Steve Witkoff amerikai közel-keleti különmegbízott vasárnap elismerte, hogy a Hamász valószínűleg félrevezette őt a gázai tűzszünet meghosszabbítására tett áthidaló javaslatával kapcsolatban, amelyről először azt hitte, hogy a terrorszervezet elfogadta, de később visszakozott - írta meg a Times of Israel.
Izraeli légicsapás végzett a Hamász politikai vezetőjével, Salah al-Bardaweellel és feleségével vasárnap a Gázai övezet déli részén, miközben az izraeli hadsereg fokozta hat napja tartó katonai műveleteit a térségben.
A Fatah palesztin szervezet gázai szóvivője felszólította szombaton a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamászt, hogy a "palesztinok jelenléte" érdekében mondjon le a hatalomról a palesztin területen, tekintettel arra, hogy Izrael fokozza a katonai műveleteket és a lakosság kitelepítésére vonatkozó figyelmeztetéseit.
A tűzszünet azonnali visszaállítását sürgette a Gázai övezetben Annalena Baerbock német, Jean-Noel Barrot francia és David Lammy brit külügyminiszter, mély megdöbbenésüket fejezve ki a térségből a héten jelentett civil halottak száma miatt.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah pénteken kijelentette, hogy Teheránnak nincs szüksége proxy-erőkre a régióban, és a jemeni húszik, akik az Iránnal szövetséges közel-keleti csoportok közé tartoznak, saját indíttatásból lövik a vörös-tengeri hajókat - írta a Reuters.
Izrael fokozza a Gázai övezet elleni támadásait, azonban a teljes körű szárazföldi hadművelet újraindítása számos kihívásba ütközhet a csökkenő társadalmi támogatottság, a kimerült tartalékosok és a politikai nehézségek miatt - jelentette a Reuters.
Az izraeli kormány csütörtök éjfél körül jóváhagyta Benjamin Netanjahu miniszterelnök döntését a Shin Bét belbiztonsági szolgálat vezetőjének leváltásáról, ami tovább mélyítette a háborúban álló ország megosztottságát - jelentette a New York Times.
Izraeli harckocsik léptek be a Gázai övezetbe, ezzel Jeruzsálem újabb lépéssel jeli, hogy nem tervez a közeljövőben visszatérni a tűzszünethez.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy miért pont most lángoltak fel újra a harcok Izrael és a Hamász között Gázában. A témáról Csicsmann László egyetemi tanárt, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük. Az adás második részében arról beszéltünk, hogy miért emelték idén a hazai bankok jóval a tavalyi inflációt meghaladó mértékben a díjaikat. A témával kapcsolatban Turzó Ádám, a Portfolio pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Visszatér a kormánykoalícióba a Zsidó Erő nevű radikális jobboldali párt Izraelben kedden, a gázai háború "újraindítása" után - jelentette be közös nyilatkozatban a kormányzó jobboldali Likud és a Zsidó Erő (Ocma Jehudít).
Az ukrajnai háború és a Közel-Kelet más részein zajló turbulens események miatt az utóbbi időszakban kevesebb figyelem vetült Donald Trump egyik legnagyobb vesszőparipájára, az iráni atomprogramra. A probléma viszont továbbra is fennáll, sőt, az elmúlt hetekben több váratlan fejlemény is történt a Közel-Kelet iszlamista hatalmával kapcsolatban. A háttérben pedig elkezdtek felbukkanni az Egyesült Államok legnagyobb riválisai is, de ez egyszerre több kérdést is felvet. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy mi a helyzet jelenleg az iráni atomalkuval, és milyen kilátásai vannak az évtizedek óta megoldhatatlannak tűnő problémának.
Március 18. hajnalra arra ébredt fel a világ közvéleménye, hogy egy újabb drámai fordulattal folytatódnak az összecsapások a Gázai övezetben. Az izraeli légierő az éjjel nagyszabású bombázással jelezte, hogy nagyon messze van még a béke a térségben, ezzel gyakorlatilag egy csapásra felborítva az elmúlt két hónap lassú építkezési folyamatait a Közel-Kelet tűzfészkében.
Az izraeli hadsereg (IDF) nagyszabású légicsapásokat mért a Gázai övezetre, a Hamász terrorszervezet irányította egészségügyi minisztérium szerint életét vesztette legkevesebb kétszázharminc gázai hétfőről keddre virradó éjjel.
Legkevesebb 9 ember vesztette életét és többen megsérültek egy izraeli légicsapásban a Gázai övezet északi részén található Beit Lahiában. Ez volt a legsúlyosabb incidens azóta, hogy januárban tűzszünet lépett életbe a térségben - számolt be a CNN.
A nagy nehézségek árán megkötött gázai tűzszünet, ha recsegve ropogva is, de működik: a Hamász elkezdte szabadon engedni az izraeli túszokat, Jeruzsálem pedig cserébe palesztin foglyok százait helyezte szabad lábra. Egyre égetőbb kérdéssé válik ugyanakkor az, hogy mi fog történni az övezettel a tűzszünet vége után. Donald Trump amerikai elnök meredek ötlettel állt elő, és bejelentette, hogy lényegében irányítása alá venné a területet. Az arab államok gyorsan összerakták a saját újjáépítési tervüket, de egyelőre nem úgy néz ki, hogy bármiféle egyetértés lenne a régió fontosabb szereplői és Washington között. Nézzük, hogy áll most a helyzet.
Feszültség alakult ki Izrael és az Egyesült Államok között, miután az amerikai kormány közvetlen tárgyalásokat kezdett a Hamásszal a Gázában fogva tartott túszok, köztük egy amerikai állampolgár ügyében - közölte a Bloomberg.
Érkezik a segítség a gazdálkodókhoz.
Összeáll Kína, Japán és Dél-Korea.
Megszigorítják a száj- és körömfájás elleni védőintézkedéseket.
Több száz ember rekedhetett a romok alatt.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
