Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újabb telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, amelynek során elsősorban az oroszokkal a közelmúltban véghez vitt fogolycseréről, a zaporizzsjai atomerőmű körüli helyzetről és a megszállt ukrajnai területeken Moszkva által megrendezett népszavazásokról folytattak eszmecserét - közölte az ukrán elnöki iroda.
Az ukrán vezérkar szerda esti helyzetjelentésében azt írta, hogy a nap folyamán az ukrán csapatok 11 ellenséges támadást vertek vissza javarészt Donyeck megyében, és eltalálták az orosz megszállók egyik parancsnoki állását.
Ukrajnának vissza kell szereznie minden megszállt területét, és csakis ezután lehet a háború végéről beszélni - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az amerikai Harvard Egyetem diákjaival és tanáraival videóösszeköttetés útján folytatott beszélgetésében, amely szerdán jelent meg hivatalos honlapján.
Tízezrek követelték szerda délután Prágában, Brünnben (Brno), Ostravában és más cseh nagyvárosokban a Petr Fiala miniszterelnök vezette jobboldali ötpárti kormány lemondását és Csehország "politikai irányultságának módosítását".
Anton Sziluanov pénzügyminiszter új költségvetési szabályozást jelentett be Oroszországban. A mostani szabályozás már csak hordónként 62-63 dolláros bevételi árral számol az orosz olaj esetében, ami azért különösen fontos, mert az ebből fakadó többletbevételeket eddig egy vagyonalapba irányították - írta meg a Reuters.
A norvég székhelyű The Lookout elemzőcsoport szerint szerda délután lényegében megszűnt a beérkező forgalom a norvég-orosz határon. Moszkva eddig nem adott magyarázatot a jelenségre.
Németország nem ismeri el az orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területeken megrendezett és az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazások eredményét – mondta Olaf Scholz kancellár egy szerdai lapinterjúban.
A hét elején robbanások rázhatták meg az Oroszországot Németországgal összekötő mindkét tenger alatti gázvezetéket, az Északi Áramlat 1-et és 2-t, minek következtében jelenleg is szivárog a földgáz a Balti-tengerbe. A jelek arra mutatnak, hogy szándékos akció, vagyis szabotázs történhetett. A robbantásokra nemzetközi vizeken került sor, így közvetlen támadás egyetlen országot sem ért, és a leginkább érintett Dánia és Svédország hangsúlyozta is, hogy nem terveznek katonai választ. A leginkább észszerű magyarázat az orosz szabotázs lehet, de kétséges, hogy valaha is kiderül, mi történt valójában.
Az Iráni Forradalmi Gárda rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre Irak északi, kurd régiójában szerdán - közölte az IRNA iráni állami hírügynökség, közlésük szerint terroristákra mértek csapást.
Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége azt tanácsolja az amerikai állampolgároknak, ne utazzanak Oroszországba, aki pedig ott tartózkodna, haladéktalanul hagyja el – írja a CNN.
Az orosz vezetés állhat az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezeték elleni támadás mögött a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint.
Mind az Egyesült Államok, mind pedig az európai országok fegyverkészletei kezdenek kifogyni azokból a haditechnikai eszközökből, melyeket Ukrajnának tudnak biztosítani – idézi több elemző és politikai döntéshozó gondolatait az amerikai CNBC hírportál. A helyzet Ukrajna számára kifejezetten kellemetlen, hiszen az elmúlt hónapokban zajló ellentámadás során jelentős mennyiségű nyugati készletet használtak fel, Oroszország a mozgósítás miatt pedig komoly erőforrásokhoz tervez hozzájutni a háború folytatásához.
Észak-Korea szerdán két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki keleti partjainál - közölte a dél-koreai hadsereg, egy nappal Kamala Harris amerikai alelnök Szöulba érkezése előtt - írja a Reuters. Pár nappal ezelőtt már sor került egy rakétakilövésre, Harris Japánba érkezését megelőzően.
Az álnépszavazások lezárultával Herszon és Luhanszk megye oroszok által kinevezett közigazgatása bejelentette, kérik felvételüket az Oroszországi Föderációba – írja a Reuters.
Észak-Korea befejezte egy potenciális atomkísérlet előkészületeit, és a kísérlet végrehajtására október 16. és november 7. között kerülhet sor - közölték szerdán dél-koreai törvényhozók, akiket a nemzeti kémügynökség tájékoztatott a Reuters beszámolója szerint.
Kedden, szinte egyszerre több szivárgás is történt a Balti-tengeren keresztül vezető gázvezetékeken, ami Oroszországból Németországba szállítja az orosz gázt. Sokan szerint szándékos szabotázsról van szó. Egy most napvilágot látott jelentés szerint az amerikai hírszerzés már hetekkel ezelőtt jelezte egy ilyen forgatókönyv megvalósulását - írta meg a Reuters.
Dánia a hét elején az orosz olajat szállító tartályhajókból származó szivárgások veszélyeire hívta fel a figyelmet, mivel az Oroszország elleni uniós szankciók azzal fenyegetnek a dán kormány szerint, hogy a helyi révkalauzok nem tudják átvezetni a hajókat a veszélyes dán tengerszorosokon - számolt be róla a Financial Times.
Giorgia Meloni, az Olaszország Fivérei (FdI) párt vezetője, Olaszország következő miniszterelnöke teljes támogatásáról biztosította Kijevet, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gratulált a választási győzelméhez - írta meg a Reuters.
Október 2-án rendezik az elnökválasztás első fordulóját Latin-Amerika legnagyobb és a világ hetedik legnépesebb országában, Brazíliában. A jelenleg regnáló elnök, a jobboldali Jair Messias Bolsonaro legfőbb kihívója a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már kormányozta az Európai Unió összterületénél kétszer nagyobb államot. Lula hónapok óta biztosan vezet a közvéleménykutatásokban, Bolsonaro és hívei azonban nem hisznek a felméréseknek, az elnök pedig arra is utalt, nem fogja elismerni a választások végeredményét, ha nem ő győz. Különösen az Egyesült Államok figyeli aggodalommal a brazíliai elnökválasztást, amelynek akár már első körében győzhet a volt államfő, ugyanis kiszámíthatatlan, hogy az egykori százados, az 1964 és 1985 közötti katonai diktatúrát dicsőítő Bolsonaro mire lesz képes a hatalom megtartása érdekében.