Európa ismét prémiumpiaccá vált a globális földgázpiacon

A földgázpiacok egyre komplexebbé válnak. Ez részben a gyorsan változó geopolitikai környezetnek tudható be, amely jelentős kihatással van az ellátásbiztonságra

– hangsúlyozta Molnár Gergely az előadása kezdetén.

Azt is elmondta, hogy a 2024/2025-ös fűtési szezon során a globális LNG-piac szűkös maradt. Bár az LNG-termelés globálisan mintegy 2%-kal nőtt (kb. 6 milliárd köbméterrel), ezt részben ellensúlyozta az orosz és norvég vezetékes szállítások visszaesése Európában.

Arra is rámutatott, hogy bár Ázsiában – különösen Kínában – az ipari visszaesés és az energiaintenzív ágazatokban végbement gázról olajra váltás csökkenő keresletet eredményezett. Utóbbi annak köszönhető, hogy bizonyos ipari szegmensekben már megéri az olajalapú energiaforrásokra átváltani, hiszen annak világpiaci ára arányosan már kisebb, mint a földgáz ára.

Eközben Európában a földgázfogyasztás 10%-kal nőtt az előző fűtési szezonban.

Ennek oka elsősorban a csökkenő megújuló termelés és a flexibilis földgáztüzelésű erőművek megnövekedett szerepe volt

- emelte ki.

A földgázárak jelentős volatilitást mutattak 2024 elején: februárban az árak éles emelkedésnek indultak, de azóta több mint 40%-kal estek vissza - ennek háttérfolyamatairól mi is többször írtunk:

Az árfolyamok alakulását geopolitikai kockázatok, a kereslet alakulása, valamint a makrogazdasági bizonytalanságok egyaránt befolyásolták.

A Délkelet-Ázsia és Európa közötti árkülönbözet télen átbillent: Európa ismét prémiumpiaccá vált, és ez magához vonzotta a rugalmas LNG-szállítmányokat

– hívta fel a figyelmet.

A szakértő külön kitért Magyarország régiós szerepére, mint az Ukrajnába irányuló gázexport egyik fő csatornájára.

A vizsgált adatok szerint

a magyar export 70%-át tette ki Ukrajna európai gázimportjának a téli időszakban.

Külön méltatta az FGSZ-t, tehát a magyar földgázátviteli hálózatot üzemeltő munkáját, amely biztosította a folyamatos és stabil kapacitásokat.

A jövőre kitekintve bár az LNG-kínálat 2025-ben várhatóan 5%-kal nő – főként Észak-Amerika új cseppfolyósító-termináljai révén –, az IEA szerint a piac továbbra is feszes marad. Ennek több oka is van:

• Oroszország tovább növeli exportját Kína felé, miközben az Európai piaca egyre szűkül - ez egy olyan jelenség, amire eddig nem volt példa, ezért piaci bizonytalanságot okoz.

• Európa extrém mértékű tárolótöltési igénnyel néz szembe a nyáron, az előző évhez képest 25 milliárd köbméterrel többet kell betárolni a következő téli szezonra.

• Makrogazdasági bizonytalanság lassítja az ipari keresletet, a Trump féle vámháború kiszámíthatatlanná teszi még a rövid- és középtávú előrejelzéseket is.

Mindezek hatására a globális gázkereslet növekedése várhatóan lelassul: 2025-ben csupán 1,5%-os bővülés várható, szemben a 2024-es 2,8%-kal. Ennek túlnyomó részét a lakossági és kereskedelmi szektor adja majd, míg az ipari szektor és az energiatermelés gyakorlatilag stagnálhat.

Bár az LNG-ellátás bővül, a globális piac feszessége 2025-ben is megmarad, és Európa továbbra is erős keresleti oldali szereplőként jelenik meg

– zárta előadását Molnár Gergely.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images