Itt van az európai bányaláz: de van egy kis bökkenő

Amint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság 47 olyan, kiemelt bányászati és feldolgozóipari projektet jelölt ki az Európai Unió területén március végén - magyarországi beruházás nem szerepel a listán -, amelyeket a tagállami hatóságoknak gyorsított eljárásban kell engedélyezniük. Az új intézkedések célja, hogy az évtized végéig jelentős kapacitás épüljön ki Európában a lítiumhoz, kobalthoz, rézhez és ritkaföldfémekhez hasonló stratégiai nyersanyagok kitermelésében és feldolgozásában.

A bányászat fellendítésére irányuló kezdeményezés fokozhatja a közösség gazdasági versenyképességét és szuverenitását a tiszta technológiák uniós ellátási láncainak megerősítése révén,

ugyanakkor a környezetszennyezést is növelheti Európában

- figyelmeztet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szintén márciusban publikált jelentése.

A jelentésből kiderül, hogy a kitermelésből származó főbb szennyezőanyagok (például a szálló por és a dinitrogén-oxid) kibocsátásának csökkenése 2010 és 2022 között is folytatódott az EU-ban a korábbi évtizedekhez képest. Ez jelentős részben a légszennyezést kontrolláló jobb intézkedéseknek volt köszönhető, így a szennyezőanyag-kibocsátás akár azon esetekben is csökkenni tudott, amelyekben az erőforrások kitermelése nőtt. A kőolaj- és földgáz-kitermelésből származó szennyezés eséséhez érdemben hozzájárult, hogy az adott időszakban a fosszilis energiahordozók kitermelése is gyengült az EU-ban.

2020 és 2022 között aztán fordulat állt be, és a kitermelési tevékenységből származó összes jelentősebb szennyezőanyag tekintetében nőtt az emisszió.

A levegőbe történő nehézfém-kibocsátás lényegében stagnált 2010 és 2020 között, de 2021 és 2022 között ennek mértéke is emelkedett.

A környezetvédelmi szakértők szerint az ipari kibocsátásokról szóló, 2024 augusztusában hatályba lépett felülvizsgált uniós irányelv - amely már bizonyos fémércek bányászatára is kiterjed - várhatóan megfelelő környezetvédelmi szabványokat biztosít az ágazaton belül. Ezzel együtt szerintük további intézkedésekre van szükség egyebek mellett a bányászat talaj- és vízszennyező hatásának minimalizálása, valamint a szennyezett talajok (tervezett talajfelügyeleti törvénynek megfelelő) helyreállítása érdekében.

A bányászat által előállított elsődleges, "szűz" nyersanyagok iránti kereslet és a kapcsolódó szennyező hatások csökkentése érdekében pedig a körforgásos gazdaságot erősítő intézkedések megtételét is javasolja a jelentés. Ez praktikusan az újrahasznosító, újrafeldolgozó kapacitások növelését jelenti, és az Európai Bizottság által kiválasztott 47 projekt közül 10 kifejezetten a nyersanyag újrahasznosítás növelését célozza. A 170 jövőbeli stratégiai projekt közül pedig mindösszesen 30 szól az újrahasznosítási kapacitás fokozásáról.

A nyersanyagok globális kereslete várhatóan jelentősen bővül a következő időszakban. Az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP becslése szerint 2020 és 2060 között 60%-kal emelkedhet a világ nyersanyagigénye, 2050-ig pedig folyamatos lehet a növekedés.

Az EEA szerint az elmúlt tíz év trendje alapján a kereslet valószínűleg az EU-ban sem csökken majd jelentősen a következő évtizedben. A kritikus nyersanyagok esetében az előrejelzések szerint jelentősen bővülhet a kitermelés a következő években az EU-ban és világszerte, ami a kapcsolódó szennyező aktivitás felerősödéséhez vezethet, ha a bányászati tevékenységeket nem kellő gondossággal menedzselik.

Az EU-n belüli lehetséges szennyező hatásokra vonatkozóan jelenleg nem léteznek becslések, márpedig ezeket a kritikus nyersanyagok használatának környezeti előnyeivel együtt értékelni szükséges, különösen az energiaátállással összefüggésben

- hangsúlyozza a szervezet.

Az elmúlt időszak szakpolitikai fejleményei közül jelentőségét tekintve kiemelkedik a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai uniós (CRM - Critical Raw Materials) jogszabály. A 2024-es törvény célja, hogy biztosítsa a kritikus fontosságú nyersanyagok biztonságos ellátását az uniós iparágak számára.

Ennek érdekében a stratégiai nyersanyagokkal kapcsolatban 2030-ig elérendő célként határozza meg egyebek mellett azt, hogy az EU anyagfelhasználásának legalább 10%-át saját kitermeléssel, illetve minimum 40%-ban belföldi feldolgozással kell biztosítani. A CRM törvény alapján ezt az engedélyezési folyamatok felgyorsításával, nemzeti feltárási programok kidolgozásával, illetve a kritikus nyersanyagokat előállító harmadik országokkal való partnerségek révén is elő kell segíteni. Ez alapján a kitermelés további növekedése várható az EU-ban és a partnerországokban, amit a CRM törvény szerint környezetileg és társadalmilag fenntartható módon kell megtenni.

A CRM törvénynek ugyanakkor az is célja, hogy az EU stratégiai nyersanyag-felhasználásának 25%-át újrahasznosításból biztosítsa 2030-ra.

Ez a cél más most teljesül az Unióban felhasznált bizonyos anyagok, például a réz és a volfrám esetében, míg más anyagok, például a lítium és a ritkaföldfémek szinte kizárólag "szűz" kitermelésből származnak.

Összességében az EU-ban használt kritikus nyersanyagok kevesebb mint 1%-a származik újrahasznosításból.

A körforgásos gazdaság kiterjesztése jelentősen elősegíthetné a klíma- és környezeti válság kezelését, miközben az EU gazdasági versenyképességének, autonómiájának és ellenálló képességének megerősítését is előmozdítaná. A gazdaság körforgásos jellegének fokozásával az anyagok és termékek élettartama meghosszabbodik, így csökken az elsődleges nyersanyagok iránti igény és a hulladékképződés, ezáltal pedig a kitermelésből és feldolgozásból származó szennyezés is - mutat rá az EEA.

A körforgásos gazdaság kiépítése kiemelt fontossággal bír az Európai Bizottság 2024-29-es politikai célrendszerében, különösen a kritikus nyersanyagok tekintetében. Az EU az iparágakra vonatkozóan külön is igyekszik támogatni a körforgásos modellre való átállást, például az elhasználódott járművekről, valamint az akkumulátorokról és hulladékaikról szóló rendeleteiben is. A körforgásos gazdaság megvalósításán kívül azonban az újrahasznosításon kívül más stratégiákra is szükség van, például olyanokra, amelyek az újrafelhasználás, a javítás és felújítás vagy az újragyártás fokozását célozzák, mivel ezek jelentős eredményekkel kecsegtetnek az általános nyersanyagigény csökkentésében is, és az EU e téren is jelentős döntéseket hozott a közelmúltban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images