A MOL Campus smart building megoldásai
2016-ban döntött úgy a Mol, hogy egy olyan új székházat szeretne fejleszteni, amely zöld minősítéssel rendelkezik. Anno a LEED Platinum és BREEAM Excellent minősítés volt a cél, amiket végül sikerült is megszerezni. A MOL Campus fenntarthatósága és smart building megoldásai közé sorolható az esővízkezelés: a campus környékén keletkező esővizet kezeli és használja az épület. Emellett a zöldenergia terén is nagy eredményeket ért el, a 30 százalékos tervezett zöldenergia-vásárlás helyett végül 100 százalékos arányt értünk el és a kivitelezési hulladékkezelést is 95 százalékban sikerült teljesíteni.
A festékanyagok, tömítők, ragasztók határértékeivel is foglalkozunk, erre Magyarországon még kevés a példa, de az okos megoldások és az automatika terén is jó megoldásokat használ az épület: ha sötétben felkapcsolják bent a villanyt, automatikusan lejönnek az árnyékolók, csökkentve ezzel a fényszennyezést – mondta el Szarka-Kovács Kinga, a MOL Campus projektmenedzsere.
A Mol-ban saját okostelefonos alkalmazással lehet parkolóhelyet foglalni, de vannak kerékpáros tárolók és öltözők is, okosszekrényekkel. Ki kell emelni a belépőkártyás azonosítást a fogyóeszközökre, vagy a külsős belépők számára a QR kódokkal történő beléptetést. Fél év múlva feltehetően már recepciósra sem lesz szükség, de ahhoz, hogy ez a rendszer működhessen, 35 beszállító, 52 alrendszer integrálása és 65 féle okos szolgáltatás szükséges – tette hozzá Takács Gergely, a MOL Campus Employee Experience Product Ownere.
Ezek most a legkülönlegesebb nemzetközi kutatások!
A 2008-as pénzügyi válság után egy felfokozott innovációs hangulatnak lehettünk tanúi, ami a válságok után szinte törvényszerűen minden iparágban megjelenik. Ezek az innovációs ciklusok egyre rövidülnek, ma is ez a helyzet, ami az építőipart is érinti. A 4. ipari forradalomban az építőipari digitalizációt érintő klaszterek alakultak ki: fintech, legaltech, proptech és amiről most is beszélünk, a contech.
Az építőiparban a legnagyobb klaszter a mesterséges intelligenciával, gépi tanulással foglalkozó klaszter, a második a BIM és a 3D, a harmadik az ellenőrzőtechnológiák, majd a 3D nyomtatás, végül az intelligens városok és blockchain klasztere. A legtöbb szabadalom az IoT terén jelentkezik.
Robotizációval kapcsolatosan 1976-ban íródott az első tudományos cikk, de 2023-ig több mint 3500 cikket született a témában. Kína élen jár ebben, amit az USA és Japán követ. A robotizált gyártási rendszerek, valamint robotok egymással való együttműködése nagy figyelmet kap, de az innovatív építőipari alapanyagok terén is egyre több a tudományos cikk és kutatás. Ezek legtöbbje a rezilienciával foglalkozik, de a zöld termékek, valamint az intelligens termékek, amelyek különböző robotizációs megoldásokkal társulnak is nagy népszerűségnek örvend. A kérdés fontosságára utal, hogy egyre több a tudományos cikk, melyekben itt is élen jár Kína – mondta el Prof. Dr. Boros Anita, egyetemi tanár, a Greenology Zöldinnovációs és Fenntarthatósági Tudásközpont központvezetője.
Digitális megoldások és innováció a speciális mélyépítésben
Az előadása során Huszák Tamás, Geotechnikus Tervező, BAUER Magyarország Kft. bemutatta, hogy az egyes digitális eszközök hogyan javítják a projektek átláthatóságát és hogyan járulhatnak hozzá, hogy a megrendelők mindig friss információkkal rendelkezzenek.
Sokszor a koncepció megértése, a projektek térbeli és időbeli organizációja is kihívást jelent, csakúgy, mint a nyomonkövetés. Ezekre mind van megoldás, a teljes projektmenedzsment is kezelhető szoftveresen, amelynek segítségével azonnal, valós időben rendelkezésre állhatnak az adatok a kivitelezés előrehaladásával. A BIM segítségével 3D-s vizualizációra van lehetőség, az ütemterv szemléltetésére is, de a munkafolyamatok is modellezhetők. A projektek térbeli organizációjában a 3D-s megjelenítésnek nagy jelentősége lehet, akár abban, hogy a lakosság számára bemutassuk - a környező épületek feltüntetésével - hogy mire számíthatnak az építkezés során, de a kevésbé tapasztalt megrendelőknek is nagyon szemléletes megoldást nyújt.
Az adatkezelési szoftver segítségével, amit használunk a mélyépítéseknél,
létrejön az igazi épületnek a digitális, kisebb ikertestvére.
- emelte ki Huszák Tamás, majd hozzátette, hogy természetesen ehhez rengeteg adat, statisztikai ábra, megvalósulási ütemterv is kapcsolódik. Ezzel a megrendelők folyamatosan, transzparensen nyomon követhetik a projekt alakulását. További előnye a felhő alapú szoftveres megoldásnak, hogy azonnal lekövet minden változtatást.
A mérés és a digitalizáció a jövő az épületüzemeltetésben
Napjainkban a legnagyobb kihívásokat a beruházások során az üzembiztonság terén a leállások, tűzesetek elkerülése jelenti, az emberi erőforrásoknál pedig a szakemberhiány. Ezzel mi is szembesülünk a Schneider Electricnél, mert az eszközök, szoftverek működtetéséhez egyre speciálisabb tudásra van szükség, de nagy kihívás az erőforrások optimalizálása is, a költségkontrollban pedig a növekvő energiaárak, a hatékony működés és a modernizáció.
A nem várt leállások, de már a tervezett leállások is nagyon nagy veszteséget okoznak a termelésben. A tűzesetek megelőzése pedig a legfontosabb, a hatalmas károk elkerülése miatt. A meghibásodások 59 százaléka valamilyen tűzesetre vagy robbanásra vezethető vissza, ami gyakran a karbantartás hiányára vagy a kivitelezés technológiai problémáira vezethető vissza. A karbantartás miatti leállás és termeléskiesés rendkívül költséges.
A megoldás elektromos és digitális. A fenntartható világhoz szükség van zöldenergiára, de a hatékony felhasználásához elengedhetetlenek a digitális megoldások is: hálózat monitorozása, online adatok szoftverek számára történő közvetítésével. A szoftver adta lehetőségeket viszont ki is kell használni, amihez ismerni kell a vásárlói igényeket. A kérdés, hogy mit kezdünk az adatokkal. Ebben segít a platform harmadik szintje, ami elemzi ezeket, elősegítve a megelőzést, intelligens érzékelők a megelőzéshez, személyre szabott eszközmenedzsmenttel kombinálva, szükség esetén szakértői támogatással.
Mindez állapotfüggő üzemeltetést tesz lehetővé, aminek köszönhetően 75 százalékkal csökkenthetők az elektromos meghibásodások, 40 százalékkal csökkenthetők a karbantartási költségek és 25 százalékkal növelhető a készülékek élettartama, karbonsemleges jövőt biztosítva – emelte ki Németh Gábor, a Schneider Electric szolgáltatási igazgatója.
ConTech a zöld építőiparért! – Nem álom, hanem szükség
A zöld építőiparról beszélgettek a konferencia második szekciójában a kerekasztal résztvevői résztvevői. Massányi Tibor, ügyvezető partner, DVM group Kft. a beszélgetés moderátoraként többek között arról kérdezte, hogy a szakértőket, hogy milyen jó, fenntarthatósági megoldásaik vannak, hogyan lehet az újdonságokat bevezetni, miért van lelassulva az építőipar a technológiák átvételében, illetve, hogy egyáltalán a technológiák segíthetik-e a fenntarthatósági törekvéseket.
"Az egyik jó fenntarthatósági megoldás a biciklim. CO2-kibocsátás mentesen érek oda időben mindenhová" - mondta el Reith András PhD, tudományos főmunkatárs – Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar, CEO – ABUD Advanced Building & Urban Design, majd több anyag- és rendszeroptimalizációs megoldást is említett. A technológiák átvétele kapcsán elmondta, hogy
eddig az építőipart kizárólag a profit vezérelte, amíg a legnagyobb fejlesztők, kivitelezők nem hajlandók innovációra áldozni - pl. oktatásra, együttműködésre, az alvállalkozói láncolatba forrás pumpálására - addig nem lesz előrelépés.
- majd hozzátette azt is, hogy nem reális, hogy az egy-két fős építőipari vállalkozásoktól elvárjuk, hogy oktatásra küldjék az embereiket. A nagyvállalatoknál keletkező profit piacon való elosztása a legnagyobb probléma. Amíg ebben nem lesz változás, addig nem fog zöldülni az építőipar. Jelen pillanatban még a fogalmi rendszer sem tisztázott abban, hogy mi zöld, mi nem. A finanszírozási rendszerben a komoly riportolási követelmények, az SFDR, a szabályozások kikényszerítettek előrelépéseket, ez a fejlesztési oldalon is kezd megjelenni. De ezek még nem elégségesek:
Nagyon komoly rendszerváltásra van szükség az építőiparban.
- tette hozzá.
Gergely Ferenc, Senior Project Manager, CPI Hungary elmondta, hogy ingatlanpiaci fejlesztőként a hagyományos ingatlanpiaci termékek nem tudnak fenntartható termékké válni önmagukban, ehhez az kell, hogy egyfajta szolgáltatásként tekintsünk rájuk. Az innovációk gyakran szigetszerűen valósulnak meg, nem mindig jutnak el a tervezők, kivitelezők szintjére, de végeredményben az üzemeltetők sem tudják mindig az egyes eszközök professzionális működését átvenni. Nagy probléma, hogy az üzemeltető szakemberek nincsenek sok mindenbe bevonni, holott ők foglalkoznak évtizedekig az ingatlanokkal. A felhasználói igénynek beépítése is alapvetőnek kellene lennie, és persze segíthetné a technológiák átvételét.
Azt gondolom, hogy önmagában a technológia semmit sem ér, az elköteleződés, és az ebből fakadó technológiai nyitottság viszont annál inkább. Az edukációnak hatalmas szerepe van.
- mondta el Gergely Ferenc, majd hozzátette, hogy az lenne a legjobb, ha nem a piac kényszerítene mindent ki, hanem magunktól nyitottak lennénk a szereplők.
Kovács Gábor, Head of Public Affairs, Velux elmondta, hogy szerinte minden technológia rendelkezésre áll ahhoz, hogy fenntarthatóan lehessen építkezni, de ezek mégsem valósulnak meg a gyakorlatban. A korábban épült ingatlanok mintegy 60%-a még csak szigetelve sincs, miközben mi technológiákról beszélünk. Gyártóként vannak automatizált, innovatív termékeik, és látják, hogy vannak előrelépések. A szabályozás mellett az újdonságok széles körben való megismertetése is sokat segíthetne az újdonságok átvételében.
Edukáció nélkül nem fog zöldülni az építőipar, sem a felújítások terén, sem a körforgásos gazdaság megvalósításában.
- emelte ki Kovács Gábor.
A konferencia I. szekciójáról készült beszámoló:
Címlapkép forrása: Portfolio
