Az év eleji számokhoz képest közel 300 új engedélyköteles elektromos töltőberendezés létesült országszerte. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb e-mobilitás jelentése szerint 2024 júniusában már 2 811 darab töltőberendezés állt rendelkezésre hazánkban. A töltőberendezések mellett nőtt a felhasznált energiamennyiség és a töltések száma is.
Az ipari igények visszaesése és az átlagnál melegebb hőmérsékleti viszonyok miatt európai szinten 20, hazai szinten pedig 23 százalékkal csökkent a földgázkereslet a krízist megelőző időszak átlagfogyasztásához képest a 2023/24-es gázévben, Magyarország esetén 8,3 milliárd köbméterre – mutatott rá Ságvári Pál a magyarországi gázpiac elmúlt évének áttekintéséről szóló minapi eseményen. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a szállítási tarifamodell potenciális módosításáról is beszélt, amelyről nyilvános konzultációt indított a Hivatal, és amelynek esetleges átalakítása még inkább felértékelheti a CEEGEX magyar gáztőzsde régióban egyébként is erősödő pozícióját.
Meghatározták az európai gáztárolók jövő évi feltöltési célértékeit - közölte az Energiaügyi Minisztérium. Az ukrán gáztranzit körüli bizonytalanságok miatt a téli és tavaszi célértékek Magyarország esetében is magasabbak az ideieknél.
Rendkívül komoly kihívást és egyben óriási lehetőséget jelent a mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódítása az adatközpontok üzemeltetői számára. Az MI alkalmazások kiszolgálásához az adattárolási és feldolgozási képességek növelése szükséges, ami miatt egyre több energiára van szükségük ezeknek a létesítményeknek, ugyanakkor a mesterséges intelligencia lehet a kulcs a minden eddiginél hatékonyabb energiagazdálkodáshoz is.
Ambiciózus célokat fogalmaz meg az új uniós épületenergetikai irányelv, amelyeket Magyarországnak – ahol a lakóépületek átlagos energiafogyasztása 2021-ben 19%-kal haladta meg az uniós átlagot – kifejezetten nagy kihívás lesz teljesíteni, ezért érdemes minden lehetőséget megragadni. Ezek közé tartozik az Európai Bizottság által nemrég elindított, Új Európai Bauhaus kezdeményezés is, amelynek célja többek között olyan projektek elősegítése, amelyek az épített környezetet próbálják meg fenntarthatóbbá, zöldebbé tenni. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) szakértője szerint ez a lehetőség kifejezetten hasznos lehet olyan elkötelezett vállalatok számára, amelyek támogatás nélkül is terveznek fejlesztéseket megvalósítani, így pedig akár a tervezett költségek 40, 50, 60 vagy akár 70 százalékát is ki tudják váltani közvetlen uniós támogatással.
A mesterségesintelligencia-technológiák térnyerése óriási lehetőségeket rejt magában, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk az energiafogyasztásukkal járó környezeti lábnyomot. Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontjából a fenntarthatóság iránti növekvő elkötelezettség egyre fontosabbá teszi az olyan kérdések vizsgálatát, mint az AI-megoldások energiafogyasztása, a rendszerek üzemeltetésének és optimalizálásának módjainak feltérképezését, valamint a „zöld mesterséges intelligencia” kialakulóban lévő trendjének megismerését, amelynek célja az AI energiaigényének csökkentése.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Energiaügyi Minisztérium azt a 7,6 milliárd forintos keretösszegű EU-pályázatot, amelyen több tucat vidéki önkormányzat nyerhet támogatást informatikai rendszerek bevezetésére, amelyek segítséget nyújtanak számukra energiafogyasztásuk és termelésük összehangolásához.
A mesterséges intelligencia elterjedésével több olyan kérdés is felmerül, amire globálisan még nincs egyértelmű válasz. Az AI működéséhez elengedhetetlen, hatalmas energiaigényű adatközpontok ellátása például egy olyan feladat, amire muszáj lesz megoldást találni a technológia további fejlődéséhez. Erről, és még sok másról is értékes információkat szerezhetünk egy nem rég indult vállalati podcastból.
Hét hónappal a tervezett határidő előtt elkészült a keleti irányú kínai-orosz földgázvezeték utolsó szakasza. A világ egyik legnagyobb kapacitású gázvezeték-projektje a tervek szerint 2024 végére Sanghaj háztartásait is ellátja majd tiszta energiával, jelentette a kínai állami televízió – írja a South China Morning Post.
A sokat emlegetett ESG-törvény átvilágítási kötelezettségének részeként egyre több vállalatnak kell jelentenie az energiafogyasztással, épület felhasználással és karbonlábnyommal kapcsolatos információkat. A szabályozás azonban nemcsak kötelezettség, hanem lehetőség is lehet arra, hogy a cégek ESG-akkreditált szoftverek segítségével növeljék az energiahatékonyságot és pénzt spóroljanak. Ezt célozza a We-Know Zrt. NRGmap megoldása, ami digitális eszközökkel méri fel az irodatér kihasználtságát, energiafogyasztását és tesz javaslatokat az optimalizációra – mondta el a Portfolio-nak Nagy Gergely, a cég biztonsági és ESG üzletág vezetője.
Nagyot esett a hitelesített energiamegtakarítások ára a csütörtökön megtartott EKR-aukción, így erősen megkérdőjeleződött, hogy a közelmúltban elindult ingyenes padlásszigetelési hullám folytatódik-e Magyarországon.
A globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, idén rekordmagasságot fog elérni, ami még tovább nehezíti a pusztító éghajlati szélsőségek elhárítását az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán szerdán közzétett globális karbonháztartási (Global Carbon Budget) jelentés szerint.
A kedd délután 5-6 óra közötti idősávra rendkívül magas, 895 eurós áramár alakult ki a magyar áramtőzsdén, és ez, illetve az egész nap átlagára kialakult 306 eurós áramár is Európa legmagasabbjának számít. Sőt, a holnap délután 3-4 óra közötti idősávra is Európa legmagasabb órás nagykereskedelmi áramára (714 euró/megawattóra) alakult ki a magyar magyar tőzsdén, és a 355 eurós napos átlagár is a legmagasabb. Ezzel folytatódott az a sorozat, amelyre a Portfolio múlt héten már több cikkben felhívta a figyelmet, és a fő oka az, hogy a hidegebb időben magasabb áramkereslet hazai és külföldi tényezők miatt korlátozott áramkínálattal találkozik, ami az égbe tolja az árakat.
A szeles és naperőműves termelés visszaesése/kiesése miatt újra extrém áramárak alakultak ki Európa nagy részén az esti csúcsfogyasztási órákra, ami például Magyarországon azt jelenti, hogy holnap este 5 és 6 óra közöttre 775 eurós, extrém magas nagykereskedelmi áramár született.
Fenntarthatósági ajánlást készített az iroda- és kereskedelmi épületek beépített energetikai kapacitásigényének csökkentése érdekében a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és az ABUD Mérnökiroda. A stratégiai ajánlás célja az iroda- és kereskedelmi épületek beépített energetikai kapacitásigényének csökkentése – a gyakorlatban tapasztalt energetikai túlkapacitások beépítésének valamint az épületek energiafelhasználásának csökkentése – egységes szakmai ajánlások alapján.
Csaknem két hónapja nem volt olyan magas, 536 euró/megawattóra a nagykereskedelmi villamosenergia ára Magyarországon, mint amely november 5-én, azaz az amerikai elnökválasztás estéjén lesz – vette észre a Portfolio.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az eddig tudottak fényében nem iszlamista motívum állhat a háttérben.
A súlyos mértékű légszennyezettség kezeléséhez is nélkülözhetetlen az elektrifikáció.
Itt van, amit tudni lehet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
