Megszavazták a részvényesek: bődületes osztalékot fizet ki a Mol!

A bizonytalanság a legnagyobb ellenség

A Mol éves közgyűlésén Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató összefoglalta a vállalat 2024-es teljesítményét és a cég jövőbeli kilátásait. A vállalat jelentős sikereket ért el több üzletágban is a kihívásokkal teli gazdasági környezet ellenére a vezető szerint.

Az üzletágak tavalyi teljesítményével kapcsolatban Hernádi elmondta:

• A kutatás-termelés (upstream) területén növelték a kitermelést és sikeres fúrásokat hajtottak végre Magyarországon és Pakisztánban.
• A feldolgozás-kereskedelem (downstream) üzletágban stabil ellátást biztosítottak, és haladtak a transzformációs stratégiával. 2024 májusában átadták az 1,3 milliárd eurós poliol komplexumot, szeptemberben pedig elindították a régió legnagyobb kapacitású zöld hidrogén üzemét Százhalombattán.
• A fogyasztói szolgáltatások terén sikeresen lezárták a lengyel és szlovén akvizíciókat, így már közel 2400 töltőállomással rendelkeznek.
• A hulladékgazdálkodási üzletágról kifejezetten sokat beszélt a vezető, többek között elmondta, hogy sikeresnek bizonyult Magyarországon a korábban sokat vitatott palackvisszaváltási rendszer. Kiemelte:

  a következő tíz évben 500 milliárd forint értékű beruházást fog végrehajtani a Mol a hulladékgazdálkodásban.

A működési környezetre térve Hernádi Zsolt többek között a kormányzati elvonásokról beszélt: rámutatott, hogy az elmúlt három évben csoportszinten közel 3,5 milliárd dollár extra adót fizettek be a különböző kormányok költségvetésébe, ez pedig a versenyképesség rovására megy.

Lassan ez már sok, ebből lassan ki kellene szállni

- fogalmaz a vezető.

Az elvonások problémáján felül kiemelte a versenyképesség javításának fontosságát, és felhívta a figyelmet a kiszámíthatóbb hazai szabályozás fontosságára, a munkaerőhiány kezelésére és az infrastruktúra fejlesztésének szükségességére.

A versenyképesség fontosságát hangsúlyozva rámutatott: az EU egyik leginkább export-orientált országaként Magyarország számára különösen fontos a versenyképesség, a növekedéshez "meg kell nyerni a nemzetközi meccseket" - fogalmaz. A tendencia jelenleg nem jó, ezt részben lehet külső okokkal magyarázni, itt az USA vámpolitikájára, az EU-s zöldítési célok átgondolatlanságára és elsősorban a német gazdaság gyengélkedésére lehet gondolni. "Olyan új partnereket kell találni, akik függetlenné teszik magukat az európai gazdaságpolitikától" - mutat rá Hernádi Zsolt.

Új gazdasági kapcsolatok kellenek, újra kell gondolni a közép-európai gazdasági együttműködések rendszerét.

Emellett a belső okokat is fel kell tárni: a hazai versenyképesség javításához sokkal kiszámíthatóbb szabályozásra van szükség a vezető szerint, a gyorsan változó szabályozásnak ugyanis komoly pénzügyi hatása van, ezek pedig visszafogják a beruházásokat.

A jövőt illetően az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta

a bizonytalanságot és az új normalitásra való felkészülés szükségességét, kiemelve: "a bizonytalanság a vállalatok legnagyobb ellensége".

"Nekünk továbbra is az a feladatunk, hogy növeljük a versenyképességünket, okos átmenetet valósítsunk meg a finomításban, kiterjedt nemzetközi kutatási és termelési portfóliót építsünk, igazi kereskedői attitűdünk legyen és egyre nagyobb szerepet szánjunk a körkörös gazdaságnak" - zárta beszédét Hernádi Zsolt.

Megszavazták az osztalékot

Az elnök-vezérigazgató nyitóbeszédét követően a közgyűlésen jelenlévő részvényesek többek között az osztalék-kifizetésről is szavaztak: ez alapján

220,4 milliárd forintos osztalékot fog kifizetni a tavalyi eredménye után a részvényeseknek a Mol,

ami magasabb, mint az elmúlt év osztaléka - igaz, a 2021-es és '22-es számokat nem múlja felül.

A mostani osztalék-fizetéssel kapcsolatban Hernádi Zsolt a közgyűlésen elmondta:

Ebben az évben nem látunk olyan rendkívüli akvizíciót, ami fenntarthatatlanná tenné a javasolt osztalékfizetést.

Az alap- és rendkívüli osztalék javaslat összesen 275 forint részvényenkénti osztalékot tesz ki. A 275 forintos részvényenkénti juttatás egyébként magasabb, mint amire az Erste elemzője számított - a szakértő a tavalyi évvel azonos, 250 forintos kifizetést várt. A 275 forint

A JELENLEGI ÁRFOLYAMON SZÁMOLVA 9,4 SZÁZALÉKOS OSZTALÉKHOZAMOT JELENT.

Mol árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Hogy kinek jut ebből a 220 milliárd forintból, ahhoz érdemes megnézni a vállalat tulajdonosi szerkezetét. Mint látható, a részvények több mint fele tartozik a közkézhányadba, a vállalat munkavállalói részvénytulajdonosi programja 8 százalékos tulajdoni aránnyal szerepel, az OTP is nagy részvényesként van jelen a vállalatban, míg a maradék több, mint 30 százalékos tulajdonrész különféle alapítványok kezében van.

A vállalat nagytulajdonosai között tehát három alapítványt láthatunk, ők együttesen a tavalyi év után 67,2 milliárd forintot kaphatnak az osztalékból, de az OTP-nél is 11,7 milliárd forint landolhat, a Mol-munkavállalók számára több mint 17,5 milliárd forint lehet az osztalék, 

az intézményi befektetőknek és a kisrészvényeseknek pedig több mint 124 milliárd forint jut.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ