Beszakadt a magyar háztartások átlagos gáz- és áramfogyasztása, de nem nyúl a rezsicsökkentéshez a kormány

A Portfolio háttérinformációi szerint mostanában a magyar háztartások átlagos földgáz fogyasztása már csak 1300 köbméter körül van évente, azaz jóval alacsonyabban, mint a rezsicsökkentési rendszer 2022. nyári hirtelen átalakításakor meghatározott 1729 köbméteres átlagfogyasztási szint. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 25%-kal kisebb a háztartások átlagos éves gázfogyasztása, ami egyébként az országos gázfogyasztási adatokon is látszik, hiszen a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal adatai alapján tavaly 2,95 milliárd köbméternyi földgázt fűtöttek el a háztartások a 2022-es 3,46 milliárd köbméter után.

Az 1300 köbméter körüli átlagos éves háztartási fogyasztás azt jelenti, hogy

a fogyasztók több, mint 90%-a belefér a rezsivédett határba, illetve a fogyasztóknak csak kis százalékánál jelenik meg a gázszámlán a "versenypiaci költségeket tükröző piaci ár" kifejezés mellett a 7,5-szeres gázár kategória.

Utóbbi fenyegető rémként sokak fejében ott lebeghet, és ez érdemi tényező volt az elmúlt közel 3 évben a gázfelhasználási spórolásban, de ennél is lényegesebb lehetett az, hogy a 2022-2023-as, majd a 2023-2024-es tél is a szokásosnál enyhébb volt, ami jócskán fékezte a fűtési célú felhasználást. Ezt jelzi az is, hogy a 2024-2025-ös, megelőző két télnél ismét hidegebb szezonban a gázfelhasználás (vastag piros vonal) tavaly októberben és novemberben ismét felkúszott a megelőző évek magasabb szintjeire.

Ezt a megugró tavaly őszi gázfogyasztást az alábbi ábra is mutatja, amely szerint a hidegebb októberi-novemberi időszakban a megelőző 5 év azonos havi átlagához képest 15% körüli mértékben nőtt a lakossági gázfogyasztás, majd decembertől ismét a megelőző 5 évi átlag alá bukott.

A villamosenergia esetén a háztartások átlagos fogyasztása háttérinformációink szerint éves szinten 2300 kWh körül van, azaz mintegy 10%-kal 2523 kWh-nál meghúzott rezsivédett fogyasztási határ alatt. A csökkenésben meghatározó szerepe van a háztartási méretű kiserőműveknek, azaz a tetőre szerelt napelemek terjedésének, amelyek a hálózati vételezést érdemben csökkentik a tavasztól őszig terjedő időszakban, illetve annak is, hogy a recessziós gazdasági környezetben a lakossági elektrifikációs trend (különféle háztartási elektromos eszközök, illetve a hőszivattyúk terjedése) is lassabb. Tavaly egyébként a magyar háztartások összes áramfogyasztása már kicsit nőtt 11,52 TWh-ra a 2023-as 11,33 TWh-ról, de még ez is elmarad a 2022-es 12,4 TWh-s szinttől.

A napelemek hálózati vételezést durván csökkentő hatása az alábbi, az éven belüli lefutást mutató grafikonon jobban látszik tavasztól őszig, majd a hidegebb tavaly őszi-téli időszakban az áramalapú fűtés terjedésével párhuzamosan a megugró fogyasztás is.

Az alábbi ábra arra mutat rá, hogy az érvényben lévő 2523 kWh-s rezsivédett sávhatár érdemi fékezőerőt jelenthet az áramfogyasztásban annak a háztartási körnek, amely egyébként is belefér ebbe a tartományba (fekete vonal: 1000-250 kWh közötti éves fogyasztás). Azok a háztartások viszont, amelyek eddig is felette voltak már a rezsivédett sávhatárnak, és így 36 helyett 70 forintot fizetnek a villamosenergiáért, azok fogyasztása az erőteljes napsütésű tavalyi hónapok után ősztől az 5 éves átlag fölé ugrott, feltehetően a hidegebb idő, és az éves szaldó elszámolás mellett az elektrifikációs trend (eszközök, autótöltés, stb.) folytatódása mellett.

Ahogy említettük:

információnk szerint a rezsivédett sávhatárt se a gáz, se az áram esetén nem tervezi változtatni a kormány, így a 2026-os költségvetést ezen paraméterek mellett, a világpiaci gáz- és áramárakra is tekintettel tervezi meg.

Ez nagyságrendileg az ideihez hasonló, 800-900 milliárd forintos Rezsivédelmi Alapot tehet majd indokolttá a 2026-os büdzsében.

Az egyelőre nagy kérdés, hogy az uniós "Irány az 55%" című klímavédelmi csomagban rögzített ügy következménye (a lakossági gáz- és áramellátásra is CO2-kvótát kell bevezetni az ETS rendszer kibővítése miatt) hol fog lecsapódni: a háztartásoknál (a kvótaár beépítése növelné a végfogyasztói árakat), vagy az állami költségvetés szintjén (kompenzációt fizetne a kvótadíjra a kormány a lakossági egyetemes szolgáltató MVM-nek).

Információink szerint ebből az ügyből komoly viták várhatók a kormány és az Európai Bizottság között a következő fél év során.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images