Hét hónappal a tervezett határidő előtt elkészült a keleti irányú kínai-orosz földgázvezeték utolsó szakasza. A világ egyik legnagyobb kapacitású gázvezeték-projektje a tervek szerint 2024 végére Sanghaj háztartásait is ellátja majd tiszta energiával, jelentette a kínai állami televízió – írja a South China Morning Post.
A sokat emlegetett ESG-törvény átvilágítási kötelezettségének részeként egyre több vállalatnak kell jelentenie az energiafogyasztással, épület felhasználással és karbonlábnyommal kapcsolatos információkat. A szabályozás azonban nemcsak kötelezettség, hanem lehetőség is lehet arra, hogy a cégek ESG-akkreditált szoftverek segítségével növeljék az energiahatékonyságot és pénzt spóroljanak. Ezt célozza a We-Know Zrt. NRGmap megoldása, ami digitális eszközökkel méri fel az irodatér kihasználtságát, energiafogyasztását és tesz javaslatokat az optimalizációra – mondta el a Portfolio-nak Nagy Gergely, a cég biztonsági és ESG üzletág vezetője.
Nagyot esett a hitelesített energiamegtakarítások ára a csütörtökön megtartott EKR-aukción, így erősen megkérdőjeleződött, hogy a közelmúltban elindult ingyenes padlásszigetelési hullám folytatódik-e Magyarországon.
A globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, idén rekordmagasságot fog elérni, ami még tovább nehezíti a pusztító éghajlati szélsőségek elhárítását az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán szerdán közzétett globális karbonháztartási (Global Carbon Budget) jelentés szerint.
A kedd délután 5-6 óra közötti idősávra rendkívül magas, 895 eurós áramár alakult ki a magyar áramtőzsdén, és ez, illetve az egész nap átlagára kialakult 306 eurós áramár is Európa legmagasabbjának számít. Sőt, a holnap délután 3-4 óra közötti idősávra is Európa legmagasabb órás nagykereskedelmi áramára (714 euró/megawattóra) alakult ki a magyar magyar tőzsdén, és a 355 eurós napos átlagár is a legmagasabb. Ezzel folytatódott az a sorozat, amelyre a Portfolio múlt héten már több cikkben felhívta a figyelmet, és a fő oka az, hogy a hidegebb időben magasabb áramkereslet hazai és külföldi tényezők miatt korlátozott áramkínálattal találkozik, ami az égbe tolja az árakat.
A szeles és naperőműves termelés visszaesése/kiesése miatt újra extrém áramárak alakultak ki Európa nagy részén az esti csúcsfogyasztási órákra, ami például Magyarországon azt jelenti, hogy holnap este 5 és 6 óra közöttre 775 eurós, extrém magas nagykereskedelmi áramár született.
Fenntarthatósági ajánlást készített az iroda- és kereskedelmi épületek beépített energetikai kapacitásigényének csökkentése érdekében a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és az ABUD Mérnökiroda. A stratégiai ajánlás célja az iroda- és kereskedelmi épületek beépített energetikai kapacitásigényének csökkentése – a gyakorlatban tapasztalt energetikai túlkapacitások beépítésének valamint az épületek energiafelhasználásának csökkentése – egységes szakmai ajánlások alapján.
Csaknem két hónapja nem volt olyan magas, 536 euró/megawattóra a nagykereskedelmi villamosenergia ára Magyarországon, mint amely november 5-én, azaz az amerikai elnökválasztás estéjén lesz – vette észre a Portfolio.
Az ukrajnai háború jelentős pszichológiai-, társadalmi- és gazdasági hatásokat váltott ki Európában, különösen az energiaszektorban, ahol az energiaellátás biztonsága vált a legnagyobb kihívássá, miközben az árak drámai módon emelkedtek. Az oroszországi földgáz- és kőolajszállítások lassulása/megakadása arra kényszerítette a kormányokat, hogy felülvizsgálják energiaügyi politikájukat, miközben a polgárok is alkalmazkodtak, új viselkedésmintákat követve, és alulról szerveződő kezdeményezések révén hozzájárulva a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez és elterjedéséhez. Ezek az erőfeszítések, különösen a háztartások által létesített napenergiával működő erőművek és az alternatív fűtési megoldások, például hőszivattyúk alkalmazása, a helyi energiaforrások használata felé való elmozdulásra utalnak. A decentralizált megújuló energiarendszerek lehetővé teszik a közösségek számára, hogy saját energiafogyasztásuk felett nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak, ezáltal növelve ellenállóképességüket (akár katonai támadásokkal szemben is), és függetlenségüket a külső energiaszolgáltatóktól. Ez az átalakulás nem csupán a fenntartható jövőhöz járul hozzá, hanem jelentős mértékben csökkentheti az energiaköltségeket is. Fontos azonban kiemelni, hogy a válság súlyosbította az energia-szegénységet is számos háztartás számára.
Meghaladja a november 1-re előírt 90%-os töltöttségi célt a magyar föld alatti gáztárolók együttes töltöttsége, így február, május, július és szeptember után ezt a célt is sikeresen kipipálta az ország – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A tárca az elmúlt hetek szokatlanul enyhe időjárása nyomán arra is felhívja a figyelmet, hogy az egész éves földgázfogyasztás 8 milliárd köbméter alatt maradhat a várakozások szerint, ami azt jelenti, hogy jelentősen kevesebb energiahordozót használ el az ország, mint akárcsak néhány évvel ezelőtt.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) módosította a villamos energia rendszerhasználati díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendeletét. A szabályozás pontosítja az okosmérővel rendelkező fogyasztók idősoros elszámolását lehetővé tévő részletszabályokat, továbbá elősegíti, hogy az elosztók rugalmasabb időkeretben biztosítsák a külön mért bojlerek vezérlését. A rendeletmódosítás nem jelent díjváltozást, nem érinti a rezsicsökkentés szabályait, a magyar háztartások továbbra is rezsicsökkentett áron juthatnak villamos energiához - olvasható a MEKH közleményében.
Az elmúlt időszakban megszaporodtak azok a bejelentések, amelyek szerint a nagy amerikai technológiai vállalatok egyre inkább az atomenergia felé fordulnak. A cél ezzel, hogy kielégítsék a mesterséges intelligencia, és az adatközpontok egyre jelentősebb energiaigényét, miközben szem előtt tartják a fenntarthatósági célkitűzéseiket. Az olyan vállalatok, mint a Microsoft, a Google és az Amazon élen járnak ebben a váltásban, hiszen az atomenergia számukra olyan megoldás, amely megbízható, bőségesen rendelkezésre áll, és alacsony szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik. Buktatók viszont vannak a sztoriban.
Az elmúlt hónapokban két nagyon fontos fejlemény volt a globális energiapiacon, ami számomra egy fontos irányváltást mutat. Az egyik ilyen Kína döntése – az ország a nehézgépjárművek jelentős részét cseppfolyós földgáz meghajtásra kívánja átalakítani, míg a könnyű gépjárművek esetében az elektromos meghajtás térnyerése látszik nyerő stratégiának, szintén a központi kínai kommunista párt irányítás óhajának megfelelően. Ez a döntés, különösen a nehézgépjárművek esetén, a cseppfolyós földgáz iránti kereslet növekedését, illetve a kőolaj kínai fogyasztásának csökkenését okozza. A másik érdekes fejlemény az amerikai IT szektor választása: a Google és a Microsoft is a nukleáris energia mellett döntött, amikor szervereik hosszútávú energiaellátása mellett tették le a voksukat. Ez pedig önmagában egy fontos lépés lehet, mert az adatközpontok egyre nagyobb hányadát teszik ki az amerikai áramfogyasztásnak. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, az amerikai elektromos áramfogyasztás 8% és 20% közti része jöhet a szerverközpontok felől 2030-ra, amit a mesterséges intelligencia keresések hajtanak különösen. Ez az adat tavaly mindössze 3% volt, vagyis jelentős növekedés lehet az amerikai áramfogyasztásban a Google és társainak köszönhetően.
Október utolsó vasárnapján ismét visszaállítjuk az órákat egy órával, ezzel véget vetve a nyári időszámításnak. Ez a gyakorlat évtizedek óta zajlik, és bár kezdetben az energiafelhasználás csökkentése volt a cél, az utóbbi években egyre több kutatás igazolja, hogy az óraátállítás nemcsak, hogy kevésbé hatékony energiamegtakarítás szempontjából, hanem kifejezetten káros lehet az egészségre és a közbiztonságra is. Az Európai Parlamentben egy 67 fős képviselői csoport most azon dolgozik, hogy végleg eltöröljék ezt a gyakorlatot, a Bizottság és a Tanács pedig tárgyal a javaslatról.
Tavaly december óta nem látott szintre ugrott a földgáz ára Európában, csak ezen a héten 9 százalékkal került feljebb a TTF határidős jegyzése. De mégis mi áll a meredek emelkedés hátterében?
Jogszabályváltozás miatt 2025. január 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztó társaságok a nem lakossági felhasználók energiaszámláit kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki. Ez azt jelenti, hogy az új évtől a papíralapú számla helyett az MVM is csak elektronikus számlát állíthat ki ennek az ügyfélkörnek - hívta fel a figyelmet az MVM a hétfői közleményében.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Furcsa eszközöket fedeztek fel az orosz katonák.
Ukrajnában már beváltak ezek a fegyverek.
Finanszírozásról és pályázati lehetőségekről is szó volt a Portfolio novemberi eseményén.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
