoknak legyen olyan elhivatottságuk, amivel elhiszik, hogy a képesítésükkel bárhol megállhatják a helyüket. Ezért jó, ha az egyetemek széles sprektrumban tudnak lehetőségeket kínálni, és részt vesznek egy széles, 18-64 év közötti korosztály oktatásában. Alföldi György hozzátette, hogy kiemelten hisz az együttműködések súlyában, és abban is, hogy az embereket mélyebben kell bevonni a döntési folyamatokba.

A konferencia délutáni szekcióiban olyan égető kérdések kerültek elő, mint a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő megléte, a finanszírozás megteremtése, a beruházások ösztönzése, valamint a BIM, ami az építőipar egészének az egyik leghatékonyabb technológiai segítsége a költség-, és időhatékonyság terén.

A lakáspiac jövőjéről, a várakozásaikról, a CSOK Plusz hatásairól kérdezte Futó Péter, a Portfolio Csoport ingatlanpiaci elemzője a szabályozói, finanszírozói és ingatlanfejlesztési területen dolgozó szakértőket.

Banai Ádám, az MNB jegybanki eszköztárért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a lakáspiacon látható némi élénkülés, amire reagálhatnak a fejlesztők, de az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy óvatosak a fejlesztők ilyen esetekben.

Erre reagálva Kiss Gábor, Metrodom Kivitelező ügyvezetője, az IFK alelnöke elmondta, hogy míg tavaly havi 5-6 új lakást értékesítettek a Metrodomnál, addig februárban már 38 lakást tudtak eladni. Ha ez a nem várt emelkedés kitart, akkor akár meglepetés is lehet még az idei évben. Az IFK, a tagvállalati igények felmérése alapján azt javasolja, hogy ne csak a CSOK Pluszban legyen kamattámogatott hitel, hanem energiahatékonysági mutató alapján is. Az előző CSOK jobban támogatta az újlakás-vásárlást, a mostani viszont egyenlő kondíciókat tartalmaz az új vs. használt lakások esetén, így az várható, hogy inkább a használt lakások piacán lesz ennek hatása, az újaknál kevésbé.

Kiss Ákos, Property Market ügyvezető igazgatója is hozzátette, hogy érezhető az élénkülés, a megnövekedett kereslet hatására 2-3-szor annyi értékesítést realizáltak most, mint a tavalyi évben. Ez a dinamika arra sarkallhatja a fejlesztőket, hogy elindítsák az új projektjeiket. Az árszint is meghatározó, valamint a minőség is, hiszen az elsődleges vételi ok a vevőknél a lakhatás szokott lenni. Mindenkinek fel kell készülnie rá, hogy az építőipari költségek sem csökkennek, így nem várható, hogy az új lakások ára csökkenjen.

Nagy Gergely, az OTP Bank vállalati régióvezetője hozzátette, hogy a legfontosabb kérdés, hogy miként indult el a kereslet felfelé, trendről van-e szó, illetve az emberek hisznek-e abban, hogy a felvett hiteleiket vissza is tudják majd fizetni? A lakáspiaci keresletre jó hatással van 18%-os állampapír-környezet megszűnése, a kamatkörnyezet csökkenése, így ha nem lesz negatív sokk, akkor egy lassú emelkedést várhatunk.

A beszélgetésben szó volt egy lehetséges felújítási programról, Banai Ádám kiemelte, hogy a felújítási programok során az energetikai javulásnak kell elsődleges szempontnak lennie. Futó Péter arról is kérdezte a résztvevőket, hogy az építőanyagok árváltozása terén mit várnak. Kiss Gábor elmondta, hogy bíznak abban, hogy nem lesz újra két számjegyű növekedés, realitásnak azt tartja, hogy infláció alatti mértékben emelkedhetnek. Nagy Gergely elmondta, hogy banki nézőpontból stagnálásra számítanak az építőipari anyagárak tekintetében. A munkabérek esetében reálbér-emelkedésre számít Kiss Ákos. A beszélgetés végén a bérlakás kérdése is előkerült, a szakértők egyetértettek abban, hogy szükséges egy ilyen piac is Magyarországon, de ehhez szemléletváltásra is szükség lenne, valamint a jogi környezet frissítésére is.

Banai Ádám PhD, MRICS, az MNB jegybanki eszköztárért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója a 2023 utolsó negyedéves legfontosabb lakáspiaci adatokról, valamint a jegybank várakozásiról számolt be. 2023 negyedik negyedévében enyhült, de nem szűnt meg a lakásárak fundamentumokhoz viszonyított felülértékeltsége. A hitelpiacon a kereslet élénkülése már látható volt 2023 végén – mind a fedezetlen, mind a fedezett hitelek esetében. A több lakáshitellel rendelkezők aránya is növekedett, illetve a lakáshitelek kamata januárra már 7,2%-ra mérséklődött. Banai Ádám a CSOK Plusz hatásaira is kitért előadásában, elmondta, hogy

éves szinten 11 ezer szerződésre számítanak a CSOK Plusz mentén.

Az építőipar szempontjából a felújítási kérdéskör is rendkívül fontos, az elmúlt egy évtizedben azt lehetett látni, hogy a felújítások akkor mentek igazán, amikor volt mögötte program. Az új lakások építési piacáról a szakértő elmondta, hogy az elégtelen kereslet, valamint a munkaerőhiány akadályozzák leginkább a termelést. A kiadott építési engedélyek száma nagy mértékben csökkent, ez a jövőbeli kínálat szempontjából figyelmeztető lehet, csakúgy, mint a az aktivitás-kezdések mutató visszaesése.

Tőzsér Dávid, a Greenology Zöldinnovációs és Fenntarthatósági Tudásközpont kutatója a fenntartható anyagok- és technológiákról tartott előadást építőipari vonatkozásokkal. A növényi építőanyagok kutatási területe 2015-től élénkült meg, az elmúlt egy évben azonban volt egy visszaesés. A főbb kutatási irányok között volt például a biológiai erőforrások hagyományostól eltérő felhasználása, a mezőgazdasági hulladékok építőipari felhasználása, valamint a zöld kémia, a zöld építészet - ezek voltak tehát az érdeklődés középpontjában a növényi alapú építőanyagok kutatása terén.

Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója kiemelte előadása során, hogy "építeni nem magánügy, sokszereplős játék" - a felmerülő kihívásoknál az együttműködések nagy segítséget jelenthetnek.

2060-ra az épületállomány környezeti lábnyoma meg fog duplázódni, ha nem változtatunk. Itt jelenik meg a mélyfelújítások jelentősége, amellyel ez a növekvő karbonlábnyom drasztikusan csökkenthető lenne - emelte ki a vezérigazgató, majd hozzátette, hogy nem kérdés, hogy támogatott felújítási programokra szükség van. "Idén januárban létrehoztunk egy olyan információs rendszert, ami lehetővé teszi azt, hogy ha valaki építeni, felújítani akar ma Magyarországon, akkor egy teljes körű terméknyilvántartási adatbázisban környezeti információkhoz juthat a termékekről. - mondta el Buday-Malik Adrienn. Végül a szakértő kiemelte, hogy nem kell vagy a felújítás vagy csak az új építés mellett letenni a voksunkat, a cél, hogy bármelyik is valósuljon meg, az a környezetet a legkevésbé károsítsa.

Az Építőipar 2024 konferencia délelőtti előadásai során a fenntartható építőipari megoldások is kiemelt szerepet kaptak, csak úgy, mint a felújítás vs. az építés előnyei, hátrányai. Ezzel párhuzamosan a konferencia másik termében a szakértők az építőipari generációváltásról, valamint a digitalizációról beszélgettek.

Az I. szekcióban Lázár János építési és közlekedési miniszter tart előadást az új törvényekről, de szó lesz a makrogazdasági kilátásokról, az ÉVOSZ helyzetértékeléséről, az ingatalanfejlesztők kihiívásairól, valamint az építőipari megrendelés-állomány alakulásáról.