Ukrajna budapesti nagykövete, Nepop Ljubov szerint Magyarországnak sokkal célszerűbb most segíteni Ukrajna megvédésében, mint olyan helyzetbe kerülni, amikor később saját magát kell majd megvédenie. Ukrajna konkrét listát küldött Magyarországnak védelmi képességeinek erősítését kérve.
Az Egyesült Királyság azt kockáztatja, hogy többet költ védelmi felszerelésekre, mint amennyit megengedhet magának - figyelmeztet a brit nemzeti számvevőszék. Ennek ellenére Ben Wallace védelmi miniszter tegnap a brit parlament alsóházában már a hidegháború óta nem látott, 24 milliárd fontos költségnövelésről beszélt. Wallace hangsúlyozta: az Egyesült Királyság elszánt és szembeszáll Putyin agressziójával.
Marie Le Pen, a francia szuverenista Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje kedden felfüggesztette az elnökválasztási kampányát addig, amíg nem kapja meg a hivatalos jelöltséghez szükséges ötszáz polgármesteri vagy képviselői aláírást.
Oroszország törekszik arra, hogy minden volt szovjet érdekszférába tartozó országgal jó kapcsolatot ápoljon, de Ukrajnával „más a helyzet” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök röviddel azután, hogy Ilham Alijevvel, Azerbajdzsán elnökével találkozott.
Új biztonsági berendezkedésre van szükség Lengyelországban és a szövetséges struktúrák körében, ennek keretében meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök kedden Varsóban, miután az ukrajnai helyzetről egyeztetett az ország vezető politikusaival.
Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre, ezért csoportosítunk át katonákat és haditechnikai eszközöket az ország keleti térségébe – erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt kedden Szentendrén.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel az orosz–ukrán konfliktusról – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az orosz képviselők kedden jóváhagyták a Vlagyimir Putyin államfő által aláírt megállapodást arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét az orosz elnök előző nap elismerte.
Oroszország a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok területeként ismeri el azokat a kelet-ukrajnai régiókat, amelyek a szakadárok irányítása alatt állnak, de nem a teljes Donyeci és Luhanszki területet – írja az Interfax Andrej Rudenkó külügyminiszter-helyettes kijelentésére hivatkozva.
Most tárgyalnak az Európai Unió tisztségviselői arról, hogy milyen szankciókat szabjanak ki Oroszországra a szakadár területek elismerése és a katonai behatolás miatt. A Reuters megszerezte a tervezett szankciós intézkedéseket.
Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szolovjov.Live YouTube-csatornán nyilatkozva
Ukrajna megszakíthatja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy keddi tájékoztatón a Reuters beszámolója szerint.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden megkérdőjelezte, hogy Ukrajnának joga van a szuverenitásához, mivel szerinte a kijevi kormány nem képviseli az ország alkotórészeit – írja a Reuters.
Dél-Korea, Japán, Ausztrália, Kanada, India, Törökország, Észtország, Lettország és Litvánia is az elsők között tiltakozott az ellen, hogy Oroszország úgy döntött: elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaságot” és „Luhanszki Népköztársaságot”.
Csehország a szabad és független Ukrajna mellett áll, saját történelméből emlékszik hasonló lépésekre, amelyek soha nem vezettek békéhez – reagált Petr Fiala cseh kormányfő keddre virradóra közleményében a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerésére. (Frissítve Milos Zeman cseh államfő nyilatkozatával.)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén a tagállamok többsége elítélte, hogy Oroszország elismeri a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségét, valamint Vlagyimir Putyin elnök parancsát is a csapatok odavezénylésére. Moszkva ugyanakkor közölte, hogy továbbra is nyitott a diplomáciára.
Tegnap elismerte Vlagyimir Putyin a kelet-ukrajnai szakadár területek szuverenitását és „békefenntartókat” küldött a régióba. Előtte viszont egy kifejezetten háborús hangvételű beszédet tartott, melyben több utalást is tett arra, hogy nem biztos, hogy megáll az orosz haderő a szakadár területek határán, hanem Ukrajna teljes bekebelezését tervezi. Nézzünk meg hármat Putyin legsúlyosabb kijelentései közül.
A jelenlegi ukrajnai konfliktus kapcsán rendre előkerül Grúzia (Georgia) példája. Mindkét ország a Szovjetunió szétesésével nyerte el függetlenségét, és az 1990-es évek Moszkva-barátabb irányvonala után mindketten egyre távolabb kerültek Oroszországtól, és egyre jobban törekedtek a nyugati integrációra. A két színes forradalom – a 2003-as grúz rózsás és a 2004-es ukrán narancsos forradalom – vészjelzést adott le Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, és azóta dolgozik azon, hogy megakassza a két ország NATO-hoz való közeledését, ha már az orosz érdekszférába nem is tudja visszaterelni őket. Grúzia két szakadár régiója – Dél-Oszétia és Abházia – miatt ötnapos háborút viselt Oroszországgal, amely számára totális vereséggel zárult, a két terület kikiáltotta függetlenségét, amit Moszkva elismert. Grúzia továbbra is törekszik a NATO-csatlakozásra, ami viszont Ukrajnáéhoz hasonlóan vörös vonal lenne Oroszország számára. Dél-Oszétia és Abházia példája mostanában egyre többször került elő a két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság kapcsán: ahogy a grúziai, úgy az ukrajnai szakadár területeket is független országként ismerte el Moszkva.