Mérgező borokkal árasztották el Európát, Magyarországon is súlyos a helyzet

A Pesticide Action Network (PAN) Europe által szerdán közzétett tanulmány szerint egyes palackokban a trifluorecetsavak (TFA) szintje százszor magasabb volt, mint ami átlagosan mérhető az ivóvízben. A kutatás kifejezetten sürgeti az ezért felelős növényvédő szerek forgalomból való mielőbbi kivonását, mivel azok végterméke soha nem bomlik le az emberi szervezetben.

A bortermelés az európai mezőgazdaság egyik legnagyobb növényvédőszer-felhasználója, különösen a gombaölő szerek tekintetében, mivel a szőlő az egyik legérzékenyebb az ilyen jellegű betegségekre. A permetezések gyakori szükségessége miatt, a borászok ültetvényei könnyen az ilyenfajta vegyi anyagok gócpontjává válhatnak.

A kutatók megállapították, hogy míg az 1988 előtt szüretelt borokban a TFA teljesen kimutathatatlan volt, a szennyezettségi szint azóta folyamatosan emelkedett. Az utolsó három évjárat palackjaiban egyes esetekben ez elérte a 320 mikrogramm/litert is, ami több mint 3000-szerese az EU talajvízre vonatkozó határértéknek.

A tanulmány 49 bort elemzett, köztük hagyományos és biotermékeket is. Bár a bioborokban általában alacsonyabb volt a TFA-koncentráció, egyik sem volt mentes a szennyeződéstől. Az osztrák borok különösen magas szinteket mutattak, bár a vizsgálat hangsúlyozza, hogy a probléma az egész kontinensen jelen van.

Nem maradt szennyezetlen bor. Még a biogazdálkodás sem nyújt teljes védelmet, mert a TFA ma már mindenütt jelen van a környezetben.

- figyelmeztet Michael Müller, a Freiburgi Egyetem gyógyszerészeti és gyógyszerkémiai professzora, aki szerint ezek a szerek helyettesíthetőek lennének. Egyáltalán nem igaz, hogy nélkülözhetetlenek.

Kiterjedt szennyezés

A TFA valójában a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil (PFAS) permetezőszerek nem lebomló végterméke. Míg magának a permetnek eddig is elismerték az egészségre gyakorolt káros hatását, addig a TFA-t eddig viszonylag ártalmatlannak tartották.

A konszenzusváltást egy 2021-es ipari tanulmány hozta, ami összefüggést talált a nyúlmagzatok súlyos fejlődési rendellenességei és az anyagnak való kitettség közt, így a szabályozók átsorolták a TFA-t a "reprodukcióra mérgező" szerek közé.

Míg a hosszú láncú PFAS-vegyületek rákkeltő és májkárosító hatásait régóta ismerik, a TFA-t a szabályozók és a gyártók nemrégiben még viszonylag ártalmatlannak tartották. Ez a nézet most megkérdőjeleződik. Egy 2021-es, az EU REACH vegyianyag-szabályozása keretében készült, ipar által finanszírozott tanulmány összefüggést talált a TFA-expozíció és a nyúlmagzatok súlyos fejlődési rendellenességei között, ami

arra késztette a szabályozókat, hogy a TFA-t "reprodukcióra mérgezőként" sorolják be.

A jelentést politikailag is fontos időszakban tették közzé, hiszen május közepén az EU-tagállamok arról szavaznak, hogy betiltsák-e a flutolanilt, amely egy komoly TFA végterméket hagyó permetként azonosított szer.

Ausztrián kívül a jelentésben Belgium, Luxemburg, Horvát-, Francia-, Német-, Görög-, Olasz-, Spanyol- és Magyarország borait vizsgálták. A vizsgálatban közreműködő magyar vegyianyag-szakértő, Simon Gergely az MTVSZ-nek elmondta, hogy

az elmúlt 10–15 évben tapasztalt ugrásszerű növekedés miatt sürgős beavatkozásra van szükség a szennyezettség, a kibocsátás megfékezésére.

Szerinte bár Magyarországon csak két mintát vettek, a vizsgálatok tapasztalatai alapján minden bizonnyal az ország más borai is hasonló szennyezettséget mutattak volna.

Kereskedelmi kilátások

Mindez egy olyan időszakban, ahol az Európai Unió egyébként is azon dolgozik, hogy megmentse a kontinens borászatait. Az éghajlatváltozások és a fogyasztói szokások átalakulásán túl, továbbra is fenyeget az USA kiszámíthatatlan vámpolitikája, miközben az EU egyes tagállamai annyit termelnek, amit még az amerikai piacok sem tudnak felvásárolna.

A főként francia, olasz és spanyol borászokra jellemző túltermelést, az alkoholmentes borokra vonatkozó címkézési szabályozások, és az állami hatáskörbe átadott termőterületszabályozási megoldásokkal próbálják ellensúlyozni.

Az említett országok 2022-ben 134 millió hektolitert állítottak előtt, ami illeszkedik az azt megelőző évek 15-20 millió hektós ingadozásához. Az Eurostat számai szerint a három évvel ezelőtti,

72 millió hektós borexport 44%-a Európán kívülre ment, ezen belül is, az igazi profitot jelentő prémium borok legnagyobb része az USA-ban került eladásra.

Különösen rossz marketing ez az iparágnak, mivel az amerikai vámterhek miatt, egyre inkább Kelet-Európa és az unión kívül eső harmadik országok felé fordíthatják a borokat, ahol a megszokottnál szerényebb vásárlóerővel találkoznak, még akkor is, ha valóban az élményipar irányába akarják elmozdítani a kontinens borfogyasztási kultúráját. 

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images