Példátlan felfordulás a magyar nyugdíjpénzeknél: megszólal a legnagyobb pénztár vezére

Portfolio: Újdonság az idei évtől, hogy átmenetileg lakáscélra is felhasználhatók az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások. Melyek az OTP Nyugdíjpénztár eddigi tapasztalatai, hány megtakarítót mozdított meg a lehetőség, mekkora összeg áramlott ki az első hónapokban, és melyek a leggyakoribb felhasználási célok?

Budai József: Az OTP Nyugdíjpénztár tulajdonképpen a piacon az elsők között január 1-jére elkészült a szükséges fejlesztésekkel, a rövid határidő ellenére tudtuk fogadni az igényléseket. Érdekesség, hogy január 1-jén 00:58-kor kaptuk meg az első online igénylést, és azóta is gördülékenyen fogadjuk a beérkező dokumentumokat. Eddig 7 milliárd forintot fizetett ki a pénztár. Ennek az összegnek a felét hitel elő- és végtörlesztésre fordították a tagok, körülbelül 30 százalékát lakásfelújításra, ingatlanfelújításra és ezzel kapcsolatos beruházásra. 15 százalékát ingatlan-adásvételre, a fennmaradó összeget pedig egyéb célra használták fel az ügyfeleink. Ha megvizsgáljuk tagjainkat, akkor fele-fele arányra tehető az aktív vagy inaktív ügyfelek megoszlása. Az átlagos felhasználási összeg ügyfelenként 2,8 millió forint, és egyenletes ütemben érkeznek ezen igények. Az ügyfelek tájékoztatása a jogszabályban foglaltak alapján megtörtént és az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködésben folyamatosan követjük a tendenciát, visszajelzéseket adunk az NGM, illetve a Magyar Nemzeti Bank részére, és természetesen követjük az ügyféligényeket és tapasztalatokat is.

Februárban jött a bejelentés, hogy több lépcsőben egyre több magyar anya válik majd adómentessé, háromgyermekesek, aztán kétgyermekesek, ezenkívül a családi adókedvezmény összeghatára is bővül. Várható-e változás az öngondoskodási kedvben akár az OTP Egészségpénztár, akár az OTP Nyugdíjpénztár esetében, tekintve, hogy az adóvisszatérítés az egyik fő öngondoskodási motiváció? Milyen befolyással lehet a nők szélesedő adómentessége a megtakarítók döntéshozatalára?

A jelenlegi tervek szerint fokozatosan vezetik be ezt az intézkedést. Az OTP Pénztárakkal arra készülünk, hogy az ügyfeleket alapvetően az öngondoskodási céljaik elérésében támogassuk a továbbiakban is, mert az értékajánlatainknak egy eleme – számos más mellett – az adó-visszatérítés.

A nyugdíjpénztári hozamok kedvezőek, például a Növekedési portfóliónk 10 éves távlatban 8,3%-os hozamot produkált.

Az Egészségpénztár esetében a tagjaink részére pedig jelentős kedvezmények érhetőek el a különböző szolgáltatások igénybevételére. Számítunk arra, hogy a tervezett intézkedéshez kapcsolódóan lesz feladatunk, de az öngondoskodási termékek tekintetében nem számítunk az érdeklődés csökkenésére.

Új helyzet van a tőkepiacokon, elsősorban az Egyesült Államok gazdaságpolitikai intézkedései mozgatják most az árfolyamokat. Ebben a megváltozott helyzetben mit javasol az OTP a tagoknak: milyen megközelítést érdemes alkalmazni, ha valaki rövid vagy hosszú távra szeretne megtakarítani egy ilyen turbulens időszakban?

A nyugdíjpénztár mindenképpen hosszú távú megtakarítás, ott minimum 10 év a megtakarítási időszak, de a tavalyi eredményeink azt mutatják, hogy a belépési életkor nagyot csökkent. Sokkal több fiatal kezdte igénybe venni a nyugdíjpénztári terméket, már 39 év alatt van az átlagos belépési életkor. Azt semmiképp nem javasoljuk, hogy egy-egy ilyen piaci helyzet alapján valaki hirtelen döntést hozzon és hozzányúljon a nyugdíjmegtakarításához. Jól bizonyítják az elmúlt évtizedek, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások hosszú távon magas hozamot produkálnak, és ezeket a piaci mozgásokat a befektetési aktivitás – amelyet az OTP Nyugdíjpénztár esetében az OTP Alapkezelő végez – ellensúlyozni tudja. Az ügyfelek a kockázatvállalási hajlandóságuknak megfelelően 6 féle mintaportfólió közül választhatnak. Az óvatos ügyfelek számára is van 2-3 lehetőség (Óvatos, Klasszikus, Kockázatkerülő portfóliók), de választható Kiegyensúlyozott portfólió is és elérhető még a Növekedési vagy a Dinamikus portfólió is, ahol nagyobb kockázatvállalás mellett magasabb hozamok érhetőek el. Bármikor választhatunk másik portfóliót, akár egyszerűen online is.

Milyen a tagok befektetési attitűdje? Jellemzően mibe fektetnek az ügyfelek, illetve az egészségpénztárnál milyen időtávra teszik be a pénzüket? Hiszen, ha vállalják, hogy tovább lekötik az összeget, azzal plusz hozamot érhetnek el.

Az OTP Nyugdíjpénztár esetében a tavalyi évet 480 milliárd forint kezelt vagyonnal zártuk, idén pedig ez a szám 500 milliárd forint felett van. Az ügyfeleinknek körülbelül a kétharmada a közepes kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelő Kiegyensúlyozott portfóliót választotta. Egy kisebb részük az alacsony kockázatú portfóliókban tartja a pénzét, míg a fiatalok nagyobb kockázatvállalási hajlandóság mellett a Növekedési vagy a Dinamikus portfólióba lépnek be, melyekkel hosszú távon még nagyobb hozamokat lehet elérni. Az elmúlt hetek, napok világpiaci történéseinek hosszú távú hatása még nem megállapítható, de az elmúlt években is voltak hasonló helyzetek. A Covid idején, vagy az ukrán háború kitörésekor is piaci esés volt tapasztalható, de ezeket is később kimozogták a befektetések.

Az OTP Egészségpénztár esetében 2024-ben kiemelkedő, piacvezető eredményt értünk el, 30 milliárdos volt a kezelt vagyonunk. A befizetett összegek érkezhetnek az ügyfelektől közvetlenül vagy akár a munkáltatóktól vagy ennek a kettőnek a kombinációjaként is, és általában 1-1,5 éven belül fel is használják azokat. A rendszeresség az, amit tapasztalunk. Egyre többen indítanak ilyen típusú öngondoskodási megtakarítást. Az új belépő ügyfelek ráadásul jellemzően nem a minimum összeget választják – ami havi 5 ezer forint –, hanem jelenleg 10-12 ezer forint az átlagos megtakarítási összeg, amit az egészségpénztári ügyfelek havi rendszerességgel befizetnek.

A nyugdíjpénztár esetében pedig 10 ezer forint a minimum megtakarítási tagdíj, ehhez képest átlagosan havi 18-20 ezer forint az ügyfelek befizetése, az inaktív ügyfelekkel is kalkulálva.

Egy erős visszacsatolás ez számunkra, hogy ilyen sok ügyfél az OTP Pénztárakat választja a megtakarítási és az öngondoskodási céljai eléréséhez. Emellett az OTP Pénztárakban a piaci átlagnál kevesebb az inaktív tag, az új belépőknél pedig több mint 90% a tagdíjfizetést 30 napon belül megkezdő ügyfelek aránya, Mivel hosszú távú megtakarításról van szó, csak akkor válhat taggá egy új belépő, ha megkezdi a rendszeres tagdíjfizetését, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az aktív tagok aránya kiemelkedően magas az OTP Nyugdíjpénztárnál a többi nyugdíjpénztári versenytársakhoz képest.

A nemzetközi piacra kitekintve azt látjuk, hogy számos helyen dominálnak a munkáltatói befizetések, hazánkban viszont relatíve kicsi a munkáltatói hozzájárulás, főként egyéni befizetésekből épülnek a megtakarítások. A munkáltatói befizetéseknek most mekkora a jelentősége, mennyire jellemző az ilyen típusú munkáltatói szerepvállalás?

2019-ben került kivezetésre a munkáltatói adókedvezmény, melyet követően nagyon visszaesett a munkáltatók egészségpénztári, nyugdíjpénztári hozzájárulása. Az elmúlt egy évben azonban azt látjuk, hogy növekszik az érdeklődés az ilyen típusú juttatások iránt, legyen ez a cafeteria része, vagy alanyi juttatás. Ma 10-ből 1-2 pénztártag az, akinél munkáltatói befizetés is történik, viszont a béren kívüli juttatások fontossága és az öngondoskodás fontossága felértékelődőben van. A munkavállalók megtartásához már kifejezetten fontos, hogy a jövedelem mellett más típusú juttatásokat, cafeteria-elemeket, egészség- és/vagy nyugdíjpénztári juttatásokat is biztosítsanak a munkáltatók. Az érdeklődést jól jellemzi, hogy rendszeresen tárgyalunk munkáltatókkal is. Ha egy cég elköteleződik, akkor általában hosszabb távú együttműködés kezdődik és a juttatást 5-10-15 évig is fenntartja a munkavállalóik részére. Az OTP Nyugdíjpénztár már több mint 30 éve van jelen a magyar öngondoskodási piacon, míg az OTP Egészségpénztár 23 éve szolgálja ki az ügyfeleket. A legnagyobb stratégiai partnerünk az OTP Bank, velük kialakítottunk egy Gondoskodó munkáltatói programot, amelynek több eleme van, ezek között a pénztári termékek is komoly értékajánlatot képeznek.

A Pénztárszövetség őszi konferenciáján Kovács Zsolt korábbi kormánybiztos úgy fogalmazott, hogy nem tipikusan nyugdíjcéllal takarítanak meg az emberek az önkéntes pénztárakban, és az ÖNYP a túlnyomó többség számára nem nyújt megoldást az időskori anyagi problémákra. Erről mi az OTP Pénztárak vélekedése, milyen helyzetben vannak a 65 éves kort betöltő megtakarítók?

Meglátásunk szerint hosszú távon a kisebb befizetésekkel is komoly pénzösszeget tudnak az ügyfeleink összegyűjteni. Jól érzékelteti ezt a megállapításunkat az a tény, hogy a tagok körülbelül 50%-a nem nyúl a megtakarításához, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, hanem erre az összegre biztonsági tartalékként tekint, és meghagyja a pénztárnál. Egyébként lehetőségük van a tagoknak egy összegben is kérni kifizetést, vagy havi rendszeres járadék formájában is, de az ügyfelek 50%-a nem él ezzel, mert a nyugdíjpénztár kiemelkedő hozamokat kínáló befektetés. Rendszeresen kutatjuk, hogy mire költik az ügyfelek a megtakarításukat. A válaszadók kifejezetten a nyugdíjas évekre, unokákra, gyerekekre fordítják ezeket az összegeket.

Egy példát mondanék, hogy miért éri meg nyugdíjpénztári megtakarításban gondolkodni. Ha valaki 30 év alatt havi 20 ezer forintot megtakarít, és Növekedési portfolió teljesítményével kalkulálva ~9% hozamot ér el, akkor 36 millió forintot tud összegyűjteni. Hogyha egy másik személy 15 évvel később kezdi a megtakarítást, akkor kérdés, hogy mekkora az az összeg, amit félre kell tennie, hogy ugyanezt a 36 millió forintot elérje? Azt gondolhatná az ember, hogy nem 20, hanem 40 vagy 50 ezer forintot havonta, de ez tévedés: 100 ezer forint havi megtakarításra lenne ahhoz szükség, hogy ugyanazt a 36 millió forintot elérje. A nyugdíjpénztári termék a kamatos kamat elvén működik, illetve ehhez az adó-visszatérítés is csatlakozhat, tehát nagyon szép összegek megtakarítása is biztosítható viszonylag alacsonyabb havi tagdíjfizetés mellett. A példa is jól mutatja, hogy érdemes mielőbb megkezdeni az öngondoskodást.

Ha már a felhasználási céloknál tartunk: az egészségpénztáraknál mik most a trendek, a számos lehetőség közül főként milyen célra használják a tagok az egészségpénztárat? Egyáltalán tisztában vannak a lehetőségeikkel?

Az egészségpénztári felhasználások tekintetében 2024-ben 30-35% volt a magánegészségügyi ellátásoknak az aránya, körülbelül 30% volt a gyógyszertári felhasználás aránya, a fennmaradó összeg volt a különböző drogériákban, gyógyászati segédeszközökre, vagy pedig önsegélyező lehetőségekre, például az iskolakezdési vagy gyermekvállaláshoz kapcsolódó támogatásra, illetve jelzálog hiteltörlesztésre irányuló öngondoskodás. Az adó-visszatérítés mellett más kedvezmény is kapcsolódik a termékhez, országszerte több mint 14 000 partnerünknél akár 5-10-15-20%-os kedvezmények érhetőek el egészségpénztári tagjaink számára. Nagyon egyszerűen, ha 10 ezer forintos egészségügyi szolgáltatást veszünk igénybe, akkor abból az adó-visszatérítéssel együtt akár 30%-os megtakarítás érhető el. Ezzel akár a magánegészségügyi ellátás, akár gyógyszertári költések terén komoly pénzösszegeket tudnak a magánszemélyek és a családok megspórolni. Fontos az is, hogy a munkáltatói befizetésekre is érvényes a 20%-os adó-visszatérítés. Ennek a maximuma évente 150 ezer forint, mely 750 ezer forint befizetéssel érhető el. Egyre több munkáltató veszi igénybe a célzott szolgáltatást, ez azt jelenti, hogy egészségügyi szűréseket biztosítanak a munkavállalóiknak. Ennek a fogadtatása a munkavállalók részéről az első évek alapján alacsonyabb szintű, de most egy 3 000 fős cégnél például a korábbi évekhez képest 30-40%-ról már 60-70%-ra nőtt a kihasználtság.

Ez azt jelenti, hogy 10 munkavállalóból már 6-7 él ezzel a lehetőséggel, amit a munkáltatója biztosít neki az egészségpénztári terméken keresztül.

Minden ügyfelünk részére van egy alap „bázisbiztosítás”, ami egynapos sebészetet és nagyértékű diagnosztikai szolgáltatást foglal magában, de az ügyfelek igényeik alapján opcionálisan háromféle csomagot választhatnak még az egészségpénztári termék mellé, amivel növelhetik a biztosítási lefedettségüket. A kártyaösszekötés funkció is jól jöhet, amivel lehetőség van arra, hogy ha nem állna rendelkezésre az egészségpénztári kártyán egyenleg, akkor a hozzá kapcsolt bankkártyának a terhére automatikusan fel lehet azt tölteni. Tavaly nagyon nagyot fejlődött az igénybevételek darabszáma, több ezer ügyfelünk veszi igénybe napi-heti szinten ezt a szolgáltatást.

Több mint egy éve történt az egészségpénztár és a nyugdíjpénztár összevonása. Ebben az elmúlt időszakban melyek voltak a meghatározó események, illetve milyen nehézségekkel szembesült a pénztár vezetése?

Az OTP Egészségpénztár és az OTP Nyugdíjpénztár önálló szervezetként működnek. Ugyanakkor a háttérterületek, a pénztárak vezetése, az adminisztrációs, operatív és az ügyfélszolgálati területek összeolvadtak, tehát a két pénztárt egy szervezet szolgálja ki. A szervezetünket és a folyamatainkat az ügyfélelégedettség növelése érdekében alakítottuk át, hogy gyorsan és hatékonyan tudjuk kiszolgálni az érdeklődőket.

Az értékesítési eredmények erősen növekedtek a 2024-es évben, egészségpénztári oldalon 41 500 új belépőnk volt, nyugdíjpénztári oldalon pedig 20 000, ami az egyik legkiemelkedőbb eredmény a pénztárak történetében.

Túlzás nélkül mondhatom, hogy mind a kettő kulcsfontosságú területen dinamikusan tudtunk növekedni, mind vagyonban, mind pedig a taglétszámban, amivel piaci növekedést is elértünk. Sok dolognak köszönhetjük az eredményeinket, például az egyre nyitottabb ügyfeleknek és a munkáltató partnereinknek. A két pénztár szorosabb együttműködése is hozzátesz a kimagasló időszakunkhoz.

Folyamatosan alkalmazkodunk a körülményekhez, a piaci helyzethez, és az értékajánlatunkat úgy újítottuk és újítjuk meg a következő időszakban is, hogy ez a lehető legjobban szolgálja az ügyfelek öngondoskodási céljainak az elérését. Kifejezetten hangsúlyt helyezünk az online platformokra, az online elérhetőségre, a személyes ügyfélkapcsolat mellett online is elérhetőek a pénztári termékek, end-to-end megköthetőek a szerződéseink akár egészségpénztár, akár nyugdíjpénztár esetében.

Végül egy személyes vonatkozás: vezetőként melyek a kitűzött stratégiai céljai a két pénztár élén, milyen irányvonalat szeretne képviselni, illetve milyen eredményeket szeretne elérni?

A pénztárak életében fontos a kiszámíthatóság és a stabilitás, illetve, hogy a növekedés üteme is egyenletes legyen, mert így biztosítható a pénztári működés fenntartása. Az OTP Pénztárak esetében a kezdetektől fogva azt tartjuk fókuszban, hogy a lehető legkiszámíthatóbban, legstabilabban és prudens módon, az ügyfelek igényeihez kapcsolódóan, az öngondoskodási célokat támogatva működjünk. Az elmúlt egy évben jól látszott az ügyfelek és munkáltatók részéről az érdeklődés az öngondoskodási termékek iránt, ezt szeretnénk a továbbiakban is építeni, és minél több emberhez eljuttatni azt, hogy miért is éri meg egészségpénztári és nyugdíjpénztári termékben gondolkodni hosszú távon. Mert hisszük, hogy érdemes tenni magunkért, a biztos jövőnkért.

Fotók: Berecz Valter / Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.